A sportjog egy szerteágazó jogterület, amely magában foglalja a főbb jogterületeket. Így például a klasszikus polgári jogot, a büntetőjogot, az alkotmányjogot vagy a közigazgatási jogot.

A sportjog azonban nemcsak a hagyományos jogágakból épül fel, hanem ide tartoznak a speciális jogterületek is, mint például: az egészségügyi jog, a biztosítási jog, a nemzetközi jog, a nemzetközi magánjog, a versenyjog vagy a közbeszerzési jog, stb.

Ebből is jól látható, hogy a sportjog egy vegyes szakjogág, amelyben majdnem mindegyik jogterület megtalálható. A sportjog egy viszonylag fiatal jogág, amely mára egy elkülönült speciális szakterületet alkot a jogtudományon belül.

I. Bevezetés; a sport, mint jogintézmény rövid története

A sport hosszú idő óta létezik, azonban annak jogi szabályozása később alakult ki. A sportjog kialakulása a 18. század második, és a 19. század első felére tehető. Ekkor alakultak ki a klasszikus szabadság jogok, majd a később a polgári és politikai jogok. A polgárság egyet jelentett a nép, tágabb értelemben a nemzet fogalmával. Ennek értelmében a szabadság jogok a politikai jogokkal együtt, nem a polgárt, hanem az egész népet, nemzetet megillették. E jogokat első generációs jogoknak nevezik. Ezek a jogok a teljesség igénye nélkül például az élethez való jog, az emberi méltósághoz való jog, a személyes szabadsághoz való jog, a gyülekezéshez való jog, stb.

A 19. században kiépül a szociális állam, amely elkezd gondoskodni a polgárairól. A szociális állam kiépülésével együtt megjelennek a második generációs jogok. Ide tartoznak a szociális jogok, mint például: a foglalkoztatáshoz való jog vagy az egészséghez való jog.

Az egészséghez való jog intézményesülésével egyidejűleg jelentek meg olyan szolgáltatások, amelyek az embereket az egészséges életmódhoz hozzá segítették. Ilyen tevékenység volt a sport.

Nemzetközi szinten a sport jogi szabályozása a 20. században intézményesült. Egészen pontosan 1966. december 16-án fogadta el az ENSZ Közgyűlése a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, amelynek 12. cikke kimondja, hogy ,,Az államok elismerik mindenkinek a jogát arra, hogy a testi és a lelki egészség elérhető legmagasabb szintjét élvezze”. [Princzinger, 2010.] Hasonló cél fogalmazódik meg a New York-i Gyermekjogi Egyezményben is (a Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény – New York, 1989. november 20.). E két egyezmény elfogadása megteremtette a sportjog nemzetközi alapját, vagyis kialakult a nemzetközi sportjog. A két egyezmény ratifikálásával az államok  magukra nézve kötelezőnek fogadták el ezen egyezmények tartalmát, amely az egyes államok nemzeti sportjogi szabályozásába fokozatosan beépült.

Magyarországon a Reformkor (1825-1848) előtt, és után is egy-egy törvénytervezet szabályozta a testmozgást és a testnevelést, de nem tették kötelezővé. A bethleni konszolidáció időszakában (1921-1931) fogadták el a testnevelésről szóló 1921. évi LIII. törvényt, amely a testnevelést állami feladatként jelölte meg. A szocialista érában a sport teljes állami irányítására került sor. Ebből is következik, hogy egységes sportjogi szabályozás a fentebb említett időszakokban nem volt.

Magyarországon először a rendszerváltást követően jelent meg az egységes sportjogi szabályozás. Ennek alapját a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) teremtette meg. Az Alkotmány 67.§ (1) és 70/D.§ (1) bekezdései adtak a sportnak létjogosultságot állami kerteken belül.

Alkotmány ,,70/D.§ (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. 

(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.”

,,67. § (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges.”

Magyarország 2012. január 1-jétől hatályos Alaptörvényének XX. cikke pedig a következőképpen fogalmaz:

Alaptörvény ,,XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.”

Jól látható, hogy a két normaszöveg kisebb eltéréssel ugyan, de majdnem azonos. A korábban hatályban volt Alkotmány, és a most hatályos Alaptörvény mellett a sportot három törvény szabályozta, illetve szabályozza. A rendszerváltást követően az első sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény, majd a 2000. évi CXLV. törvény, végül a ma is hatályos sportról szóló 2004. évi I. törvény. Így jelenleg a sport intézményét alapvetően két törvény, az Alaptörvény és a sportról szóló 2004. évi I. törvény szabályozza. A két törvény mellett számos más jogszabály is a sportjogi szabályozás alá tartozik.

A rendszerváltást követő elmúlt 30 évben megalkotott és elfogadott, majd kihírdetett három sporttörvény is jól mutatja, hogy a sportjogi szabályozás egy stabil alapot kapott, hiszen az Alaptörvény mellett egy egységes sporttörvény szabályozza sportot, mint az egészséges élet megőrzésének eszközét. Az eddigi rövid történeti bevezető alapján egyértelműen megállapítható, hogy a sportjog mára egy külön, vegyes szakjogágat képvisel a jogtudományon belül.

Forrás: 2ser.com

II. A sportjog fogalma

A sportjog a sportot szabályozó jogi normák összessége. A sportjog a sportot, mint testedzési és testfejlesztési tevéknységet teljes egészében szabályozza.

Az Európai Sport Charta 2. cikke szerint: ,,A sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erőnlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok teremtése, avagy különböző szintű versenyeken való eredmények elérése céljából.”

A sportjog, mint minden más jogág szabályrendszerét normák alkotják. A norma a jog legkisebb, még értelemmel bíró eleme, általános magatartási szabály. A norma három részből áll: hipotézis (tényállás), diszpozició (előírás) és szankció (jogkövetkezmény).

III. A sportjog szabályozása

Ahogy arra korábban már utalás történt, a sportjog egy szerteágazó jogterület, amelyet sok jogszabály szabályoz. Itt példálózó jelleggel azok a jogszabályok kerülnek felsorolásra, amelyek a jogterület szempontjából fontosak.

E jogszabályok a következők:

  • Magyarország Alaptörvénye
  • 2004. évi I. törvény a sportról
  • 2013. évi V. törvény a polgári törvénykönyvről
  • 2012. évi C. törvény a büntető törvénykönyvről
  • 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
  • 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
  • 1996. évi LXV. törvény az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről
  • 39/2004. (III.12.) Korm. rendelet a sportfegyelmi felelősségről
  • 43/2011. (III.23.) Korm. rendelet a doppingellenes tevékenység szabályairól
  • 41/2004. (III.12.) Korm. rendelet az olimpiai járadékról
  • 7/2001. (X.4.) ISM rendelet a tanköteles fiatal munkavállaló sportcélú foglalkoztatásáról, stb.

Felhasznált irodalom:

  1. Princzinger Péter: Sportjog I. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2010.
  2. Sárközy Tamás: Magyar Sportjog – Az új Polgári Törvénykönyv után. Budapest, HVG ORAC Lap-és könyvkiadó Kft., 2015.
  3. Nemes András: Jogi és sportjogi ismeretek. Budapest, HVG ORAC Lap-és könyvkiadó Kft., 2011.
  4. Európai Sport Charta 2. cikke
Forrás: pexels.com

A tegnapi nap nem mindennapi esemény történt a volt általános iskolai osztálytársammal, Rosta Rolanddal. A MAFC (ismertebb nevén: Magyar Atlétikai és Football Club, 1897., a továbbiakban csak: MAFC) Sport Klub elnöksége Rolandot jelölte, és választotta meg a sport klub ökölvívó szakosztályának élére. Rolandot 2003 óta ismerem, aki nagyszerű sportember, és az elmúlt években kiválóan űzte versenyszerűen ezt a sportágat.

Roland még az általános iskolai évek alatt kezdett el foglalkozni ezzel a sportággal. Még az aktív sportolói évei alatt döntött úgy, hogy saját sport klubbot alapít, amelynek a neve: Rosta Boxing Team. Itt kezdte el oktatni a fiatalokat az ökölvívásra. Saját klubját folyamatosan fejlesztette egy nagyon ismert kis, családias közösséggé. Mára a klubja jelentősen kibővült. A klubnak sok ökölvívó sportolója van, és a vállalkozás is jól működik. Klubjának fejlesztése, és Roland kitartó munkája megadta azt a lehetőséget, hogy egy ismert és neves edző váljon belőle.

Az elismertség meghoza a gyümölcsét. A MAFC Sport Klub megkereste és jelölte őt az ökölvívó szakosztály élére. A MAFC tegnapi elnökségi ülésén megszületett a döntés, és Dr. Rosta Rolandot választották meg az ökölvívó szakosztály vezetőjévé. Jó tudni, hogy a MAFC Sport Klub Ökölvívó Szakosztálya egy ideig nem működött, így a sportolóknak nem volt lehetőségük ezt a nagyszerű sportágat választani ennél a sport klubnál. Most itt a lehetőség arra, hogy a sportolók ezt a nagyszerű és kemény sportágat válasszák, és kipróbálják.

Úgy gondolom, és hiszem, hogy Roland képes lesz ennek a szakosztálynak az irányítására, és fejlesztésére a legismertebb ökölvívó szakosztályok között. Ugyanakkor képes lesz arra is, hogy a jövő reménységeit megtanítsa az ökölvívás fortélyaira. Először is sok sikert kívánok Rolandnak, és még egyszer gratulálok sikeres megválasztásához!

Budapest, 2019. július 19.

Sportbaráti üdvözlettel:

Dr. Samkó Zoltán Ferenc
Egészségügyi és sportjogász

VÍVÁS

A mai nap kezdetét vette a FIE vívó-világbajnokság 2019., amely egyben kvalifikációs sportesemény is a 2020-as nyári tókiói olimpiai játékokra. A vívó-világbajnokságot Budapesten, a BOK (ismertebb nevén a SYMA Sport- és Rendezvényközpont) Sportcsarnokban tartják július 15-23. között.

A világbajnokság2019budapest.com linken elérhető honlapjának tájékoztatója szerint a világeseménynek a csarnok ‘A’ főépülete ad otthont.

Az esemény változatos programokat kínál a látogató közönség számára. Az eseményen a Magyar Vívóválogatott is képviselteti magát, és olyan kiváló sportolóknak szúrkolhatunk, mint például Szilágyi Áron, Szatmári András, Rédli András, Siklósi Gergely vagy Pusztai Liza, Márton Anna, László Luca, és még sokan mások. A jegyek már kaphatóak a világeseményre.

A világbajnokság eseményeit az interneten, a fentiekben feltűntetett linken, illetve az M4 Sport TV csatornán lehet végig követni.

Az esemény teljes programja a lap alján megtekinthető.

Az esemény programja:

Ne hagyja ki a FIE világbajnokságot, megéri követni!

Sportbaráti üdvözlettel:

Dr. Samkó Zoltán Ferenc
Egészségügyi és sportjogász

A kép forrása: Magyar Vívó Szövetség és a FIE honlapja

ÚSZÁS

Mai nap kezdetét veszi a 18. kvangdzsu-i 2019. évi úszó-világbajnokság. A Magyar Úszóválogatottat 30 sportoló képviseli, amelyből 24 úszó a medencében, míg 6 úszó a nyílt vízen indul a világbajnokságon. A világbajnokságot Kvangdzsu-ban, Dél-Koreában rendezik július 12. és 28. között. Az eseményt az M4 TV csatorna és az M4 Sport sugározza.

A csapat nagy része már megérkezett a helyszínre. Az úszók programja július 21-én, vasárnap kezdődik.

A világbajnokság programja változatos. A program végig követhető a lap alján található programfüzet letöltésével.

Budapest, 2019. július 12.

Üdvözlettel:

Dr. Samkó Zoltán Ferenc
sportjogász

A kép forrása: www.fina.org
A képet a FINA készítette.


Hatalmas eseménynek lehettem személyesen tanúja 2019. május 11-én, szombaton, hiszen megrendezésre került az úszó Bajnokok Ligájának első napja, amely hatalmas meglepetéseket tartogatott a kilátogató nézők számára. A  várva-várt sportesemény este 8 órakor vette kezdetét a Duna Arénában. Hazánkat 10 úszó képviselte. Név szerint: Milák Kristóf, Cseh László, Késely Ajna, Hosszú Katinka, Jakabos Zsuzsanna, Békési Eszter, Kozma Dominik, Burián Katalin, Bernek Péter és Kapás Boglárka. A nemzetközi sztárok közül pedig olyan úszók tették tiszteletüket, mint Sarah Sjostrom, Matt Grevers, Mireia Belmonte, Chad Le Clos, Yuliya Efimova, Anton Chupkov, Emily Seebohm, Anthony Ervin, Frederica Pellegrini, Chase Kalisz vagy Pernille Blume, és még sorolhatnám tovább a világsztárok neveit. Sajnos, csak az első napra volt lehetőségem elmenni, de így is nagyszerű élmény volt.

Duna Aréna

Az úszó Bajnokok ligája a Magyar Himnusszal vette kezdetét, majd beszédet mondott Magyarország sportért felelős államtitkára Dr. Szabó Tünde, a FINA Nemzetközi Úszó Szövetség elnöke Dr. Julio C. Maglione, valamint a Magyar Úszó Szövetség elnöke Dr. Wladár Sándor. A nyitóbeszédek után pedig hivatalosan is kezdetét vette a program. A megnyitó után bevonultak az induló versenyzők, köztük a 10 magyar versenyző. Mindeközben villogatak a fények, igazi színkavalkádban úszott az egész Duna Aréna, a versenyzők bevonulása alatt az aréna szinte felrobbant. Egyszóval nagyszerű volt a hangulat.

Az első program a 400 méter női gyorsúszással kezdődött, amelyet hatalmas fölénnyel, és kiváló úszással Késely Ajna nyert meg, aki 4:05.92-vel csapott célba. A következő szám a férfiak mezőnyében a 200 méter pillangóúszás volt, ahol Milák Kristóf didalmaskodott 1:53.64-es idővel, amely a bemondó szerint világ idei legjobb eredményeként könyvelhető el Milák Kristóf számára. Cseh László nagyon szép úszással és hajrával a negyedik helyen ért célba.

200 méter női mellúszásban Békési Eszter egy fantasztikus hajrával a második helyen ért célba 2:27.54-es egyéni csúccsal. A női 200 méter hátúszásban két indulónk is volt Hosszú Katinka és Burián Katalin személyében. Ezt a számot az olasz Margherita Panziera nyerte, a második Hosszú Katinka lett 2:08.16-os idővel. Burián Katalin a negyedik lett. A program utolsó előtti versenyszáma volt a férfi 200 méter gyorsúszás, ahol Kozma Dominik állt rajthoz, és végül 1:47.12-es eredménnyel a harmadik helyen végzett. Ezt a számot egyébként a litván Danas Rapsys nyerte egy hatalmas hajrával.

A nap zárásaként egy vegyesváltó versenyszám következett. Az egyik csapatban Késely Ajna, másikban pedig Cseh László indult. E váltónak az volt az érdekessége, hogy a versenyzőket véletlenszerűen sorsolták össze. Ebben a futamban végül az 1-es számú csapat győzött.

Dr. Julio C. Maglione, a Fina elnöke megtartja nyitóbeszédét a Duna Arénában.

A nemzetközi mezőny nagyjai is hatalmasat alkottak a szombati első napon. Ki kell emelnem Sarah Sjostrom-öt, aki ezen a napon először a 100 méteres női pillangó úszást, pár futammal később pedig a női 100 méter gyorsúszás futamát nyerte meg. Yuliya Efimova női 200 méter mellúszásban aratott magabiztos győzelmet. Ebben a számban lett Békési Eszter a második helyezett, ahogy arról fentebb már említést tettem. 50 méter gyorsúszásban az angol Benjamin Proud érintette meg elsőként a falat. A férfiak 100 méteres hátúszó számában Jevgenyij Rilov diadalmaskodott. Férfi 50 méter pillangón a veterán világklasszis, a brazil Nicholas Santos nyert. Végül érdemes szót ejtenem a férfi 200 méter vegyesúszásról, ahol a svájci Jeremy Desplanches lett az első, míg a második helyet az amerikai Chase Kalisz szerezte meg. Még jó pár nevet kiemelhetnék, de erre most terjedelmi korlátok okán nincsen lehetőségem.

A kezdés.

Összefoglalva az úszó Bajnokok Ligája szombat esti első napját fantasztikus élményben lehetett részem. Érdemes volt kimenni, és megnézni sportolóink kiváló teljesítményét. Habár az első napra tudtam csak kimenni, de így is megérte, nagyon jó volt hangulat, a Duna Aréna majd felrobbant, és e mellett a szervezés is kiváló volt. A legközelebbi nagy esemény nyáron lesz Gwangjuban, a világbajnokságon 2019. július 12. és 28. között.

Budapest, 2019. május 12.

Dr. Samkó Zoltán Ferenc
Egészségügyi és sportjogász


Módosult a Sporttörvény!

A SPORTJUS Magyar Sportjogász Társaság tagjaként, és sportjogászként kötelességem felhívni minden Tisztelt Sportoló szíves figyelmét, hogy a SPORTJUS tájékoztatása szerint a Magyar Országgyűlés 2018. december 10-én elfogadta  a T/3371. sz. törvényjavaslatot, amellyel módosította a sportról szóló 2004. évi I. törvényt.

A törvényjavaslat már több, mint 4 hónapja el lett fogadva, és közzé lett téve, de mivel honlapom ezen időszakban átmenteileg nem üzemelt, majd pedig az elmúlt hónapokban megújult, ezért csak most van alkalmam a módosításról értesíteni az érintetteket. Aki még nem értesült a Sporttörvény múlt év decemberi módosulásáról, a cikkem alján lévő PDF dokumentumban megtekintheti a Sporttörvény megváltozott szakaszait.

A módosult Sporttörvény tartalmaz néhány érdekes jogintézményt, amelyet megemlítenék a teljesség igénye nélkül. A módosítás tartalmazza a sportakadémia rendszer és a regisztrált szabadidő-sportoló jogintézményét. E mellett bevezetésre kerülnek új szabályok a sportolók adatainak kezelését, a TAO és látvány-csapatsport támogatását, állami sportcélú támogatásokat, olimpiai életjáradékot, a sportrendezvények biztonságáról szóló rendelkezéseket, a sportrendezvény szervezői közreműködőt, a nemzeti sportinformációs rendszerben szereplő adatokat, az edzői járadékra vonatkozó szabályokat, a doppingellenes szabályok módosulását, illetve kiegészülését illetően.

A sportszakembereknek: különösen a sportszervezőknek és a szakmai vezetőknek érdemes e szabályokat tanulmányozni, hogy naprakész, friss ismeretekkel rendelkezzenek mindennapi munkájuk során. Bármilyen kérdés esetén időben tudjanak sportjogász szakemberhez fordulni, és segítségét igénybe venni.

Az alábbiakban PDF formátumban csatolom a T/3371. számú törvényjavaslatot, így könnyebben nyomon követhetőek az egyes módosítások.

Budapest, 2019. április 29.

Sportbaráti üdvözlettel:   Dr. Samkó Zoltán Ferenc
Sportjogász

ÚSZÓ BAJNOKOK LIGÁJA

Magyarország ismét egy rangos világeseményt szervez a Duna Arénában 2019. május 11-12. között, amely nem más, mint az úszó bajnokok ligája. A magyar sportdiplomácia újabb sikert könyvelhet el magának az úszás terén. A 2017-es vizes világbajnokság után a Duna Arénában ismét felejthetetlen élmények részesei lehetünk. 

E sportesemény a Champions Swim Series keretein belül kerül megrendezésre. A magyar csapatot Hosszú Katinka, Cseh László, Késely Ajna és Milák Kristóf képviseli.

A kiváló hangulat szinte biztosított, így bátorítanék mindenkit, hogy aki tud, látogasson ki az eseményre. Jegyeket elővételben a https://www.jegymester.hu/eng/Production/56300/FINA-Champions-Swim-Series oldalon lehet megvásárolni. Érdemes ott lenni jelen eseményen, mert úszóinkon kívül ott lesz a többi úszó világsztár is. Élőben láthatjuk versenyzőink küzdelmeit a partvonalon, és követhetjük a verseny történéseit percrő-percre. A hangulat, tehát garantált, érdemes ott lenni.

Budapest, 2019. április 15.

Dr. Samkó Zoltán Ferenc
      Sportjogász; a SPORTJUS tagja

A magyar sport elvesztette egyik legnagyszerűbb sportolóját, a 77 éves korában hosszú súlyos betegségben elhunyt Kulcsár Győzőt. Kulcsár Győző igazi példakép volt a magyar sporttársadalom számára. Nemcsak nagyszerű és kiváló sportoló volt, hanem igazi pedagógus, aki nagy türelemmel és szeretettel oktatta a jövő generációját a párbajtőr forgatás tudományának elsajátítására. Éppen ezért úgy gondoltam, hogy megosztom a róla készült rövid cikket, amely a Magyar Idők című újság sporthasábjain jelent meg 2018. szeptember 21-én.

A Magyar Idők cikke Kulcsár Győzőről.

Az Interpol és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság közös értekezletet tartott Quatarban. Az értekezlet témája volt többek között a sport integritásának megőrzése, valamint a bűnüldöző hatóságok, és a sportszervezetek, (sport klubok) együttműködésének elősegítése. Az értekezlet témája volt többek között a jogalkotási igények felmérése, és a gyakorlati pédák bemutatása is. Amennyiben részletesen érdekli a cikk, úgy elolvashatja ide kattintva.

A cikk forrása:
A cikket az Interpol a saját weboldalán jelentette meg, és a SPORTJUS Magyar Sportjogász Társaság a facebook oldalán osztotta meg.

Üdvözlettel:
Dr. Samkó Zoltán Ferenc
Munka-és sportjogász

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kara minden szakmai felmérésen az élen végzett. Ezúton szeretném megosztani volt tanárom, Prof. Dr. Menyhárd Attila dékán úrral készült interjút, amelyet a kar honlapján is megtalálhatnak.

 

A megosztott interjú forrása: ELTE Állam-és Jogtudományi Kar honlapja, hírek menüpont