2020. július 1-jétől jelentős változások lépnek életbe a hazai társadalombiztosítás rendszerében. A régi a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényt  (a továbbiakban: régi TBJ. vagy rTBJ.) 23 év után felváltja a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény ( a továbbiakban: TBJ.). Az új TBJ. számos új szabályt tartalmaz a régi TBJ.-hez képest, és a végrehatási rendeleteket is magában foglalja. A cikk – terjedelmi korlátok okán – csak a legfontosabb változásokat ismerteti.

Az új TBJ. 6.§ (1) bekezdése – ellentétben a régi TBJ. 5.§ (1) bekezdésével – már nem tartalmazza a biztosítottak körében a kiegészítő tevékenységet folytató személyeket, így például a saját jogú nyugdíjasokat. A biztosítottak körét a TBJ 6.§-a egyértelműsíti. Jelentős változásnak minősül a társadalombiztosítás rendszerében, hogy az új TBJ. július 1-jétől bevezeti az egykulcsos járulékalapot, amelynek mértéke 18,5% ellentétben a régi TBJ 19.§ (3) bekezdésében szabályozott egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék mértékével, amely 8,5% volt. Az rTBJ.-ben a régi járulék alapon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%-ot, a pénzbeni egészségbiztosítási járulék 3%-ot, míg a munkaerőpiaci járulék 1,5%-ot tett ki.

Az új TBJ. szigorítása, hogy annak 24.§-a, valamint 27.§ (2) bekezdése értelmében a járulék alapja a minimálbér 30%-a, amelyet akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott jövedelme ennél kevesebb.

A társas és egyéni vállalkozók esetében az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot is a minimálbér/bérminimum alapján kell csak megfizetni a korábbi 150% helyett. A Szochoalap 112,5%-os minimuma marad.

Új elemként kerül bevezetésre, hogy nő a gyermekek után igénybe vehető családi kedvezmény maximuma, amely a teljes 18,5%-os tb-járulékkal szemben érvényesíthető lesz. A családi kedvezmény legmagasabb értéke a tb-járulék alapjának mértékével egyezik meg, amely az új TBJ alapján az eddigi 8,5%-ról 18,5%-ra nőtt.

A nyugdíj-járulék mértéke továbbra is 10%.

Az új TBJ. további újítását, annak 46.§ (2)-(3) bekezdései tartalmazzák. A módosítás lényege röviden, hogyha az egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban: ESZO) fizetésére kötelezett személy a járulék fizetési kötelezettségét nem teljesíti és az ebből keletkező hátralék összege meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének háromszorosát, a társadalombiztosítási azonosító jel (TAJ szám) egészségügyi szolgáltatás igénybe vétele vonatkozásában érvénytelen, az egészségügyi szolgáltatás térítésmentesen nem vehető igénybe, kivéve akkor, ha a tartozás az egészségügyi szolgáltatás igénybe vétele előtt visszamenőleg kiegyenlítésre kerül.

Az ESZO egységes összege havonta 7710 forint, amely napi 257 forintnak felel meg. Az ESZO-t a tárgyhó 12. napjáig kell megfizetni.

Fontos megjegyezni, hogy a Nemzeti Adó és Vámhivatal (a továbbiakban állami adó-és vámhatóság vagy NAV) az egészségügyi szolgáltatási járulék – fizetési kötelezettség nemteljesítéséből keletkező hátralékról szóló adatot átadja a biztosítotti nyilvántartás kezeléséért felelős szervnek. A nyilvántartást a Magyar Államkincstár (MÁK) központi szerve vezeti.

2020 januárjától két új ellátási forma is bevezetésre került. Az egyik ellátási forma az örökbefogadói díj, a másik pedig a nyugdíjas nagyszülők által érvényesíthető nagyszülői gyed. Az örökbefogadói díjra az a személy jogosult, aki a második életévét betöltött gyermeket fogad örökbe és nevel. A nyugdíjas nagyszülők által érvényesíthető nagyszülői gyed-re az a személy jogosult, aki az ellátást megelőző két évből egyben biztosított volt. Az ellátás összege maximum a minimálbér duplájának a 70%-a.

Az EGT más tagállamban biztosított személy az új TBJ. 46.§ (3) bekezdése értelmében egészségügyi szolgáltatási járulék fizetés alapján vesz igénybe egészségügyi szolgáltatást, akkor a természetes személy köteles az egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeit megtéríteni. A jogalap nélküli ESZO adószámlán előírt összegét az adóhatóság törli, az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás értékét – az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv azonnali adatszolgáltatása alapján – az egészségügyi szolgáltatási járulék nyilvántartására szolgáló adószámlán kötelezettségként előírja.

Az újítások között szerepel még, hogy az új TBJ. 52.§ (3) bekezdése értelmében az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás megkötésére a megállapodást kötni kívánó személy egészségügyi állapotának felmérését követően kerülhet sor. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az állapotfelmérés során megállapított, fennálló betegséggel, egészségkárosodással összefüggő egészségügyi szolgáltatásra a megállapodás nem terjedhet ki.

Az új TBJ. 52.§ (4) bekezdés értelmében a szolgálati idő és a nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás a megkötése napján, legkorábban a tárgyhónap első napján jön létre. A tárgyhónap első napját megelőző időre megállapodás nem köthető. Ezt követően a nyugdíjjárulékot a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. A befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését  vonja maga után.

Összefoglalva a fenti két alpontban leírtakat, az egészségügyi szolgáltatás igénybe vétele céljából megkötni kívánt megállapodásokhoz előzetes egészségügyi állapotfelmérés szükséges, a megállapodás azonban nem terjedhet ki az állapotfelmérés során megállapított fennálló betegséggel vagy egészségkárosodással.

Az eddigiekben leírtakon kívül az egészségbiztosítási szabályok nem változtak.

A társadalombiztosítást érintő adózási szabályok változása közül érdemes megemlíteni, hogy adómentes lesz a szakképzési ösztöndíj, valamint egyes oktatási támogatások is. További változás még, hogy a NAV-nak be kell jelenteni az egyéni vállalkozások működését és befejezését is.

A nyugdíjasok ekhója 9,5%-ra csökken, és nem kell utánuk fizetni a 17,5%-os szocho-t sem.

E változások 2020. július 1-jétől lépnek életbe. Jelen cikk a fontosabb változásokat és módosulásokat ismertette lényegre törően, hogy segítséget nyújtson a magyar társadalombiztosítás bonyolult és folyamatosan változó rendszerében.

A Kormány a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV.21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 20.§-a néhány változást vezetett be a veszélyhelyzet idejére.

A Rendelet 20.§ (1)-(3) bekezdései a veszélyhelyzet idejére a következő módosításokat vezetik be az egészségügyi szolgáltatás fennállásával kapcsolatban.

A veszélyhelyzet ideje alatt, az ebben az időszakban, a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók az egészségügyi szolgáltatás igénybe vételére továbbra is jogosultak.

A munkáltató 2020. május 1-jétől a munkáltató – a tárgyhót követő hónap 12. napjáig – egészségügyi szolgáltatási járulékot állapít meg, vall be és fizeti meg a munkavállaló után.

Az állami adó- és vámhatóság a munkáltató kérelmére engedélyezi, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék fentiekben megállapított és bevallott összegét a munkáltató a veszélyhelyzet megszűntetését követő 60. napig fizesse meg.

A Rendelet fenti rendelkezéséből megállapítható, hogy a munkavállalók a járvány idején, a veszélyhelyzetből kifolyólag, fizetés hiányában a szabadságuk alatt biztosítottnak minősülnek. Ennek megfelelően, úgy kell tekinteni, mintha a munkaviszonyuk fennállna, így a munkáltató kötelezettsége továbbra is a járulék megállapítása, bevallása és megfizetése az állami adó-és vámhatóság felé.

E lépéssel a jogalkotó szándéka feltehetően az volt, hogy a munkavállalókat tehermentesítse fizetésük hiányában az általános szabályok szerinti biztosított státuszon kívüli járulék fizetési kötelezettség alól. E különös szabállyal a jogalkotó a munkavállalókat egy plusz tehertől mentesítette.

E mellett a jogalkotó a munkáltatói oldalon is bevezetett egy könnyítést, amely szerint a fentiekben említett megállapított és bevallott egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkáltatónak a veszélyhelyzet megszűnését követő 2 hónapon belül köteles megfizetni. A veszélyhelyzet ideje alatt a gazdaság stagnál, a befektetések elmaradnak, a termelés minimális, így a munkáltató forrásai és likviditása is a minimálisra csökken. E könnyítéssel a munkáltató könnyebben tudja átvészelni a veszélyhelyzetből adódó bevétel kiesését, és forrásait is jobban tudja optimalizálni.

Fontos megjegyezni, hogy jelen különös szabályok csak a veszélyhelyzet idejére érvényesek. A veszélyhelyzet megszűnésével hatályukat vesztik, és a felekre az általános jogrend szerinti szabályok lesznek az irányadók.

Forrás: pexel.com

Intézkedések a sportrendezvények és a sportedzések megtartásával kapcsolatban

A mai naptól (2020. május 4.) hatályos a Kormány sportrendezvényekről és sportedzésekről szóló 170/2020. (IV.30.) Korm. rendelete (a továbbiakban: rendelet), amely a Magyar Közlöny 2020. 96. számában jelent meg. A rendelet rendelkezései értelmében, azok szigorú betartásával hétfőtől megtarthatóak a sportrendezvények és a sportedzések.

A rendelet a sportrendezvények és sportedzések megtartását egész Magyarország területén engedélyezi. A sportrendezvényeket nézők nélkül, zárt körülmények között lehet megtartani. A rendelet értelmében szintén megengedett a sportegyesület által szervezett, valamint az amatőr sport, a szabadidős sport és a tömegsport célú edzésen való részvétel.

A rendelet kimondja továbbá, hogy annak rendelkezései akkor is alkalmazandóak, ha a kijárási korlátozásról, illetve a védelmi intézkedésekről szóló kormányrendelet eltérően rendelkezik.

A rendelet a lóversenyt is sportrendezvénynek tekinti.

A rendelet 2020. május 4-én lép hatályba.

A Kormány e rendelet hatályát a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja.

Forrás: pexels.com


A Magyar Közlöny 83. számában 2020. április 22-én, szerdán megjelent a 142/2020. (IV. 22.) Korm. rendelet a veszélyhelyzetben alkalmazandó munkajogi szabályokról (a továbbiakban: Korm. rendelet). A Korm. rendelet annak visszavonásáig, a veszélyhelyzet idejére eltérő munkajogi tárgyú rendelkezéseket állapít meg a Nemzetközi Labdarugó Szövetség (FIFA) koronavírus-járvánnyal (a továbbiakban: veszélyhelyzet) kapcsolatos tájékoztatójában foglaltak figyelembevételével.

A Korm. rendelet a veszélyhelyzet idejére feljogosítja a Magyar Labdarugó Szövetség által kiírt versenyrendszerben szereplő sportszervezetet, hogy  az általa labdarúgás sportágban munkaviszonyban (vagy megbízási jogviszonyban) foglalkoztatott hivatásos sportoló, illetve a munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott sportszakembert megillető rendszeres havi díjazását írásbeli nyilatkozatával egyoldalúan csökkentheti.

A megbízási jogviszony esetén akkor lehet a díjazást csökkenteni, ha a megbízási díj a számvitelről szóló törvény szerint bérköltségként kerül kifizetésre.

A havi díjazás csökkentésének mértéke a Korm. rendelet értelmében 70% lehet.

A kép forrása az Adobe Stock.

A havi díjazás csökkentése a veszélyhelyzet idejére érvényes.

A Korm. rendelet hasonló rendelkezéseket tartalmaz a látvány-csapatsportban működő és a fenti előírások hatálya alá nem tartozó országos sportági szakszövetség ide vonatkozó döntésére is.

A Korm. rendelet a kihirdetését követő nap lép hatályba. Ennek értelmében a rendelet előírásait a sportmunkaviszonyban a mai naptól kell alkalmazni.

A Kormány e rendelet hatályát a veszélyhelyzet idejére meghosszabbítja.

A Magyar Közlöny 83. száma csak magyarul érhető el.

Megszűnt a 2020 március 15-e óta tartó rendkívüli ítélkezési szünet. A bíróságok a veszélyhelyzet ideje alatt is működnek a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III.31.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) értelmében. A kormányrendelet a kihirdetése napján 15 órakor lép hatályba. A rendkívüli ítélkezési szünet megszűnését követően is be kell tartani a szükséges járványügyi intézkedéseket.

Az eljárási cselekményeket illetően az e rendeletben foglalt rendelkezéseket be kell tartani. A bíróság épületében ügyfél továbbra sem tartózkodhat bent, kivéve a bírósági épületek használati rendjéről szóló 47.SZ/2020. (IV.1.) OBHE határozat (a továbbiakban: VOH) 4. pontjában meghatározott követelmény teljesülése esetén, az eljárási cselekmény foganatosításának ideje alatt tartózkodhat. [a bírósági épületekben tartózkodás rendjének veszélyhelyzet idejére történő szabályozásáról szóló 49.SZ/2020. (IV.3.) OBHE határozat]

A rendelet több eljárásjogi intézkedést tartalmaz. Jelen cikk csak a polgári peres és nemperes eljárásokra vonatkozó legfontosabb intézkedéseket tartalmazza. A közigazgatási és a büntetőeljárásokra vonatkozó rendelkezéseket egy másik cikk ismerteti.

A veszélyhelyzet idején érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések

Polgári peres és nemperes eljárásokra vonatkozó intézkedések

A veszélyhelyzet ideje alatt a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) , valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit a Kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A veszélyhelyzet a határidők folytatását nem érinti, kivéve, ha a Kormányrendelet eltérően nem rendelkezik.

A Pp. hatálya alá tartozó peres eljárásokban a perfelvételt a perfelvételi tárgyalás mellőzésével kell lefolytatni azzal, hogy a bíróság – szükség esetén – további nyilatkozatok írásban történő benyújtására is felhívhatja a feleket, illetve ha a jogi képviselő vagy a fél személyes meghallgatása szükséges, a (7) bekezdésben foglalt módon jár el a perfelvétel lezárása érdekében. 

Az e bekezdés szerinti rendelkezéseket a személyi állapotot érintő perekben is alkalmazni kell.

A Pp. hatálya alá tartozó peres eljárásokban az érdemi tárgyalást, a régi Pp. hatálya alá tartozó perekben a tárgyalást lehetőség szerint elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani. Ha ennek feltételei nem biztosítottak a tárgyalás megtartása helyett, a tárgyaláson felveendő nyilatkozatokat a bíróság írásbeli formában szerzi be, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján szerzi be, és szükség szerint jegyzőkönyvben rögzíti. [Kormányrendelet 21.§ (3) bekezdés]

A bíróság a felek kérelmére sem tart perfelvételi tárgyalást. A bíróság erről a feleket írásban figyelmezteti a perfelvétel lezárása előtt, és egyúttal lehetőséget biztosít számukra további nyilatkozatok írásban történő megtételére. A bíróság a perfelvétel lezárását írásban közli a felekkel. [Kormányrendelet 21.§ (2) bekezdés]

Személyes meghallgatás szükségessége esetén a nyilatkozatokat írásban kell beszerezni, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján kell beszerezni, és szükség szerint jegyzőkönyvben rögzíteni. [Kormányrendelet 21.§ (7) bekezdés]

A peres eljárásokban az eljárás szünetelésének a felek közös kérelmére korlátlan számban van helye.

A veszélyhelyzet ideje alatt – a (3) bekezdésben fogalt kivétellel – nincs helye az eljárási cselekmény lefolytatásának, ha azt olyan helyen kellene foganatosítani, amely járványügyi intézkedés hatálya alatt áll.

A veszélyhelyzet ideje alatt a keresetlevelet, a keresetet tartalmazó iratot, a viszontkeresetlevelet, a beszámítást tartalmazó iratot és az írásbeli ellenkérelmet a jogi képviselő nélkül eljáró fél kizárólag írásban, a jogszabályban előírt nyomtatvány alkalmazása nélkül is előterjesztheti. [Kormányrendelet 24.§]

Ha a jogi képviselő nélkül eljáró fél által előterjesztett keresetlevél nem tartalmazza a kötelező tartalmi elemeket vagy alaki kellékeket, a bíróságnak a hiánypótlásra felhívó végzésben a keresetlevél valamennyi hiányosságát fel kell tüntetnie, és a bíróságnak részletes, a fél jogban való járatlanságához igazodó teljes körű tájékoztatást kell adnia a hiányok pótlására vonatkozóan. Ennek eredménytelensége esetén van csak helye visszautasításnak.

A veszélyhelyzet ideje alatt a beadványok a bírósági kezelőirodán személyesen nem adhatók be, azokat a bíróság bejáratánál lévő, zárt gyűjtőszekrényben lehet elhelyezni.

Ha a veszélyhelyzet ideje alatt az eljárásban hirdetményi kézbesítésnek van helye, az eljárás félbeszakad a hirdetményi kézbesítés okának megszűnéséig vagy a veszélyhelyzet megszűnéséig.

A bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg. [Kormányrendelet 28.§ (2) bekezdés]

A fellebbezési és a felülvizsgálati eljárásokban a felek tárgyalás tartását nem kérhetik. [Kormányrendelet 29.§ (1) bekezdés]

Ha a határidő a polgári peres és nemperes eljárásokban, valamint a 45/2020 (III.14.) Korm.rendelet, és e Kormányrendelet hatályba lépését követő 15. napig terjedő időszakban jár le, a határidő meghosszabbodik e rendelet hatályba lépését követő 30. napig.

E rendeletet a folyamatban lévő ügyekben és a polgári nemperes eljárásokban is alkalmazni kell.

Röviden összefoglalva az eddig leírtakat: a bíróságok továbbra is működnek, azonban a személyes megjelenést teljes mértékben az írásbeliség váltja fel. Azt is lehet mondani, hogy a peres ügyszak jelenleg hasonlóképpen működik, mint a nemperes ügyszak. Ezekre az intézkedésekre a jelenlegi járványügyi-helyzet miatt van szükség, hogy a járvány terjedését minél hatékonyabban lassítani lehessen, és így óvjuk egymás egészségét. Ezért szükséges a Kormányrendelet minden rendelkezésének betartása.

Tájékoztatás az adatkezeléssel és a munkaviszonnyal kapcsolatban a járvány ideje alatt

A kép forrása: Magyar Orvosi Kamara (MOK)

Az elmúlt napokban Magyarország Kormánya az Alaptörvény 53.§ (1) bekezdése alapján, a 40/2020. (III.11.) Korm. rendeletében kihirdette a veszélyhelyzetet.

A GDPR és a Munka Törvénykönyve a kormányrendelet rendelkezései összhangban követendőek. A SAMKÓ LEGAL összeállított egy rövid tájékoztatót a járványügyi helyzet idején alkalmazandó hatályos szabályozásokról az adatkezelést és a munkaviszonyt illetően.

A rövid tájékoztató segítséget nyújt a munkáltatóknak és a munkaviszony más alanyainak abban, hogy ebben a rendkívüli időszakban hogyan alkalmazzák a GDPR, a Munka Törvénykönyve, illetve az egyéb, ide tartozó jogszabályok rendelkezéseit. A SAMKÓ LEGAL rövid tájékoztatója PDF formátumban elérhető a lap alján.

Budapest, 2020. március 23.

SAMKÓ LEGAL©


Rövid ismertető

Jelen szakcikk a fizetési felszólítás jogintézményét és annak végrehajtási eljárás során történő érvényesítését mutatja be. A cikk két részből áll. Az első rész a fizetési felszólítás általános szabályait tárgyalja, míg a második rész a végrehajtási eljárás azon szabályait ismerteti, amelyek a fizetési felszólítás érvényesítésével kapcsolatosak.

E jogintézmény gyakran előfordul a munkajogban. A munkáltató akkor veszi igénybe a fizetési felszólítás jogintézményét, ha követelését gyorsan, egyszerűen és hatékonyan szeretné érvényesíteni a munkavállalóval szemben. A szakcikk azokat a jogszabályokat (törvények és rendeletek) is ismerteti, amelyek a fizetési felszólítást szabályozzák.

Sokszor a munkaviszony alanyai nem tudják békésen megoldani a jogi problémáikat, ezért a munkáltató gyakran veszi igénybe a fizetési felszólítás jogintézményét, amely végső megoldást nyújt a felek számára. A végrehajtási eljárás a jogos követelés érvényesülését segíti elő. Előfordul azonban, hogy a fizetési felszólítás sem nyújt hatékony megoldást, ilyenkor kerül sor a polgári peres eljárás lefolytatására. A cikk csak a fizetési felszólítást tárgyalja, a peres út lehetőségét nem ismerteti.

Ha többet szeretne megtudni erről a jogintézményről és érdekli a teljes cikk tartalma, akkor kérem, látogasson el a HVG-ORAC Kiadó weboldalára vagy vásárolja meg a Jogtudományi Közlöny januári lapszámát. Az alábbi linkre kattintva eléri a Kiadó honlapját.

Dr. Samkó Zoltán Ferenc
Egészségügyi és sportjogász

Samkó Zoltán Ferenc: A fizetési felszólítás általános szabályai és annak érvényesülése a végrehajtási eljárás során


Új év, új feladatok, új cikkek…

Minden Kedves Látogatónak szeretnék sikerekben, erőben és egészségben gazdag Boldog Új Évet kívánni! Kívánom, hogy az új év egyúttal hozzon mindenkinek sikert, szerencsét, jólétet és egészséget! Egyúttal kívánom, hogy mindenki kívánsága teljesüljön! Kérem, maradjanak 2020-ban is a SAMKÓ LEGAL-lal!

BOLDOG ÚJ ÉVET! 2020

Mindenkinek a legjobbakat!

Dr. Samkó Zoltán Ferenc
Egészségügyi és sportjogász

FAIR PLAY DÍJÁTADÓ GÁLA A DUNA ARÉNÁBAN

Nagy öröm és egyúttal megtiszteltetés számomra, hogy meghívást kaptam az idei Fair Play Díjátadó Gálára, amely 2019. november 21-én, csütörtökön a Duna Arénában került megrendezésre. A Magyar Olimpiai Bizottság Fair Play Bizottsága fennállásának 52. évfordulóját ünnepelte. A Bizottság elkötelezett a fair play irányába, mindemellett az élet bármely más területén. Az első fair play díjat 1967-ben adta át a Magyar Újságíró Szövetség és az akkori Nemzeti Sport Hivatal által alapított Fair Play Bizottság.

A Fair Play Bizottság célja máig ugyanaz, megőrizni a fair play szellemiségének hagyományát. Éppen ezért a Fair Play Bizottság minden évben megrendezi a Fair Play Díjátadó Gálát, ahol azokat a kiválasztott sportolókat és sportszakembereket díjazzák, akik a Fair Play Díjra méltóak. Az idei Fair Play Díjátadó Gála volt az első, amely SPORTJUS Magyar Sportjogász Társasággal közösen lett megrendezve.

A Gála a nyitóbeszédekkel kezdődött. Először Dr. Kamuti Jenő, a Fair Play Bizottság elnöke, majd Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, végül pedig Dr. Nagy Zsigmond a SPORTJUS Magyar Sportjogász Társaság elnöke tartotta meg beszédét. Mindhárman kiemelték nyitóbeszédükben a fair play fontosságát. A fentiekben leírtakon túl mindhárom beszédben ki lett emelve a sport tisztasága és az egymás iránti becsületesség jelentősége a sportban és az élet más terén is.

Különösen szeretnék utalni elnökünk, Dr. Nagy Zsigmond beszédében elhangzottakra. Ahogy elnökünk, Dr. Nagy Zsigmond Társaságunk mottóját idézte, ,,a sport alapvető emberi jog”. Természetesen Mi is ezen alapelv szerint működünk, amely egészen pontosan az Olimpiai Charta Olimpizmus Alapelvei című alfejezetében így szól: ,,A sport gyakorlása alapvető emberi jog.” Mi tiszteljük a sportot és becsüljük azokat a sportolókat, akik a mindennapi életüket a fair play elve szerint élik. Dr. Nagy Zsigmond zárszóul megjegyezte, hogy reméli szervezetünk és a Magyar Olimpiai Bizottság között létrejött kapcsolat a közeljövőben is folytatódik majd.

A Magyar Olimpiai Bizottság Fair Play Bizottsága hat kategóriában osztott ki díjakat a díjazottaknak.

www.sportjus.hu

A Fair Play Díjazottjai:

1. Fair Play cselekedet:

trófea: Szántói Szabó Tamás (kajak kenu)

diploma: Sipos Árpád (teqball)

2. A sport szolgálatában:

trófea: Köpf Károly (sportvezető)

diploma: Győr Béla (sportszerető, hagyományőrző)

3. A Fair Play népszerűsítése:

trófea: Füredi Marianne (újságíró), Szalay Péter (újságíró)

diploma: FTC jégkorongszakosztály U8-U10-es korosztály

4. Szabadidősport:

trófea: Magyar Repülő Korong Országos Sportági Szakszövetség

5. Életmű:

trófea: Sziklenka László (kajak-kenu), Csányi Rajmund (torna), Bérczes Edit (ultrafutás), Göröcs János (labdarúgás)

diploma: Pajor István (sí)

6. Művészet/tudomány:

trófea: Dr. Juhász Árpád (televízió, utazó)

Én is gratulálok a díjazottaknak!

Budapest, 2019. november 23.

Dr. Samkó Zoltán Ferenc
Egészségügyi és sportjogász



A cikk első része egy rövid ismertetőt adott az egészségügyi alapellátásról és annak főbb jogszabályi hátteréről. A második részben az egészségügyi adatkezelés során előforduló alapfogalmak kerülnek tárgyalásra. Az egészségügyi adatkezelés során a GDPR és az Info tv. mellett az Eütv. és az Eüak. az alkalmazandó jogszabályok.

III. Alapfogalmak

III.1.
A személyes adat fogalma

A személyes adat az azonosított vagy azonosítható természetes személyre (,,érintett”) vonatkozó bármely információ. Azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján identifikálható. Személyes adat kezelésének minősül továbbá a fénykép, hang-, képfelvétel készítése, valamint személyazonosításra alkalmas fizikai jellemzők gyűjtése is. Az adatkezelő a lehető legteljesebb mértékben felel minden kárért, amely az adatkezeléssel összefüggésben az érintettnél jelentkezik. [GDPR 4. cikk 1. pont]

III.2.
 A személyes adatok különleges kategóriái

A személyes adat fogalma mellett a GDPR 9. cikke egy rövid felsorolást ad a személyes adatok különleges kategóriáiról, amelyek a következők:

  • faji vagy etnikai származásra;
  • politikai véleményre;
  • vallási vagy világnézeti meggyőződésre;
  • szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok;

ide tartoznak továbbá:

  • a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok, melyek kezelése tilos.
  • a büntetőjogi felelősség megállapítására, a bűncselekményekre vonatkozó személyes adat, valamint fokozott védelem alatt állnak a gyerekek személyes adatai. [GDPR 10. cikk]

A személyes adatok különleges kategóriái esetében, az adatkezelés során különösen körültekintően kell eljárni.

Az adatkezelő és az adatfeldolgozó feladatai közé tartozik különösen: az adatok rögzítése (felvétele), a kezelt adatok számbavétele és nyilvántartása, biztonságos helyen történő tárolása, és amennyiben szükséges, a hatásvizsgálat lefolytatása.

III.3.
Az érintett (beteg/betegek)

Az egészségügyi adatkezelés legfontosabb feladata és célja, a betegek védelme. Azt biztosítja, hogy adataik megfelelően legyenek kezelve, és illetéktelen személy ne férhessen hozzá ezen adatokhoz.

A GDPR 4. cikke értelmében érintett az a természetes személy, aki adatok útján beazonosított vagy beazonosítható. A jogi személyek adatait az adatvédelmi szabályozás nem védi.

III.4.
Adatkezelő

Az adatkezelő az, aki az érintett személyes adatait kezeli; az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza. [GDPR 4. cikk 7. pont]

III.5.
Adatkezelés

Az adatkezelés személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés. [GDPR 4. cikk 2. pont]

Amennyiben nemcsak egy adatkezelő kezeli az érintett adatait, vagyis határozza meg annak célját, és eszközeit, közös adatkezelőknek minősülnek. A felelősségük mértékét és megoszlását közös megállapodásban határozzák meg. [GDPR 26. cikk]

III.6.
Az adatkezelés korlátozása

A tárolt személyes adatok megjelölése jövőbeli kezelésük korlátozása céljából. [GDPR 4. cikk 3. pont]

Az egészségügyi adatkezelés során is előfordulhat, hogy az adatkezelőnek a beteg kérésére korlátoznia kell az adatkezelést.

III.7.
Adatfeldolgozó

Az adatfeldolgozó az adatkezelő tevékenységét segíti. Érdemes megjegyezni, hogy az adatkezelést illetően, nem rendelkezik önálló döntési és rendelkezési jogosultsággal. Az adatfeldolgozó az adatkezelő utasításait követve végzi feladatát. Az adatfeldolgozó az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel. Az eddig leírtakat támasztja alá az Info tv. 25/C. §-a, amely kimondja, hogy adatfeldolgozóként kizárólag olyan személy vagy szervezet járhat el, aki vagy amely megfelelő garanciákat nyújt az adatkezelés jogszerűségének és az érintettek jogai védelmének biztosítására alkalmas műszaki és szervezési intézkedések végrehajtására. Ezen garanciákat az adatfeldolgozónak kell igazolnia az adatkezelő számára. Az Info tv. 25/D. § (3) bek. a) pontja szerint az adatfeldolgozó tevékenysége során kizárólag az adatkezelő írásbeli utasítása alapján jár el. A 25/D. § (3) bekezdés c) pontja értelmében az adatfeldolgozó a tevékenysége során minden megfelelő eszközzel segíti az adatkezelőt az érintettek jogai érvényesítésének elősegítése, ezzel kapcsolatos kötelezettségei teljesítése érdekében. Lényegében ez azt jelenti, hogy az adatfeldolgozó kisegítő, technikai jellegű tevékenységével segíti az adatkezelő munkáját. Ilyen jellegű tevékenység például a gyűjtés vagy a továbbítás.

III.8.
Címzett

A címzett az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, akivel/amellyel a személyes adatot közlik, függetlenül attól, hogy harmadik fél-e. Címzettnek kell tekinteni mindazon személyt, aki az adatot bármilyen célból megkapja. [GDPR 4.cikk 9. pont]

III.9.
Az érintett (beteg) hozzájárulása

Az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez. [GDPR 4. cikk 11. pont]

III.10.
Felügyeleti hatóság

Magyarországon a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) látja el a felügyeleti hatósági feladatokat. A NAIH őrködik az adatok biztonsága felett, betartatja az adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat, felelős adatvédelem megfelelő működéséért, kikényszeríti a Rendelet (GDPR) és az Info tv. alkalmazását. Felhívja az adatkezelők és adatfeldolgozók figyelmét kötelezettségeikre, valamint tájékoztatja az érintetteket jogaikról. Mindemellett lefolytatja a hatósági vizsgálatokat, és belső nyilvántartást vezet. [GDPR 4. és 51. cikkei]

III.11.
Adatvédelmi incidens

Adatvédelmi incidens az GDPR 4. cikk 12. pontja szerint a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi. 

III.12.
Genetikai adat

Egy természetes személy örökölt vagy szerzett genetikai jellemzőire vonatkozó minden olyan személyes adat, amely az adott személy fiziológiájára vagy egészségi állapotára vonatkozó egyedi információt hordoz, és amely elsősorban az említett természetes személyből vett biológiai minta elemzéséből ered. [GDPR 4. cikk 13. pont]

III.13.
Biometrikus adat

Egy természetes személy testi, fiziológiai vagy viselkedési jellemzőire vonatkozó minden olyan sajátos technikai eljárásokkal nyert személyes adat, amely lehetővé teszi vagy megerősíti a természetes személy egyedi azonosítását, ilyen például az arckép vagy a daktiloszkópiai adat. [GDPR 4. cikk 14. pont]

III.14.
Egészségügyi adat

Egy természetes személy testi vagy pszichikai egészségi állapotára vonatkozó személyes adat, ideértve a természetes személy számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan adatot is, amely információt hordoz a természetes személy egészségi állapotáról. [GDPR 4. cikk 15. pont]

III.15.
Pszichológusi titok

A Pszichológusok Etikai Kódexének (PEK) 5.1. pontja írja a pszichológusi titok  fogalmát, amely szerint a pszichológust titoktartási kötelezettség terheli minden – a kliens ellátása során tudomására jutott pszichológiai és személyes adatai vonatkozásában, amelyek a pszichológusi titokkörbe tartoznak. A PEK kimondja, hogy a pszichológus ezeket az adatokat csak az arra jogosult személlyel közölheti, és köteles azokat bizalmasan kezelni. A fentiekben ismertetett kötelezettségek mellett a PEK előírja, hogy a pszichológus e titoktartási kötelezettsége a klienssel való kapcsolatának lezárása után is fennáll.

A PEK 5.1.1. pontja szerint pszichológusi titok körébe tartozik miden, a szakmai tevékenysége során tudomására jutott pszichológiai és személyazonosító adat, továbbá a szükséges vagy folyamatban lévő, illetve befejezett kezelésre vonatkozó, valamint a kezeléssel kapcsolatban megismert egyéb adat, függetlenül attól, hogy az írásbeli, vagy szóbeli közléssel, vagy bármely pszichológiai vizsgálat során ismert meg. [Pszichológusok Etikai Kódexe 5., 5.1., 5.1.1. pontjai]

Fontos megjegyezni, hogy a PEK a pszichológiai titok körében a pszichológiai adat fogalmán kívül a személyazonosító adat kifejezést használja. Azt is lehet mondani, hogy a kezelt adatok körét leszűkíti, specifikálja bizonyos adatok körére, mint például a személyazonosító adatokra. 

A PEK értelmezésében ez azért lehet visszás, mert a pszichológiai kezelés során nemcsak pusztán a pszichológiai adat és a személyazonosító adat kerül felvételre és rögzítésre, hanem például testi, fiziológiai vagy szellemi adat is, amely kapcsolódhat a beteg pszichológiai állapotához. Ezért szerencsésebb lenne a személyes adat megfogalmazás, amely egy tágabb körét nyújtja a tárolandó adatokra. A félreértések elkerülése végett ezen belül lehetne példaként említeni a személyazonosító adatok körét, mint például a név, lakhely, tartózkodási hely, TAJ szám, stb.

III. 16.
Pszichológiai adat

A PEK 5.1.2. pontja szerint pszichológiai adat különösen: az érintett értelmi és lelki állapotára, viselkedésmódjára, örökbefogadó szülői, nevelőszülői, gyámi, gondnoki feladatok ellátására, illetve e feladatok ellátására való alkalmasság kizárására, pályaalkalmasságára, illetve a pályaalkalmasság kizárására, kóros szenvedélyére vonatkozó, illetve észlelt, vizsgált, mért, leképezett vagy származtatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. családi környezet, foglalkozás.) [Pszichológusok Etikai Kódexe 5.1.2. pontja]

A pszichológiai kezelések során a pszichológusoknak gondoskodniuk kell az beteg személyes adatainak megfelelő kezeléséről, tárolásáról és védelméről. Korábban alkalmazni kellett a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényt. Az Info tv. megalkotásával azonban e törvényt hatályon kívül helyezték. Így hazai szinten 2012. január 1-jétől az Info tv., illetve mellette és természetesen elsődlegesen 2018. május 25-től az egészségügyi adatkezelésre is egységesen a GDPR alkalmazandó.

III. 17.
Orvosi titok

Az Eütv. 25.§ (1)-(7) bek.-i szabályozzák az orvosi titok jogintézményét. A Kommentár szerint itt nem csak az orvosokra, hanem valamennyi betegellátóra vonatkozik a titoktartás szabálya. Az orvosi titok körébe tartozik a beteg minden olyan személyes adata, ezen belül különösen az egészségügyi adata, amelyek állapotával kapcsolatosak, és az ellátás során, az egészségügyi ellátásban résztvevő személyek tudomására jutnak. A betegnek joga van arra, hogy ezen adatokat, így különösen az egészségügyi állapotára vonatkozó adatokat, az ellátásban résztvevő személyek csak az arra jogosulttal közöljék, és azokat bizalmasan kezeljék. Ezen adatok összességét hívja az egészségügyi jog és persze az orvostudomány egységesen orvosi titoknak. [Eütv. 25.§ (1) bek., Kommentár az egészségügyi törvényhez]

Fontos, hogy az Eütv. itt is a személyazonosító adatok kifejezést használja, amely önmagában nem baj, de szerencsésebb volna e fejezet bevezetőjében is utalni először a személyes adatok fogalmára, mivel e fogalom a betegek adatainak tágabb körét fogalja magában. Azaz bővebb jelentéstartalommal bír.

III.18.
Vállalkozás, vállalkozáscsoport, felügyeleti hatóság

A GDPR a következőképpen határozza meg a vállalkozás fogalmát: gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy, független a jogi formájától, ideértve a rendszeres gazdasági tevékenységet folytató személyegyesítő társaságokat és egyesületeket is. [GDPR 4. cikk 18. pont]

A GDPR a vállalkozáscsoport fogalmát pedig ekképpen határozza meg: az ellenőrző vállalkozás és az általa ellenőrzött vállalkozások. [GDPR 4. cikk 19. pont]

A felügyeleti hatóság a GDPR megfogalmazása szerint egy tagállam által létrehozott olyan közhatalmi szerv, amelynek feladata a természetes személyek alapvető jogainak és szabadságainak a személyes adataik kezelése tekintetében történő védelme, valamint a személyes adatok Unión belüli szabad áramlásának  megkönnyítése vonatkozásában e rendelet alkalmazásának ellenőrzése. [GDPR 4. cikk 21. pont; 51. cikk (1) bek.]

III.19.
A tájékoztatáshoz való jog

Bár a tájékoztatáshoz való jog elsősorban a beteg egyik alapjoga az egészségügyi ellátás során, mégis szorosan kapcsolódik az egészségügyi adatkezeléshez. A tájékoztatás során ugyanis a beteg és a kezelőorvos, illetve a betegellátó ,,eszmét cserél”, azaz információt adnak át egymásnak. A beteg például kérdést tesz fel állapotával vagy az adott kezeléssel kapcsolatban, míg az orvos informálja a beteget a beteg által feltett kérdéseknek megfelelően. A betegnek az Eütv. értelmében joga van arra, hogy részletes tájékoztatást kapjon az egészségi állapotáról, a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról, ezek tervezett időpontjáról, a vizsgálatokkal kapcsolatos döntési jogról, a lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekről, az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről, a további ellátásokról és a javasolt életmódról. A betegnek továbbá joga van kérdezni, megismerni az elvégzett vizsgálatok, beavatkozások eredményét, azok sikertelenségét, illetve az eltérő eredményt és annak okait. A betegnek joga van megismerni az ellátásban közvetlenül közreműködő személyek nevét, szakképesítését, illetve beosztását. Ide tartozik a tájékoztatáson alapuló beleegyezés is, hiszen a beteg csak a megfelelő információ birtokában egyezhet bele a kezelésbe. A tájékoztatáshoz szükséges feltételeket mindig a fenntartó (betegellátó) biztosítja. Ha a beteg idegen nyelven beszél joga van a tolmács igénybevételéhez. Az orvos a kezelést megelőzően köteles a beteget tájékoztatni – amennyiben állapota lehetővé teszi – a vizsgálat és a beavatkozás várható/esetleges térítési díjairól értesíteni. [Eütv. 13.§ (1)-(9) bek.]

III.20.
Az egészségügyi dokumentáció megismerésének a joga

A beteg jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációt, a benne szereplő és a gyógykezeléssel összefüggő adatokkal együtt. Ezekről kivonatot és másolatot is készíthet. Jogosult zárójelentést kapni, illetve arra is jogosult, hogy egészségügyi állapotáról egy írásos, összefoglaló vagy kivonatos véleményt kapjon. A beteg jogosult megválasztani, hogy ki jogosult helyette és a nevében az egészségügyi dokumentációba betekinteni. [Eütv. 24.§ (1)-(13) bek.]

Az eddigiekben adott felsorolás nem teljes körű, kizárólag az egészségügyi adatkezelés során előforduló fontosabb alapfogalmakat ismerteti a GDPR, az Info tv., illetve az Eütv. alapján. A GDPR-ból kimaradt fogalmak a következők: tevékenységi központ, képviselő, kötelező erejű vállalati szabályok, érintett felügyeleti hatóság, személyes adatok határokon átnyúló adatkezelése, releváns és megalapozott kifogás, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, nemzetközi szervezet, harmadik fél, nyilvántartási rendszer, profilalkotás és álnevesítés. A kimarad fogalmak – amennyiben szükséges – külön cikkben kerülnek tárgyalásra.

A cikk harmadik részében az egészségügyi adatkezelés jogalapja, és az adatkezelés során érvényesülő elvek kerülnek röviden ismertetésre.