Rövid ismertető

Jelen szakcikk a fizetési felszólítás jogintézményét és annak végrehajtási eljárás során történő érvényesítését mutatja be. A cikk két részből áll. Az első rész a fizetési felszólítás általános szabályait tárgyalja, míg a második rész a végrehajtási eljárás azon szabályait ismerteti, amelyek a fizetési felszólítás érvényesítésével kapcsolatosak.

E jogintézmény gyakran előfordul a munkajogban. A munkáltató akkor veszi igénybe a fizetési felszólítás jogintézményét, ha követelését gyorsan, egyszerűen és hatékonyan szeretné érvényesíteni a munkavállalóval szemben. A szakcikk azokat a jogszabályokat (törvények és rendeletek) is ismerteti, amelyek a fizetési felszólítást szabályozzák.

Sokszor a munkaviszony alanyai nem tudják békésen megoldani a jogi problémáikat, ezért a munkáltató gyakran veszi igénybe a fizetési felszólítás jogintézményét, amely végső megoldást nyújt a felek számára. A végrehajtási eljárás a jogos követelés érvényesülését segíti elő. Előfordul azonban, hogy a fizetési felszólítás sem nyújt hatékony megoldást, ilyenkor kerül sor a polgári peres eljárás lefolytatására. A cikk csak a fizetési felszólítást tárgyalja, a peres út lehetőségét nem ismerteti.

Ha többet szeretne megtudni erről a jogintézményről és érdekli a teljes cikk tartalma, akkor kérem, látogasson el a HVG-ORAC Kiadó weboldalára vagy vásárolja meg a Jogtudományi Közlöny januári lapszámát. Az alábbi linkre kattintva eléri a Kiadó honlapját.

Dr. Samkó Zoltán Ferenc
Egészségügyi és sportjogász

Samkó Zoltán Ferenc: A fizetési felszólítás általános szabályai és annak érvényesülése a végrehajtási eljárás során


Új év, új feladatok, új cikkek…

Minden Kedves Látogatónak szeretnék sikerekben, erőben és egészségben gazdag Boldog Új Évet kívánni! Kívánom, hogy az új év egyúttal hozzon mindenkinek sikert, szerencsét, jólétet és egészséget! Egyúttal kívánom, hogy mindenki kívánsága teljesüljön! Kérem, maradjanak 2020-ban is a SAMKÓ LEGAL-lal!

BOLDOG ÚJ ÉVET! 2020

Mindenkinek a legjobbakat!

Dr. Samkó Zoltán Ferenc
Egészségügyi és sportjogász

FAIR PLAY DÍJÁTADÓ GÁLA A DUNA ARÉNÁBAN

Nagy öröm és egyúttal megtiszteltetés számomra, hogy meghívást kaptam az idei Fair Play Díjátadó Gálára, amely 2019. november 21-én, csütörtökön a Duna Arénában került megrendezésre. A Magyar Olimpiai Bizottság Fair Play Bizottsága fennállásának 52. évfordulóját ünnepelte. A Bizottság elkötelezett a fair play irányába, mindemellett az élet bármely más területén. Az első fair play díjat 1967-ben adta át a Magyar Újságíró Szövetség és az akkori Nemzeti Sport Hivatal által alapított Fair Play Bizottság.

A Fair Play Bizottság célja máig ugyanaz, megőrizni a fair play szellemiségének hagyományát. Éppen ezért a Fair Play Bizottság minden évben megrendezi a Fair Play Díjátadó Gálát, ahol azokat a kiválasztott sportolókat és sportszakembereket díjazzák, akik a Fair Play Díjra méltóak. Az idei Fair Play Díjátadó Gála volt az első, amely SPORTJUS Magyar Sportjogász Társasággal közösen lett megrendezve.

A Gála a nyitóbeszédekkel kezdődött. Először Dr. Kamuti Jenő, a Fair Play Bizottság elnöke, majd Kulcsár Krisztián, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, végül pedig Dr. Nagy Zsigmond a SPORTJUS Magyar Sportjogász Társaság elnöke tartotta meg beszédét. Mindhárman kiemelték nyitóbeszédükben a fair play fontosságát. A fentiekben leírtakon túl mindhárom beszédben ki lett emelve a sport tisztasága és az egymás iránti becsületesség jelentősége a sportban és az élet más terén is.

Különösen szeretnék utalni elnökünk, Dr. Nagy Zsigmond beszédében elhangzottakra. Ahogy elnökünk, Dr. Nagy Zsigmond Társaságunk mottóját idézte, ,,a sport alapvető emberi jog”. Természetesen Mi is ezen alapelv szerint működünk, amely egészen pontosan az Olimpiai Charta Olimpizmus Alapelvei című alfejezetében így szól: ,,A sport gyakorlása alapvető emberi jog.” Mi tiszteljük a sportot és becsüljük azokat a sportolókat, akik a mindennapi életüket a fair play elve szerint élik. Dr. Nagy Zsigmond zárszóul megjegyezte, hogy reméli szervezetünk és a Magyar Olimpiai Bizottság között létrejött kapcsolat a közeljövőben is folytatódik majd.

A Magyar Olimpiai Bizottság Fair Play Bizottsága hat kategóriában osztott ki díjakat a díjazottaknak.

www.sportjus.hu

A Fair Play Díjazottjai:

1. Fair Play cselekedet:

trófea: Szántói Szabó Tamás (kajak kenu)

diploma: Sipos Árpád (teqball)

2. A sport szolgálatában:

trófea: Köpf Károly (sportvezető)

diploma: Győr Béla (sportszerető, hagyományőrző)

3. A Fair Play népszerűsítése:

trófea: Füredi Marianne (újságíró), Szalay Péter (újságíró)

diploma: FTC jégkorongszakosztály U8-U10-es korosztály

4. Szabadidősport:

trófea: Magyar Repülő Korong Országos Sportági Szakszövetség

5. Életmű:

trófea: Sziklenka László (kajak-kenu), Csányi Rajmund (torna), Bérczes Edit (ultrafutás), Göröcs János (labdarúgás)

diploma: Pajor István (sí)

6. Művészet/tudomány:

trófea: Dr. Juhász Árpád (televízió, utazó)

Én is gratulálok a díjazottaknak!

Budapest, 2019. november 23.

Dr. Samkó Zoltán Ferenc
Egészségügyi és sportjogász



A cikk első része egy rövid ismertetőt adott az egészségügyi alapellátásról és annak főbb jogszabályi hátteréről. A második részben az egészségügyi adatkezelés során előforduló alapfogalmak kerülnek tárgyalásra. Az egészségügyi adatkezelés során a GDPR és az Info tv. mellett az Eütv. és az Eüak. az alkalmazandó jogszabályok.

III. Alapfogalmak

III.1.
A személyes adat fogalma

A személyes adat az azonosított vagy azonosítható természetes személyre (,,érintett”) vonatkozó bármely információ. Azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján identifikálható. Személyes adat kezelésének minősül továbbá a fénykép, hang-, képfelvétel készítése, valamint személyazonosításra alkalmas fizikai jellemzők gyűjtése is. Az adatkezelő a lehető legteljesebb mértékben felel minden kárért, amely az adatkezeléssel összefüggésben az érintettnél jelentkezik. [GDPR 4. cikk 1. pont]

III.2.
 A személyes adatok különleges kategóriái

A személyes adat fogalma mellett a GDPR 9. cikke egy rövid felsorolást ad a személyes adatok különleges kategóriáiról, amelyek a következők:

  • faji vagy etnikai származásra;
  • politikai véleményre;
  • vallási vagy világnézeti meggyőződésre;
  • szakszervezeti tagságra utaló személyes adatok;

ide tartoznak továbbá:

  • a természetes személyek egyedi azonosítását célzó genetikai és biometrikus adatok, az egészségügyi adatok és a természetes személyek szexuális életére vagy szexuális irányultságára vonatkozó személyes adatok, melyek kezelése tilos.
  • a büntetőjogi felelősség megállapítására, a bűncselekményekre vonatkozó személyes adat, valamint fokozott védelem alatt állnak a gyerekek személyes adatai. [GDPR 10. cikk]

A személyes adatok különleges kategóriái esetében, az adatkezelés során különösen körültekintően kell eljárni.

Az adatkezelő és az adatfeldolgozó feladatai közé tartozik különösen: az adatok rögzítése (felvétele), a kezelt adatok számbavétele és nyilvántartása, biztonságos helyen történő tárolása, és amennyiben szükséges, a hatásvizsgálat lefolytatása.

III.3.
Az érintett (beteg/betegek)

Az egészségügyi adatkezelés legfontosabb feladata és célja, a betegek védelme. Azt biztosítja, hogy adataik megfelelően legyenek kezelve, és illetéktelen személy ne férhessen hozzá ezen adatokhoz.

A GDPR 4. cikke értelmében érintett az a természetes személy, aki adatok útján beazonosított vagy beazonosítható. A jogi személyek adatait az adatvédelmi szabályozás nem védi.

III.4.
Adatkezelő

Az adatkezelő az, aki az érintett személyes adatait kezeli; az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza. [GDPR 4. cikk 7. pont]

III.5.
Adatkezelés

Az adatkezelés személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés. [GDPR 4. cikk 2. pont]

Amennyiben nemcsak egy adatkezelő kezeli az érintett adatait, vagyis határozza meg annak célját, és eszközeit, közös adatkezelőknek minősülnek. A felelősségük mértékét és megoszlását közös megállapodásban határozzák meg. [GDPR 26. cikk]

III.6.
Az adatkezelés korlátozása

A tárolt személyes adatok megjelölése jövőbeli kezelésük korlátozása céljából. [GDPR 4. cikk 3. pont]

Az egészségügyi adatkezelés során is előfordulhat, hogy az adatkezelőnek a beteg kérésére korlátoznia kell az adatkezelést.

III.7.
Adatfeldolgozó

Az adatfeldolgozó az adatkezelő tevékenységét segíti. Érdemes megjegyezni, hogy az adatkezelést illetően, nem rendelkezik önálló döntési és rendelkezési jogosultsággal. Az adatfeldolgozó az adatkezelő utasításait követve végzi feladatát. Az adatfeldolgozó az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel. Az eddig leírtakat támasztja alá az Info tv. 25/C. §-a, amely kimondja, hogy adatfeldolgozóként kizárólag olyan személy vagy szervezet járhat el, aki vagy amely megfelelő garanciákat nyújt az adatkezelés jogszerűségének és az érintettek jogai védelmének biztosítására alkalmas műszaki és szervezési intézkedések végrehajtására. Ezen garanciákat az adatfeldolgozónak kell igazolnia az adatkezelő számára. Az Info tv. 25/D. § (3) bek. a) pontja szerint az adatfeldolgozó tevékenysége során kizárólag az adatkezelő írásbeli utasítása alapján jár el. A 25/D. § (3) bekezdés c) pontja értelmében az adatfeldolgozó a tevékenysége során minden megfelelő eszközzel segíti az adatkezelőt az érintettek jogai érvényesítésének elősegítése, ezzel kapcsolatos kötelezettségei teljesítése érdekében. Lényegében ez azt jelenti, hogy az adatfeldolgozó kisegítő, technikai jellegű tevékenységével segíti az adatkezelő munkáját. Ilyen jellegű tevékenység például a gyűjtés vagy a továbbítás.

III.8.
Címzett

A címzett az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, akivel/amellyel a személyes adatot közlik, függetlenül attól, hogy harmadik fél-e. Címzettnek kell tekinteni mindazon személyt, aki az adatot bármilyen célból megkapja. [GDPR 4.cikk 9. pont]

III.9.
Az érintett (beteg) hozzájárulása

Az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez. [GDPR 4. cikk 11. pont]

III.10.
Felügyeleti hatóság

Magyarországon a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) látja el a felügyeleti hatósági feladatokat. A NAIH őrködik az adatok biztonsága felett, betartatja az adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályokat, felelős adatvédelem megfelelő működéséért, kikényszeríti a Rendelet (GDPR) és az Info tv. alkalmazását. Felhívja az adatkezelők és adatfeldolgozók figyelmét kötelezettségeikre, valamint tájékoztatja az érintetteket jogaikról. Mindemellett lefolytatja a hatósági vizsgálatokat, és belső nyilvántartást vezet. [GDPR 4. és 51. cikkei]

III.11.
Adatvédelmi incidens

Adatvédelmi incidens az GDPR 4. cikk 12. pontja szerint a biztonság olyan sérülése, amely a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítését, elvesztését, megváltoztatását, jogosulatlan közlését vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférést eredményezi. 

III.12.
Genetikai adat

Egy természetes személy örökölt vagy szerzett genetikai jellemzőire vonatkozó minden olyan személyes adat, amely az adott személy fiziológiájára vagy egészségi állapotára vonatkozó egyedi információt hordoz, és amely elsősorban az említett természetes személyből vett biológiai minta elemzéséből ered. [GDPR 4. cikk 13. pont]

III.13.
Biometrikus adat

Egy természetes személy testi, fiziológiai vagy viselkedési jellemzőire vonatkozó minden olyan sajátos technikai eljárásokkal nyert személyes adat, amely lehetővé teszi vagy megerősíti a természetes személy egyedi azonosítását, ilyen például az arckép vagy a daktiloszkópiai adat. [GDPR 4. cikk 14. pont]

III.14.
Egészségügyi adat

Egy természetes személy testi vagy pszichikai egészségi állapotára vonatkozó személyes adat, ideértve a természetes személy számára nyújtott egészségügyi szolgáltatásokra vonatkozó olyan adatot is, amely információt hordoz a természetes személy egészségi állapotáról. [GDPR 4. cikk 15. pont]

III.15.
Pszichológusi titok

A Pszichológusok Etikai Kódexének (PEK) 5.1. pontja írja a pszichológusi titok  fogalmát, amely szerint a pszichológust titoktartási kötelezettség terheli minden – a kliens ellátása során tudomására jutott pszichológiai és személyes adatai vonatkozásában, amelyek a pszichológusi titokkörbe tartoznak. A PEK kimondja, hogy a pszichológus ezeket az adatokat csak az arra jogosult személlyel közölheti, és köteles azokat bizalmasan kezelni. A fentiekben ismertetett kötelezettségek mellett a PEK előírja, hogy a pszichológus e titoktartási kötelezettsége a klienssel való kapcsolatának lezárása után is fennáll.

A PEK 5.1.1. pontja szerint pszichológusi titok körébe tartozik miden, a szakmai tevékenysége során tudomására jutott pszichológiai és személyazonosító adat, továbbá a szükséges vagy folyamatban lévő, illetve befejezett kezelésre vonatkozó, valamint a kezeléssel kapcsolatban megismert egyéb adat, függetlenül attól, hogy az írásbeli, vagy szóbeli közléssel, vagy bármely pszichológiai vizsgálat során ismert meg. [Pszichológusok Etikai Kódexe 5., 5.1., 5.1.1. pontjai]

Fontos megjegyezni, hogy a PEK a pszichológiai titok körében a pszichológiai adat fogalmán kívül a személyazonosító adat kifejezést használja. Azt is lehet mondani, hogy a kezelt adatok körét leszűkíti, specifikálja bizonyos adatok körére, mint például a személyazonosító adatokra. 

A PEK értelmezésében ez azért lehet visszás, mert a pszichológiai kezelés során nemcsak pusztán a pszichológiai adat és a személyazonosító adat kerül felvételre és rögzítésre, hanem például testi, fiziológiai vagy szellemi adat is, amely kapcsolódhat a beteg pszichológiai állapotához. Ezért szerencsésebb lenne a személyes adat megfogalmazás, amely egy tágabb körét nyújtja a tárolandó adatokra. A félreértések elkerülése végett ezen belül lehetne példaként említeni a személyazonosító adatok körét, mint például a név, lakhely, tartózkodási hely, TAJ szám, stb.

III. 16.
Pszichológiai adat

A PEK 5.1.2. pontja szerint pszichológiai adat különösen: az érintett értelmi és lelki állapotára, viselkedésmódjára, örökbefogadó szülői, nevelőszülői, gyámi, gondnoki feladatok ellátására, illetve e feladatok ellátására való alkalmasság kizárására, pályaalkalmasságára, illetve a pályaalkalmasság kizárására, kóros szenvedélyére vonatkozó, illetve észlelt, vizsgált, mért, leképezett vagy származtatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. családi környezet, foglalkozás.) [Pszichológusok Etikai Kódexe 5.1.2. pontja]

A pszichológiai kezelések során a pszichológusoknak gondoskodniuk kell az beteg személyes adatainak megfelelő kezeléséről, tárolásáról és védelméről. Korábban alkalmazni kellett a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvényt. Az Info tv. megalkotásával azonban e törvényt hatályon kívül helyezték. Így hazai szinten 2012. január 1-jétől az Info tv., illetve mellette és természetesen elsődlegesen 2018. május 25-től az egészségügyi adatkezelésre is egységesen a GDPR alkalmazandó.

III. 17.
Orvosi titok

Az Eütv. 25.§ (1)-(7) bek.-i szabályozzák az orvosi titok jogintézményét. A Kommentár szerint itt nem csak az orvosokra, hanem valamennyi betegellátóra vonatkozik a titoktartás szabálya. Az orvosi titok körébe tartozik a beteg minden olyan személyes adata, ezen belül különösen az egészségügyi adata, amelyek állapotával kapcsolatosak, és az ellátás során, az egészségügyi ellátásban résztvevő személyek tudomására jutnak. A betegnek joga van arra, hogy ezen adatokat, így különösen az egészségügyi állapotára vonatkozó adatokat, az ellátásban résztvevő személyek csak az arra jogosulttal közöljék, és azokat bizalmasan kezeljék. Ezen adatok összességét hívja az egészségügyi jog és persze az orvostudomány egységesen orvosi titoknak. [Eütv. 25.§ (1) bek., Kommentár az egészségügyi törvényhez]

Fontos, hogy az Eütv. itt is a személyazonosító adatok kifejezést használja, amely önmagában nem baj, de szerencsésebb volna e fejezet bevezetőjében is utalni először a személyes adatok fogalmára, mivel e fogalom a betegek adatainak tágabb körét fogalja magában. Azaz bővebb jelentéstartalommal bír.

III.18.
Vállalkozás, vállalkozáscsoport, felügyeleti hatóság

A GDPR a következőképpen határozza meg a vállalkozás fogalmát: gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy, független a jogi formájától, ideértve a rendszeres gazdasági tevékenységet folytató személyegyesítő társaságokat és egyesületeket is. [GDPR 4. cikk 18. pont]

A GDPR a vállalkozáscsoport fogalmát pedig ekképpen határozza meg: az ellenőrző vállalkozás és az általa ellenőrzött vállalkozások. [GDPR 4. cikk 19. pont]

A felügyeleti hatóság a GDPR megfogalmazása szerint egy tagállam által létrehozott olyan közhatalmi szerv, amelynek feladata a természetes személyek alapvető jogainak és szabadságainak a személyes adataik kezelése tekintetében történő védelme, valamint a személyes adatok Unión belüli szabad áramlásának  megkönnyítése vonatkozásában e rendelet alkalmazásának ellenőrzése. [GDPR 4. cikk 21. pont; 51. cikk (1) bek.]

III.19.
A tájékoztatáshoz való jog

Bár a tájékoztatáshoz való jog elsősorban a beteg egyik alapjoga az egészségügyi ellátás során, mégis szorosan kapcsolódik az egészségügyi adatkezeléshez. A tájékoztatás során ugyanis a beteg és a kezelőorvos, illetve a betegellátó ,,eszmét cserél”, azaz információt adnak át egymásnak. A beteg például kérdést tesz fel állapotával vagy az adott kezeléssel kapcsolatban, míg az orvos informálja a beteget a beteg által feltett kérdéseknek megfelelően. A betegnek az Eütv. értelmében joga van arra, hogy részletes tájékoztatást kapjon az egészségi állapotáról, a javasolt vizsgálatokról, beavatkozásokról, ezek tervezett időpontjáról, a vizsgálatokkal kapcsolatos döntési jogról, a lehetséges alternatív eljárásokról, módszerekről, az ellátás folyamatáról és várható kimeneteléről, a további ellátásokról és a javasolt életmódról. A betegnek továbbá joga van kérdezni, megismerni az elvégzett vizsgálatok, beavatkozások eredményét, azok sikertelenségét, illetve az eltérő eredményt és annak okait. A betegnek joga van megismerni az ellátásban közvetlenül közreműködő személyek nevét, szakképesítését, illetve beosztását. Ide tartozik a tájékoztatáson alapuló beleegyezés is, hiszen a beteg csak a megfelelő információ birtokában egyezhet bele a kezelésbe. A tájékoztatáshoz szükséges feltételeket mindig a fenntartó (betegellátó) biztosítja. Ha a beteg idegen nyelven beszél joga van a tolmács igénybevételéhez. Az orvos a kezelést megelőzően köteles a beteget tájékoztatni – amennyiben állapota lehetővé teszi – a vizsgálat és a beavatkozás várható/esetleges térítési díjairól értesíteni. [Eütv. 13.§ (1)-(9) bek.]

III.20.
Az egészségügyi dokumentáció megismerésének a joga

A beteg jogosult megismerni a róla készült egészségügyi dokumentációt, a benne szereplő és a gyógykezeléssel összefüggő adatokkal együtt. Ezekről kivonatot és másolatot is készíthet. Jogosult zárójelentést kapni, illetve arra is jogosult, hogy egészségügyi állapotáról egy írásos, összefoglaló vagy kivonatos véleményt kapjon. A beteg jogosult megválasztani, hogy ki jogosult helyette és a nevében az egészségügyi dokumentációba betekinteni. [Eütv. 24.§ (1)-(13) bek.]

Az eddigiekben adott felsorolás nem teljes körű, kizárólag az egészségügyi adatkezelés során előforduló fontosabb alapfogalmakat ismerteti a GDPR, az Info tv., illetve az Eütv. alapján. A GDPR-ból kimaradt fogalmak a következők: tevékenységi központ, képviselő, kötelező erejű vállalati szabályok, érintett felügyeleti hatóság, személyes adatok határokon átnyúló adatkezelése, releváns és megalapozott kifogás, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás, nemzetközi szervezet, harmadik fél, nyilvántartási rendszer, profilalkotás és álnevesítés. A kimarad fogalmak – amennyiben szükséges – külön cikkben kerülnek tárgyalásra.

A cikk harmadik részében az egészségügyi adatkezelés jogalapja, és az adatkezelés során érvényesülő elvek kerülnek röviden ismertetésre.

REGISZTRÁCIÓ A NYILVÁNOS MEGHALLGATÁSRA

2019. november 15-én, pénteken kerül sor Sun Yang nyilvános meghallgatására Lausanne-ban (Svájc) a Nemzetközi Sport Választottbíróságon (CAS). Ahogy az már mindenki számára nyilvánvaló, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) fellebbezést nyújtott be a kínai úszó, Sun Yang és a Nemzetközi Úszószövetség (FINA) ellen.

A fellebbezés szerint Sun Yang a dopping ellenőrzés során stábjával együtt összetörte a vérmintáját tartalmazó fiolát egy kalapáccsal. A FINA határozatában felmentette az úszót, ezért a WADA fellebbezést nyújtott be a FINA határozata ellen a CAS-hoz.

A CAS elfogadta a felek kérést, hogy nyilvános meghallgatásra kerüljön sor. A CAS történetében ez a második alkalom, hogy nyilvános meghallgatást tartanak Lausanne-ban, Svájcban. A CAS kizárólagos hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik a fellebbezés elbírálására jelen ügyben. A nyilvános meghallgatás a CAS tárgyalótermében lesz megtartva, ahol a media is képviseltetheti magát.

A nyilvános meghallgatást az interneten keresztül is követni lehet a CAS hivatalos honlapján keresztül. A cikk alján található hivatalos sajtóközlemény tartalmaz néhány fontos információt a nyilvános meghallgatásra történő regisztrációval kapcsolatban. A sajtóközlemény forrása a CAS hivatalos honlapja.

A hivatalos sajtóközlemény angol nyelven érhető el PDF formátumban.

Budapest, 2019. november 5.

Dr. Samkó Zoltán Ferenc
Egészségügyi és sportjogász


A Nemzetközi Sport Döntőbíróság bejelentette, hogy Sun Yang ügyében a nyilvános meghallgatást 2019. november 15-én tartják meg. A meghallgatásnak a svájci Montreux-i Fairmont Le Montreux Palace nevű konferencia központ ad otthont.

Ahogyan arról korábban már többen beszámoltak Sun Yang megsértette a WADA doppingellenes szabályait, ezért a WADA keresettel élt a sportoló és a FINA ellen. A nyilvános meghallgatást a CAS honlapján élőben lehet követni az esemény napján.

Részletek a lentebb csatolt angol nyelvű dokumentumban vagy a CAS honlapján találhatóak.

Budapest, 2019. október 16.

Dr. Samkó Zoltán Ferenc
sportjogász

Forrás: pexels.com

Az árvaellátás iránti igény érvényesítése.

A Tny. 64. (1) bek.-e szerint a nyugellátást (árvaellátást) írásban, kizárólag az e célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon (a továbbiakban igénybejelentő lap) kell igényelni. Ez az aktus az Ákr. 35. § (1) bek.-e értelmében kérelemnek minősül. Mivel a nyugellátás személyhez kötődő jogosultság, ezért azt a jogosulton kívül senki, még az örökös vagy a házastárs sem érvényesítheti. A társadalombiztosítási nyugellátás megállapítására irányuló eljárás illeték- és költségmentes, ami azt jelenti, hogy az eljárás lefolytatása az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Itv.) szabályozott általános tételű közigazgatási hatósági eljárási illeték megfizetése nélkül kezdeményezhető. [Tny. 81. §]

Az igénybejelentő lap a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) honlapjáról letölthető K11 sorszám alatt.

A Tny. 64. § (2) bek.-e kimondja, hogy az igényt visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet érvényesíteni, az ellátást a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentés időpontját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani. Az igényt az ellátás megállapításának kezdő időpontjában hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.

Az igénybejelentő laphoz csatolni kell:

  • az elhunyt jogszerző halotti anyakönyvi kivonatát vagy az elhunyt jogszerzőt halottnak vagy eltűntnek nyilvánító bírósági végzést;
  • a gyámhatóságnál (bármely járási, kormányhivatal, de értelemszerűen a születés helye szerinti járási/kormányhivatal) tett  teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot;
  • az igénylő születési anyakönyvi kivonatát;
  • a foglalkoztató által, a szolgálati időt igazoló eredeti okiratot (Ez alatt a munkaviszony munkáltató általi igazolása értendő, amely igazolja azt az időt, amely alatt a munkavállaló a munkáltatóval jogviszonyban állt, és a keresetéből, a munkáltató által a nyugdíjjárulék levonásra került.);
  • az egyéni vállalkozói jogviszony esetén a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásából lekérhető igazolásokat (Ezek az Ügyfélkapun keresztül lekérdezhetőek.);

A szolgálati időnek tekintendő a biztosítási jogviszony 1997. december 31-e utáni időtartama. Szolgálati időnek számít továbbá a TnyR. 29. § (1) bek.-e alapján a munkaviszony, a közszolgálati viszony, a közalkalmazotti viszony, a szolgálati viszony, a szakmunkástanuló viszony, valamint a tanulmányi szerződés alapján kötött jogviszonyban, biztosításban töltött idő. A TnyR. 32. § (1) bek.-e értelmében szolgálati időként kell figyelembe venni

a) a táppénz (betegszabadság idejére folyósított juttatás), a baleseti táppénz, illetőleg a kártalanítási segély, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyógykezelési járadék, az ideiglenes rokkantsági nyugdíj és az időleges rokkantsági járadék folyósításának,

b) a szülési szabadságnak, és

c) a gyermekgondozási díj, illetve a gyermekgondozási segély folyósításának

időtartamát.

(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni a szolgálati idő alatt vagy az ezt követő harminc napon belül kezdődött kórházi ápolás idejét is. A biztosítás megszűnését, illetőleg az egyéb címen szerzett szolgálati időt követő kórházi ápolás alapján összesen egy évet – gümőkóros megbetegedés esetén két évet – lehet szolgálati időként figyelembe venni.

Csatolni kell továbbá:

  • az árva legfeljebb 50 százalékos egészségi állapotát megállapító, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás ügyében hat hónapon belül hozott határozatot, ennek hiányában az árva egészségi állapotával összefüggő iratokat, ha az árva az árvaellátás megállapítását arra hivatkozva kéri, hogy megváltozott munkaképességű,
  • 16 év feletti árva esetén a köznevelési vagy felsőoktatási intézmény által kiállított iskolalátogatási igazolást.

Az igénybejelentés csak aláírással érvényes, e nélkül nem kerül elbírálásra.

Forrás: pexels.com

Az igénybejelentő lap benyújtásának helye.

2017. november 1-jétől az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság beolvadt a Magyar Államkincstárba. Ennek megfelelően a kérelmet a Magyar Államkincstár (MÁK) Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához vagy az igénylő lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez kell benyújtani, illetve megküldeni.

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek.

A TnyR. 1. §-a felsorolja a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveket:

(1) A Kormány nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként  

a) a fővárosi és megyei kormányhivatalnak az 1. számú mellékletben meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal),

b) a fővárosi és megyei kormányhivatalt a Pest Megyei Kormányhivatal kivételével (a továbbiakban: kormányhivatal),

c) a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot (a továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság),

d) a Kincstár központi szervét (a továbbiakban: Központ)

jelöli ki.

(2) A Kormány nyugdíjfolyósító szervként a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot jelöli ki.

(3) A Kormány központi nyugdíjbiztosítási szervként a Központot jelöli ki.

A TnyR. 2. § (1) bek.-e értelmében az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv a járási hivatal. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervek illetékessége az 1. számú mellékletben meghatározott területre terjed ki.

Budapest Főváros és Pest megye területén működő általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala, amelynek illetékességi területe Budapest fővárosra és Pest megyére terjed ki.

Az igénybejelentéshez tartozó mellékletek.

A TnyR. 3. számú melléklete tartalmazza a Tny. 44/D. §-a szerinti esetben a hozzátartozói nyugellátások kiszámítása során alkalmazandó százalékos mértékeket.

A TnyR. 4. számú melléklete pedig a nyugellátás iránti igény bejelentésére szolgáló nyomtatvány és elektronikus űrlap adattartalmára vonatkozó szabályokat tartalmazza.

Az alábbi dokumentum az ügyintézés menetéről szól, amelyet a Magyar Államkincstár készített.

Forrás: pexels.com

Bírói gyakorlat.

EBH.2011. 2354. A nyugdíjigény nem évül el, a késedelmes jogérvényesítésnek nem jogkövetkezménye az igényre való jogosultság elvesztése szolgálati nyugellátás esetében sem.

Kúria Mfv. 10.789/2016/14. Az ellátás hat hónapra visszamenőleg történő megállapítását csak akkor kell alkalmazni, ha az igénylő a hatósági eljárás alatt erre vonatkozó nyilatkozatot tesz.

Fővárosi Munkaügyi Bíróság M.662/2012/8. A hozzátartozói nyugellátásról szóló közigazgatási határozat ellen indított közigazgatási per során megalapozza a bírói ítéletet, ha a hatósági eljárásban készített szakvélemények és az igazságügyi orvosszakértő szakvéleményének lényeges  megállapítási megegyeznek.

Fővárosi Munkaügyi Bíróság M.408/2011/15. Ha az igazságügyi orvosszakértő álláspontja jól megindokoltan tér el a hatósági eljárásban készült szakvéleményektől (például pontosan meg van jelölve, hogy a hatósági eljárás során mely betegségből eredő egészségkárosodást nem vették figyelembe), újabb szakértő kirendelése nem szükséges.

Felhasznált források.

Nagykommentár a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényhez – Szerkesztette: Pánczél Áron. Budapest, Wolters Kluwer – Jogtár

1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról (Tny.)

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

168/1997. (X.6) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról (TnyR.)



Az alábbi cikk a hozzátartozói nyugellátások egyik fajtájáról, az árvaellátásról szól. Ez a jogintézmény elég speciális, ezért több törvény és rendelet is szabályozza.

A cikk két részből áll: az első rész e jogintézménnyel kapcsolatos alapfogalmakat, és annak főbb jellemzőit mutatja be, míg a második rész az árvaellátással kapcsolatos igényérvényesítést, és az ahhoz kapcsolódó eljárást tárgyalja.

Mindkét rész végén ismertetve lett néhány – az adott témával kapcsolatos – bírói gyakorlat is.

A nyugellátás fogalma.

A nyugellátások olyan, a keresettől, jövedelemtől függő rendszeres pénzellátások, amelyek a biztosítottnak (volt biztosítottnak), illetve a hozzátartozójának nyugdíjjárulék megfizetése ellenében szerzett szolgálati idő alapján járnak.

A nyugellátások a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretein belül járnak a biztosítottnak.

A szolgálati idő.

A szolgálati idő fogalmát a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 4. § (1) bekezdés h) pontja határozza meg.

Szolgálati idő az az időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett. A nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség nélkül szolgálati időnek minősülő időszakokat a Tny. külön határozza meg.

Tartásra köteles és képes hozzátartozó.

A Tny. 4. § (1) bekezdés i) pontja szerint tartásra köteles és képes hozzátartozó az az árvaellátást, illetve a szülői nyugdíjat igénylő tartására törvény alapján, – a tartási kötelezettség sorrendjében – az elhunyt jogszerzőt megelőzően köteles személy,

ia) akivel szemben a bíróság elrendelte az árvaellátást igénylőt, illetve a szülői nyugdíjat igénylőt megillető tartás teljesítését, vagy

ib) akinek – a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerint – a családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének két és félszeresét, kivéve, ha a bíróság úgy döntött, hogy vele szemben nem rendelei el az árvaellátást igénylőt, illetve a szülői nyugdíjat igénylőt megillető tartás teljesítését, azzal, hogy az ismeretlen helyen tartozkodó személyt tartásra képtelennek kell tekinteni.

Forrás: pexel.com

Árvaellátás fogalma.

A Tny. 4. § (1) bekezdés f) pontja szerint árvaellátás az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy gyermekének, örökbe fogadott gyermekének, meghatározott feltételek esetén nevelt gyermekének, testvérének, unokájának járó ellátás.

A Tny. 6. § (2) bekezdése felsorolja a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátások fajtáit, amelyek a következők:

a) az özvegyi nyugdíj;

b) az árvaellátás;

c) a szülői nyugdíj;

d) a baleseti hozzátartozói nyugellátások;

e) az özvegyi járadék.

A jogosultság feltételei.

Az árvaellátásra való jogosultság feltételeit a Tny. 46. §, 54. § (1)-(3) bek.-i, valamint az 55. § (1)-(5) bek.-i szabályozzák.

A Tny 54. § (1) bekezdése a jogosultság tekintetében, annak 46. §-ban foglaltakra hivatkozik. E rendelkezés szerint árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban vagy az éllettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt gyermeket is -, akinek szülője megfelel a Tny. 46. §-ában az elhunyt házastársra meghatározott feltételeknek.

A Tny. 46. §-a az alábbiakat állapítja meg:

(1) Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy akinek házastársa  

a) a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és

aa) az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy

ab) összesen legalább 2 év,

b) a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év,

c) a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év,

d) a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év,

e) a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év,

f) a 45 éves életkor betöltését követően hunyt el, és legalább 15 év

szolgálati időt szerzett.

(2) Özvegyi nyugdíjra az is jogosult, akinek házastársa az (1) bekezdés szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a haláláig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. E harminc napba nem lehet beszámítani a keresőképtelenség idejét.

A (3) bekezdés értelmében szolgálati időnek kell tekinteni azt az időtartamot, ami alatt az elhunyt jogszerző rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.

A Tny. 54. § (2) bekezdése szerint az örökbe fogadott gyermeknek vér szerinti szülője jogán árvaellátás nem jár, kivéve, ha a gyermeket a vér szerinti szülő házastársa fogadta örökbe. A (3) bekezdés pedig kimondja, hogy árvaellátás jár a testvérnek és az unokának (ideértve a dédunokát és az ükunokát is) is, ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

Mind e mellett érdemes tudni, hogy az 54. § (3) bek.-ében meghatározott gyermek árvaellátásának folyósítása – az erről szóló elsőfokú határozat közlését követő hónap első napjától – szünetel, ha a tartásra kötelezett hozzátartozó tartásra képessé válik. [TnyR. 64. § (1) bek.]

Az árvaellátás időtartama.

Az árvaellátás időtartamát a Tny. 55. § (1)-(5) bekezdései határozzák meg.

Az árvaellátás legkorábban az elhunyt személy halála napjától kezdődően a gyermek 16. életévének betöltése napjáig jár.

Ha a gyermek nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a 25. életév betöltéséig jár.

Ha az árva a jogszerző halálakor 25 évesnél idősebb, részére árvaellátás nem állapítható meg, a korábban megállapított árvaellátás pedig az árva 25. születésnapját követő naptól – a folytatott tanulmányoktól függően – megszűnik. Ez alól kivételt képez, ha az árva a 25. életévének betöltésekor árvaellátásban részesült és megváltozott munkaképességű volt. Ebben az esetben addig jár az árva részére az ellátás, ameddig megváltozott munkaképességűnek minősül. Fontos tudni, hogyha állapotjavulás miatt megszűntetik az árvaellátást, az 25 éves kor felett akkor sem állapítható meg újra, ha az egészségi állapota később romlani kezd.

A Központ (Magyar Államkincstár központi szerve) rendkívül indokolt esetben, méltányosságból kivételes árvaellátást állapíthat meg, ha az árva a jogszerző halálakor 25 évesnél idősebb, és felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanulmányokat folytat. A központ szintén méltányossági jogkörben meghosszabbíthatja az árvaellátásra való jogosultságot, ha a jogszerző korábbi halálára és az árva tanulmányaira tekintettel a jogosultság az árva 25. születésnapján fennállt.

Ha a gyermek a jogosultság megszűnése előtt megváltozott munkaképességűvé válik, az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti.

Az árvaellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a gyermek vagy az életben maradt szülője újabb házasságot köt, vagy örökbe fogadják.

Az árvaellátás iskolai tanulmányok címén azt a gyermeket is megilleti, aki

  • betegsége, testi vagy értelmi fogyatékossága, várandóssága, gyermekszülés vagy 3 évesnél fiatalabb gyermekének gondozása miatt a tanulmányait egyéni munkarenddel rendelkező tanulóként végzi,
  • 25 évesnél fiatalabb, és felnőttképzésben vesz részt, feltéve, hogy a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát.

Fontos megjegyezni, hogy iskolai tanulmánok címén az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, a nyári tanulmányi szünet tartamára is jár.  A jogalkotó a szülőt és a vele egy háztartásban élő ellátásra rászoruló gyermeket ezzel a szabályozással kívánja kedvezőbb helyzetbe hozni, megkönnyítve a szülő számára a tanulmányok alatt, a gyermekneveléssel járó költségek fedezését.

Magyarországon a tanuló árva esetén a közoktatási információs rendszer, illetve a felsőoktatási információs rendszer működtetője a tanulói, hallgatói jogviszony létesítését, fennállását és a tanulmányok befejezésének várható idejét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére a tanulói jogviszony megszűnését, illetve a hallgatói jogviszony szünetelését, megszűnését hivatalból igazolja. Tehát ebben az esetben a jogosultnak (kérelmezőnek) nincsen egyéni teendője.

Külföldi tanulmányok esetén, a tanulmányok folytatását a tanulmányok megkezdésétől számítva egy hónapon belül kell igazolni.

Ha a tanuló vagy hallgató tanulói vagy hallgatói jogviszonya betegség vagy szülés miatt szünetel, e tény az árvaellátásra való jogosultágot nem érinti.

Forrás: pexel.com

Az ellátás összege.

Az árvaellátás összegének mértékét a Tny. 56. § (1)-(4) bekezdései állapítják meg. 

Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a 30%-a, ami az elhunytat nyugdíjként halála időpontjában megillette, vagy megillette volna. Az árvaellátásnak a TnyR. 64/D. §-a szerint külön minimum van meghatározva, így annak összeg nem lehet alacsonyabb 24 250 forintnál. A Tny. 59. §-a értelmében több árva esetén mindegyik megkapja a jogszabály alapján őt megillető összeget. Az árvaellátás az özvegyi, illetve a szülői nyugdíjjal ellentétben nem kerül megosztásra. [Tny. 51. §, 59. §]

Összefoglalva a fentieket az árvaellátás alapösszege az alapjául szolgáló öregségi nyugdíj összegének 30%-a, de legalább a már említett 24 250 forint.

Az öregségi nyugdíj 60%-a jár árvaellátásként annak a gyermeknek,

a) akinek mindkét szülője elhunyt

b) akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű.

Ha pedig a gyermek mindkét szülője után jogosult az árvaellátásra, akkor azt az összeget kell folyósítani, amely számára előnyösebb.

Megváltozott munkaképesség.

Megváltozott munkaképességű az a személy, akinek az egészségi állapota 50%-os. A megváltozott munkaképesség részletes szabályait a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) határozza meg.

Bírói gyakorlat.

17/2000. (V.26.) AB határozat Nem alkotmányellenes az árvaellátásra való jogosultság szolgálati időhöz való kötése. Egyrészt az állam nem köteles minden élethelyzetre társadalombiztosítási megoldást kínálni, a nyugdíjrendszer csak az egyik formája a megélhetést biztosító ellátásoknak. Másrészt pedig árvaellátás az elhunyt jogszerző megszerzett nyugdíjjogosultságára épül, attól függ, ezért a szükséges szolgálati időt megszerzettek és az azzal nem rendelkezők árvái nem tekinthetők homogén csoportnak, így diszkriminációról sem beszélhetünk.

867/B/1997. AB határozat Nem alkotmányellenes, hogy az árvaellátás – hacsak az árva nem megváltozott munkaképességű – 25. életév betöltésekor megszűnik, mivel a gyermekek védelmét kimondó alkotmányos rendelkezés nem keletkeztet alanyi jogosultságot.

EBH2004. 1065. Nem jár az árvaellátás a megváltozott munkaképességű személynek, ha a jogszerző halálakor 25 évesnél idősebb.

Fővárosi Munkaügyi Bíróság M.3325/2006/10. Nem felróható az árvaellátás felvétele az árvának, ha igazolni tudja, hogy a bejelentést megtette, ennek ellenére a Nyufig a folyósítást nem szüntette meg.

Felhasznált források.

Nagykommentár a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényhez – Szerkesztette: Pánczél Áron. Budapest, Wolters Kluwer – Jogtár

1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról (Tny.)

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

168/1997. (X.6) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról (TnyR.)

Az alábbi cikk az egészségügyi adatkezelést mutatja be röviden, és négy részből áll. A cikk első része egy általános, rövid bevezetőt ad az egészségügyi ellátás során alkalmazandó adatkezelésről.

A második rész ismerteti az egészségügyi adatkezelés alapfogalmait. Érdemes megjegyezni, hogy a második részben tárgyalt alapfogalmak meghatározása során olyan definíciók kerülnek ismertetésre, amelyek az általános adatkezelés során is előfordulnak, de részben, már találhatóak közöttük olyan alapfogalmak, amelyek inkább az egészségügyi adatkezelés során használatosak. Először a GDPR alapfogalmai kerülnek ismertetésre, amellyel az Infotv. szoros összhangban áll.

A cikkem harmadik része pár mondatban szól az egészségügyi adatkezelés jogalapjáról, és az adatkezelés során érvényesülő elvekről.

A negyedik része pedig az egészségügyi adatkezeléssel kapcsolatos jogszabályi hátteret ismerteti röviden. A negyedik rész egyúttal kitér a hatályos egészségügyi törvény adatkezeléssel kapcsolatos rendelkezéseire is.

I. Az egészségügyi adatkezelésről általában

A mai információs társadalomban elengedhetetlenül fontos a személyes adatok megfelelő kezelése. A személyes adatok biztonságos kezelése éppen annyira fontos az egészségügyi ellátás során, mint az élet bármely más területén. Az adatkezelés biztonságos, jogszabályok szerinti kezelése az egészségügyben azért különösen fontos, mert itt az adott betegre vonatkozó összes személyes (szenzitív) adat rögzítésre kerül. Az emberi méltósághoz való jog olyan alapvető emberi jog, amely kényes volta miatt, fokozott védelemet élvez. Az Alaptörvény (a továbbiakban: At.) II. cikke szerint: ,,Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.” Hasonló megállapítást tesz az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 10.§ (1) bekezdése is, amely szerint ,,Az egészségügyi ellátás során a beteg emberi méltóságát tiszteletben kell tartani.” A betegek alapvető jogait az állam eképpen védi bármilyen sérelemtől.

A személyes adatok az embert, ebben az esetben, a betegeket testesítik meg. A személyes adatok, mint személyiségi jogok az embert, mint élőlényt a maga teljes komplexitásában jelenítik meg. Az egészségügyben olyan szenzitív, személyes adatok kerülnek megadásra, amely az adott beteget teljes egészében beazonosíthatóvá teszi az egészségügyi ellátás során a születési adatoktól kezdve, egészen a megállapított diagnózison keresztül, a kezelési tervben szereplő adatokig. Ezek az adatok a beteg magánszféráját képezik, és a kezelőorvoson, illetve a kezelés során bevont más szakemberen kívül harmadik személyre nem tartoznak.

Az egészségügyi jog egy vegyes jogág, amely a főbb jogterületek közül magában foglalja a közigazgatási jogot, a büntetőjogot vagy a polgári jogot. Azonban az egészségügyi adatok kezelése során az egészségügyi jog közjogi jellegén kívül, annak magánjogi jellegét kell részletesen szemügyre venni, hiszen a betegek a kezelés során polgári jogi vagy más néven magánjogi jogviszonyban állnak a kezelést nyújtó egészségügyi intézménnyel. Másrészt az egészségügyi intézmény (egészségügyi szolgáltató) és a beteg jogviszonyában az elsődleges szempont a beteg(ek) személyiségi jogainak (pl.: személyes adatainak) az érvényesülése, amely nemcsak alapjog, hanem polgári jog. E jogviszonyban a betegek, személyes adataikon keresztül lesznek beazonosíthatóak. 

Az egészségügyi ellátást igénybe lehet venni az állami szférában, amelyet más néven közegészségügyi ellátásnak neveznek, de igénybe lehet venni a magánszektorban, amely a magánegészségügyet jelenti. Bármelyik lehetőséget is választja a páciens, a megfelelő és biztonságos adatkezelés mindegyik egészségügyi intézmény (szolgáltató) jogszabály adta kötelessége.

A fentiekből adódóan a cikk további részeiben lényegre törően ismertetésre kerül a személyes adat fogalma, a személyes adatok köre, illetve azok tárolásának és kezelésének módja is, valamint mely jogszabályok szabályozzák az adatkezelését.

Forrás: pexel.com

II. Jogharmonizáció

Az adatkezelés szabályozása 2018. május 25-től jelentősen szigorodott, mivel a tagállami keretszabályt felváltotta az egységes uniós szabályozás. Ez azt jelenti, hogy 95/46/EK adatvédelmi irányelv alkalmazását felváltotta az egységes rendeleti szabályozás, vagyis az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete, amelyet rövidítve 2016/679. számú rendeletként vagy más néven General Data Protection Regulation (a továbbiakban: GDPR) aposztrofálnak. E rendelet már 2016 óta hatályban van, de csak tavaly május 25-től alkalmazandó a Európai Unió tagállamaiban. Magyarországon ennek megfelelően a jogharmónizációs folyamatok során az információs önrendelkezési jogról és információ szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt (a továbbiakban: Infotv.) a GDPR-hoz igazították. Az Infotv. 1.§-a rögzíti a törvény, vagyis a magyar adatvédelmi szabályozás célját, amelyenek értelmében ,,e törvény célja a hatálya alá tartozó tárgykörökben az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák, valamint a közügyek átláthatósága a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon.” Az Infotv. 1.§-ának szövege igazodik a GDPR 1. cikkéhez, amelyet jól igazol számunkra az a tény, hogy elsődlegesen a természetes személyek, vagyis az érintettek magánszféráját hivatott védeni. A GDPR ugyanezt hangsúllyozza, amikor kimondja, hogy a természetes személyek személyes adatait védi. Mindkét jogszabály a védelmet helyezi előtérbe. Jól látható, hogy a személyes adat a magánszféra része, ugyanakkor a személyes adat és a magánszféra fogalma szinonímák. Annyi eltérést lehet tapasztalni, hogy az Infotv. egy kicsit tágabb értelemben fogalmaz, hiszen a magánszféra nem feltétlenül az adott természetes személy személyes adatait (név, lakhely, telefonszám, politikai, vallási nézetek, testsúly, vércsoport, stb.) foglalja magában, hanem a magánéletére vonatkozó egyéb adatokat, a magántitkot vagy például egyéb, az érintett családjára vonatkozó személyes adatokat. Mégis az adatvédelmi szabályozás szempontjából a jogalkotó e két fogalmat szinonímnek tekinti.

Az Infotv. az alapfogalmak, elvek, az adatkezelés jogalapjának szabályain kívül, a hozzájárulás feltételeinek tekintetében, valamint az érintettek jogait és kötelezettségeit illetően is követi a GDPR rendelkezéseit, annak 3-19.§-iban a rá jellemző sajátosságokat figyelembe véve. Ezeket az általános szabályokat és fogalmi meghatározásokat az egészségügyi adatkezelés során is alkalmazni kell az egyes egészségügyi szolgáltatóknak.

A fent leírtakat figyelembe véve ma Magyarországon az adatkezelést a GDPR és az Infotv. mellett az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) közvetlenül szabályozza, míg az ide kapcsolódó rendeletek közvetve. Közvetlen szabályozás alatt azt kell érteni, hogy az egészségügyben történő adatkezelésre elsősorban a már fent hivatkozott törvényeket és rendeleteket kell alkalmazni, így például az At.-t, az Eütv.-t, az Eüak.-ot, az Infotv.-t, valamint a GDPR-t. A közvetett szabályozáson pedig azokat a jogszabályokat kell érteni, amelyek akkor kerülnek alkalmazásra, ha az egészségügy egy részspecifikus területén is szükséges a beteg általános adatain túl, további (más néven: speciális) az adott, egészségügyi szakterületre jellemző adatait kezelni. A közvetett szabályozás is alapvetően a beteg személyes adatait hivatott védeni, de itt az egészségügy szakterületeire jellemző további személyes adatok is megadásra kerülhetnek, amelyeket a jogalkotó szintén védeni kíván az ide tartozó jogszabályok megalkotásával. Ilyen például az egyes protézisekkel kapcsolatos beavatkozások bejelentésének és nyilvántartásának rendjéről szóló 5/2016. (II.29.) EMMI rendelet vagy a fertőző betegségek jelentésének rendjéről szóló 1/2014. (I.16.) EMMI rendelet, stb.

Nagyon fontos, hogy az adatkezelés során az egészségügyi szolgáltatónak (rendelőintézet, kórház, klinika, magánrendelő, diagnosztikai központ, stb.) az érintett, ebben az esetben, a betegek személyiségi jogait maximálisan tiszteletben kell tartaniuk. Nemcsak a GDPR-ban vagy az Infotv.-ben lefektetett személyes adatok kezelésére és az érintettek jogaira vonatkozó szabályok tartoznak ide, hanem a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) személyiségi jogokra vonatkozó rendelkezései, pontosabban a Ptk. 2:42-55.§-i is. A személyes adatok, különösen az egészségügyi adatok, szenzivitása miatt fontos, hogy mind az adatkezelő, mind az adatfeldolgozó tekintettel legyen a felsorolt jogszabályokra.

Az eddig leírtakat figyelembe véve, az egészségügyi adatkezelés során a következő jogszabályokat kell alkalmazniuk az egészségügyi szolgáltatóknak:

  • Alaptörvény;
  • GDPR – Az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete (Az Európai Parlament és a Tanács 2016/679. számú rendelete);
  • 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről;
  • 1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről;
  • Infotv. – 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról;
  • Ptk. – 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről.

A cikkem második részében az alapfogalmak lesznek ismertetve.

Forrás: GDPR, Infotv., és a fentiekben hivatkozott, további jogszabályok.

A sportjog egy szerteágazó jogterület, amely magában foglalja a főbb jogterületeket. Így például a klasszikus polgári jogot, a büntetőjogot, az alkotmányjogot vagy a közigazgatási jogot.

A sportjog azonban nemcsak a hagyományos jogágakból épül fel, hanem ide tartoznak a speciális jogterületek is, mint például: az egészségügyi jog, a biztosítási jog, a nemzetközi jog, a nemzetközi magánjog, a versenyjog vagy a közbeszerzési jog, stb.

Ebből is jól látható, hogy a sportjog egy vegyes szakjogág, amelyben majdnem mindegyik jogterület megtalálható. A sportjog egy viszonylag fiatal jogág, amely mára egy elkülönült speciális szakterületet alkot a jogtudományon belül.

I. Bevezetés; a sport, mint jogintézmény rövid története

A sport hosszú idő óta létezik, azonban annak jogi szabályozása később alakult ki. A sportjog kialakulása a 18. század második, és a 19. század első felére tehető. Ekkor alakultak ki a klasszikus szabadság jogok, majd a később a polgári és politikai jogok. A polgárság egyet jelentett a nép, tágabb értelemben a nemzet fogalmával. Ennek értelmében a szabadság jogok a politikai jogokkal együtt, nem a polgárt, hanem az egész népet, nemzetet megillették. E jogokat első generációs jogoknak nevezik. Ezek a jogok a teljesség igénye nélkül például az élethez való jog, az emberi méltósághoz való jog, a személyes szabadsághoz való jog, a gyülekezéshez való jog, stb.

A 19. században kiépül a szociális állam, amely elkezd gondoskodni a polgárairól. A szociális állam kiépülésével együtt megjelennek a második generációs jogok. Ide tartoznak a szociális jogok, mint például: a foglalkoztatáshoz való jog vagy az egészséghez való jog.

Az egészséghez való jog intézményesülésével egyidejűleg jelentek meg olyan szolgáltatások, amelyek az embereket az egészséges életmódhoz hozzá segítették. Ilyen tevékenység volt a sport.

Nemzetközi szinten a sport jogi szabályozása a 20. században intézményesült. Egészen pontosan 1966. december 16-án fogadta el az ENSZ Közgyűlése a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, amelynek 12. cikke kimondja, hogy ,,Az államok elismerik mindenkinek a jogát arra, hogy a testi és a lelki egészség elérhető legmagasabb szintjét élvezze”. [Princzinger, 2010.] Hasonló cél fogalmazódik meg a New York-i Gyermekjogi Egyezményben is (a Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény – New York, 1989. november 20.). E két egyezmény elfogadása megteremtette a sportjog nemzetközi alapját, vagyis kialakult a nemzetközi sportjog. A két egyezmény ratifikálásával az államok  magukra nézve kötelezőnek fogadták el ezen egyezmények tartalmát, amely az egyes államok nemzeti sportjogi szabályozásába fokozatosan beépült.

Magyarországon a Reformkor (1825-1848) előtt, és után is egy-egy törvénytervezet szabályozta a testmozgást és a testnevelést, de nem tették kötelezővé. A bethleni konszolidáció időszakában (1921-1931) fogadták el a testnevelésről szóló 1921. évi LIII. törvényt, amely a testnevelést állami feladatként jelölte meg. A szocialista érában a sport teljes állami irányítására került sor. Ebből is következik, hogy egységes sportjogi szabályozás a fentebb említett időszakokban nem volt.

Magyarországon először a rendszerváltást követően jelent meg az egységes sportjogi szabályozás. Ennek alapját a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) teremtette meg. Az Alkotmány 67.§ (1) és 70/D.§ (1) bekezdései adtak a sportnak létjogosultságot állami kerteken belül.

Alkotmány ,,70/D.§ (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. 

(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.”

,,67. § (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges.”

Magyarország 2012. január 1-jétől hatályos Alaptörvényének XX. cikke pedig a következőképpen fogalmaz:

Alaptörvény ,,XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.”

Jól látható, hogy a két normaszöveg kisebb eltéréssel ugyan, de majdnem azonos. A korábban hatályban volt Alkotmány, és a most hatályos Alaptörvény mellett a sportot három törvény szabályozta, illetve szabályozza. A rendszerváltást követően az első sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény, majd a 2000. évi CXLV. törvény, végül a ma is hatályos sportról szóló 2004. évi I. törvény. Így jelenleg a sport intézményét alapvetően két törvény, az Alaptörvény és a sportról szóló 2004. évi I. törvény szabályozza. A két törvény mellett számos más jogszabály is a sportjogi szabályozás alá tartozik.

A rendszerváltást követő elmúlt 30 évben megalkotott és elfogadott, majd kihírdetett három sporttörvény is jól mutatja, hogy a sportjogi szabályozás egy stabil alapot kapott, hiszen az Alaptörvény mellett egy egységes sporttörvény szabályozza sportot, mint az egészséges élet megőrzésének eszközét. Az eddigi rövid történeti bevezető alapján egyértelműen megállapítható, hogy a sportjog mára egy külön, vegyes szakjogágat képvisel a jogtudományon belül.

Forrás: 2ser.com

II. A sportjog fogalma

A sportjog a sportot szabályozó jogi normák összessége. A sportjog a sportot, mint testedzési és testfejlesztési tevéknységet teljes egészében szabályozza.

Az Európai Sport Charta 2. cikke szerint: ,,A sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erőnlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok teremtése, avagy különböző szintű versenyeken való eredmények elérése céljából.”

A sportjog, mint minden más jogág szabályrendszerét normák alkotják. A norma a jog legkisebb, még értelemmel bíró eleme, általános magatartási szabály. A norma három részből áll: hipotézis (tényállás), diszpozició (előírás) és szankció (jogkövetkezmény).

III. A sportjog szabályozása

Ahogy arra korábban már utalás történt, a sportjog egy szerteágazó jogterület, amelyet sok jogszabály szabályoz. Itt példálózó jelleggel azok a jogszabályok kerülnek felsorolásra, amelyek a jogterület szempontjából fontosak.

E jogszabályok a következők:

  • Magyarország Alaptörvénye
  • 2004. évi I. törvény a sportról
  • 2013. évi V. törvény a polgári törvénykönyvről
  • 2012. évi C. törvény a büntető törvénykönyvről
  • 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
  • 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
  • 1996. évi LXV. törvény az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről
  • 39/2004. (III.12.) Korm. rendelet a sportfegyelmi felelősségről
  • 43/2011. (III.23.) Korm. rendelet a doppingellenes tevékenység szabályairól
  • 41/2004. (III.12.) Korm. rendelet az olimpiai járadékról
  • 7/2001. (X.4.) ISM rendelet a tanköteles fiatal munkavállaló sportcélú foglalkoztatásáról, stb.

Felhasznált irodalom:

  1. Princzinger Péter: Sportjog I. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2010.
  2. Sárközy Tamás: Magyar Sportjog – Az új Polgári Törvénykönyv után. Budapest, HVG ORAC Lap-és könyvkiadó Kft., 2015.
  3. Nemes András: Jogi és sportjogi ismeretek. Budapest, HVG ORAC Lap-és könyvkiadó Kft., 2011.
  4. Európai Sport Charta 2. cikke
Forrás: pexels.com