Az alábbi cikk a hozzátartozói nyugellátások egyik fajtájáról, az árvaellátásról szól. Ez a jogintézmény elég speciális, ezért több törvény és rendelet is szabályozza.

A cikk két részből áll: az első rész e jogintézménnyel kapcsolatos alapfogalmakat, és annak főbb jellemzőit mutatja be, míg a második rész az árvaellátással kapcsolatos igényérvényesítést, és az ahhoz kapcsolódó eljárást tárgyalja.

Mindkét rész végén ismertetve lett néhány – az adott témával kapcsolatos – bírói gyakorlat is.

A nyugellátás fogalma.

A nyugellátások olyan, a keresettől, jövedelemtől függő rendszeres pénzellátások, amelyek a biztosítottnak (volt biztosítottnak), illetve a hozzátartozójának nyugdíjjárulék megfizetése ellenében szerzett szolgálati idő alapján járnak.

A nyugellátások a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretein belül járnak a biztosítottnak.

A szolgálati idő.

A szolgálati idő fogalmát a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 4. § (1) bekezdés h) pontja határozza meg.

Szolgálati idő az az időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett. A nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség nélkül szolgálati időnek minősülő időszakokat a Tny. külön határozza meg.

Tartásra köteles és képes hozzátartozó.

A Tny. 4. § (1) bekezdés i) pontja szerint tartásra köteles és képes hozzátartozó az az árvaellátást, illetve a szülői nyugdíjat igénylő tartására törvény alapján, – a tartási kötelezettség sorrendjében – az elhunyt jogszerzőt megelőzően köteles személy,

ia) akivel szemben a bíróság elrendelte az árvaellátást igénylőt, illetve a szülői nyugdíjat igénylőt megillető tartás teljesítését, vagy

ib) akinek – a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerint – a családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének két és félszeresét, kivéve, ha a bíróság úgy döntött, hogy vele szemben nem rendelei el az árvaellátást igénylőt, illetve a szülői nyugdíjat igénylőt megillető tartás teljesítését, azzal, hogy az ismeretlen helyen tartozkodó személyt tartásra képtelennek kell tekinteni.

Forrás: pexel.com

Árvaellátás fogalma.

A Tny. 4. § (1) bekezdés f) pontja szerint árvaellátás az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy gyermekének, örökbe fogadott gyermekének, meghatározott feltételek esetén nevelt gyermekének, testvérének, unokájának járó ellátás.

A Tny. 6. § (2) bekezdése felsorolja a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátások fajtáit, amelyek a következők:

a) az özvegyi nyugdíj;

b) az árvaellátás;

c) a szülői nyugdíj;

d) a baleseti hozzátartozói nyugellátások;

e) az özvegyi járadék.

A jogosultság feltételei.

Az árvaellátásra való jogosultság feltételeit a Tny. 46. §, 54. § (1)-(3) bek.-i, valamint az 55. § (1)-(5) bek.-i szabályozzák.

A Tny 54. § (1) bekezdése a jogosultság tekintetében, annak 46. §-ban foglaltakra hivatkozik. E rendelkezés szerint árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban vagy az éllettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt gyermeket is -, akinek szülője megfelel a Tny. 46. §-ában az elhunyt házastársra meghatározott feltételeknek.

A Tny. 46. §-a az alábbiakat állapítja meg:

(1) Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy akinek házastársa  

a) a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és

aa) az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy

ab) összesen legalább 2 év,

b) a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év,

c) a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év,

d) a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év,

e) a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év,

f) a 45 éves életkor betöltését követően hunyt el, és legalább 15 év

szolgálati időt szerzett.

(2) Özvegyi nyugdíjra az is jogosult, akinek házastársa az (1) bekezdés szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a haláláig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. E harminc napba nem lehet beszámítani a keresőképtelenség idejét.

A (3) bekezdés értelmében szolgálati időnek kell tekinteni azt az időtartamot, ami alatt az elhunyt jogszerző rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.

A Tny. 54. § (2) bekezdése szerint az örökbe fogadott gyermeknek vér szerinti szülője jogán árvaellátás nem jár, kivéve, ha a gyermeket a vér szerinti szülő házastársa fogadta örökbe. A (3) bekezdés pedig kimondja, hogy árvaellátás jár a testvérnek és az unokának (ideértve a dédunokát és az ükunokát is) is, ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

Mind e mellett érdemes tudni, hogy az 54. § (3) bek.-ében meghatározott gyermek árvaellátásának folyósítása – az erről szóló elsőfokú határozat közlését követő hónap első napjától – szünetel, ha a tartásra kötelezett hozzátartozó tartásra képessé válik. [TnyR. 64. § (1) bek.]

Az árvaellátás időtartama.

Az árvaellátás időtartamát a Tny. 55. § (1)-(5) bekezdései határozzák meg.

Az árvaellátás legkorábban az elhunyt személy halála napjától kezdődően a gyermek 16. életévének betöltése napjáig jár.

Ha a gyermek nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a 25. életév betöltéséig jár.

Ha az árva a jogszerző halálakor 25 évesnél idősebb, részére árvaellátás nem állapítható meg, a korábban megállapított árvaellátás pedig az árva 25. születésnapját követő naptól – a folytatott tanulmányoktól függően – megszűnik. Ez alól kivételt képez, ha az árva a 25. életévének betöltésekor árvaellátásban részesült és megváltozott munkaképességű volt. Ebben az esetben addig jár az árva részére az ellátás, ameddig megváltozott munkaképességűnek minősül. Fontos tudni, hogyha állapotjavulás miatt megszűntetik az árvaellátást, az 25 éves kor felett akkor sem állapítható meg újra, ha az egészségi állapota később romlani kezd.

A Központ (Magyar Államkincstár központi szerve) rendkívül indokolt esetben, méltányosságból kivételes árvaellátást állapíthat meg, ha az árva a jogszerző halálakor 25 évesnél idősebb, és felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanulmányokat folytat. A központ szintén méltányossági jogkörben meghosszabbíthatja az árvaellátásra való jogosultságot, ha a jogszerző korábbi halálára és az árva tanulmányaira tekintettel a jogosultság az árva 25. születésnapján fennállt.

Ha a gyermek a jogosultság megszűnése előtt megváltozott munkaképességűvé válik, az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti.

Az árvaellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a gyermek vagy az életben maradt szülője újabb házasságot köt, vagy örökbe fogadják.

Az árvaellátás iskolai tanulmányok címén azt a gyermeket is megilleti, aki

  • betegsége, testi vagy értelmi fogyatékossága, várandóssága, gyermekszülés vagy 3 évesnél fiatalabb gyermekének gondozása miatt a tanulmányait egyéni munkarenddel rendelkező tanulóként végzi,
  • 25 évesnél fiatalabb, és felnőttképzésben vesz részt, feltéve, hogy a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát.

Fontos megjegyezni, hogy iskolai tanulmánok címén az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, a nyári tanulmányi szünet tartamára is jár.  A jogalkotó a szülőt és a vele egy háztartásban élő ellátásra rászoruló gyermeket ezzel a szabályozással kívánja kedvezőbb helyzetbe hozni, megkönnyítve a szülő számára a tanulmányok alatt, a gyermekneveléssel járó költségek fedezését.

Magyarországon a tanuló árva esetén a közoktatási információs rendszer, illetve a felsőoktatási információs rendszer működtetője a tanulói, hallgatói jogviszony létesítését, fennállását és a tanulmányok befejezésének várható idejét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére a tanulói jogviszony megszűnését, illetve a hallgatói jogviszony szünetelését, megszűnését hivatalból igazolja. Tehát ebben az esetben a jogosultnak (kérelmezőnek) nincsen egyéni teendője.

Külföldi tanulmányok esetén, a tanulmányok folytatását a tanulmányok megkezdésétől számítva egy hónapon belül kell igazolni.

Ha a tanuló vagy hallgató tanulói vagy hallgatói jogviszonya betegség vagy szülés miatt szünetel, e tény az árvaellátásra való jogosultágot nem érinti.

Forrás: pexel.com

Az ellátás összege.

Az árvaellátás összegének mértékét a Tny. 56. § (1)-(4) bekezdései állapítják meg. 

Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a 30%-a, ami az elhunytat nyugdíjként halála időpontjában megillette, vagy megillette volna. Az árvaellátásnak a TnyR. 64/D. §-a szerint külön minimum van meghatározva, így annak összeg nem lehet alacsonyabb 24 250 forintnál. A Tny. 59. §-a értelmében több árva esetén mindegyik megkapja a jogszabály alapján őt megillető összeget. Az árvaellátás az özvegyi, illetve a szülői nyugdíjjal ellentétben nem kerül megosztásra. [Tny. 51. §, 59. §]

Összefoglalva a fentieket az árvaellátás alapösszege az alapjául szolgáló öregségi nyugdíj összegének 30%-a, de legalább a már említett 24 250 forint.

Az öregségi nyugdíj 60%-a jár árvaellátásként annak a gyermeknek,

a) akinek mindkét szülője elhunyt

b) akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű.

Ha pedig a gyermek mindkét szülője után jogosult az árvaellátásra, akkor azt az összeget kell folyósítani, amely számára előnyösebb.

Megváltozott munkaképesség.

Megváltozott munkaképességű az a személy, akinek az egészségi állapota 50%-os. A megváltozott munkaképesség részletes szabályait a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) határozza meg.

Bírói gyakorlat.

17/2000. (V.26.) AB határozat Nem alkotmányellenes az árvaellátásra való jogosultság szolgálati időhöz való kötése. Egyrészt az állam nem köteles minden élethelyzetre társadalombiztosítási megoldást kínálni, a nyugdíjrendszer csak az egyik formája a megélhetést biztosító ellátásoknak. Másrészt pedig árvaellátás az elhunyt jogszerző megszerzett nyugdíjjogosultságára épül, attól függ, ezért a szükséges szolgálati időt megszerzettek és az azzal nem rendelkezők árvái nem tekinthetők homogén csoportnak, így diszkriminációról sem beszélhetünk.

867/B/1997. AB határozat Nem alkotmányellenes, hogy az árvaellátás – hacsak az árva nem megváltozott munkaképességű – 25. életév betöltésekor megszűnik, mivel a gyermekek védelmét kimondó alkotmányos rendelkezés nem keletkeztet alanyi jogosultságot.

EBH2004. 1065. Nem jár az árvaellátás a megváltozott munkaképességű személynek, ha a jogszerző halálakor 25 évesnél idősebb.

Fővárosi Munkaügyi Bíróság M.3325/2006/10. Nem felróható az árvaellátás felvétele az árvának, ha igazolni tudja, hogy a bejelentést megtette, ennek ellenére a Nyufig a folyósítást nem szüntette meg.

Felhasznált források.

Nagykommentár a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényhez – Szerkesztette: Pánczél Áron. Budapest, Wolters Kluwer – Jogtár

1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról (Tny.)

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

168/1997. (X.6) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról (TnyR.)

Az alábbi cikk az egészségügyi adatkezelést mutatja be röviden, és négy részből áll. A cikk első része egy általános, rövid bevezetőt ad az egészségügyi ellátás során alkalmazandó adatkezelésről.

A második rész ismerteti az egészségügyi adatkezelés alapfogalmait. Érdemes megjegyezni, hogy a második részben tárgyalt alapfogalmak meghatározása során olyan definíciók kerülnek ismertetésre, amelyek az általános adatkezelés során is előfordulnak, de részben, már találhatóak közöttük olyan alapfogalmak, amelyek inkább az egészségügyi adatkezelés során használatosak. Először a GDPR alapfogalmai kerülnek ismertetésre, amellyel az Infotv. szoros összhangban áll.

A cikkem harmadik része pár mondatban szól az egészségügyi adatkezelés jogalapjáról, és az adatkezelés során érvényesülő elvekről.

A negyedik része pedig az egészségügyi adatkezeléssel kapcsolatos jogszabályi hátteret ismerteti röviden. A negyedik rész egyúttal kitér a hatályos egészségügyi törvény adatkezeléssel kapcsolatos rendelkezéseire is.

I. Az egészségügyi adatkezelésről általában

A mai információs társadalomban elengedhetetlenül fontos a személyes adatok megfelelő kezelése. A személyes adatok biztonságos kezelése éppen annyira fontos az egészségügyi ellátás során, mint az élet bármely más területén. Az adatkezelés biztonságos, jogszabályok szerinti kezelése az egészségügyben azért különösen fontos, mert itt az adott betegre vonatkozó összes személyes (szenzitív) adat rögzítésre kerül. Az emberi méltósághoz való jog olyan alapvető emberi jog, amely kényes volta miatt, fokozott védelemet élvez. Az Alaptörvény (a továbbiakban: At.) II. cikke szerint: ,,Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.” Hasonló megállapítást tesz az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 10.§ (1) bekezdése is, amely szerint ,,Az egészségügyi ellátás során a beteg emberi méltóságát tiszteletben kell tartani.” A betegek alapvető jogait az állam eképpen védi bármilyen sérelemtől.

A személyes adatok az embert, ebben az esetben, a betegeket testesítik meg. A személyes adatok, mint személyiségi jogok az embert, mint élőlényt a maga teljes komplexitásában jelenítik meg. Az egészségügyben olyan szenzitív, személyes adatok kerülnek megadásra, amely az adott beteget teljes egészében beazonosíthatóvá teszi az egészségügyi ellátás során a születési adatoktól kezdve, egészen a megállapított diagnózison keresztül, a kezelési tervben szereplő adatokig. Ezek az adatok a beteg magánszféráját képezik, és a kezelőorvoson, illetve a kezelés során bevont más szakemberen kívül harmadik személyre nem tartoznak.

Az egészségügyi jog egy vegyes jogág, amely a főbb jogterületek közül magában foglalja a közigazgatási jogot, a büntetőjogot vagy a polgári jogot. Azonban az egészségügyi adatok kezelése során az egészségügyi jog közjogi jellegén kívül, annak magánjogi jellegét kell részletesen szemügyre venni, hiszen a betegek a kezelés során polgári jogi vagy más néven magánjogi jogviszonyban állnak a kezelést nyújtó egészségügyi intézménnyel. Másrészt az egészségügyi intézmény (egészségügyi szolgáltató) és a beteg jogviszonyában az elsődleges szempont a beteg(ek) személyiségi jogainak (pl.: személyes adatainak) az érvényesülése, amely nemcsak alapjog, hanem polgári jog. E jogviszonyban a betegek, személyes adataikon keresztül lesznek beazonosíthatóak. 

Az egészségügyi ellátást igénybe lehet venni az állami szférában, amelyet más néven közegészségügyi ellátásnak neveznek, de igénybe lehet venni a magánszektorban, amely a magánegészségügyet jelenti. Bármelyik lehetőséget is választja a páciens, a megfelelő és biztonságos adatkezelés mindegyik egészségügyi intézmény (szolgáltató) jogszabály adta kötelessége.

A fentiekből adódóan a cikk további részeiben lényegre törően ismertetésre kerül a személyes adat fogalma, a személyes adatok köre, illetve azok tárolásának és kezelésének módja is, valamint mely jogszabályok szabályozzák az adatkezelését.

Forrás: pexel.com

II. Jogharmonizáció

Az adatkezelés szabályozása 2018. május 25-től jelentősen szigorodott, mivel a tagállami keretszabályt felváltotta az egységes uniós szabályozás. Ez azt jelenti, hogy 95/46/EK adatvédelmi irányelv alkalmazását felváltotta az egységes rendeleti szabályozás, vagyis az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete, amelyet rövidítve 2016/679. számú rendeletként vagy más néven General Data Protection Regulation (a továbbiakban: GDPR) aposztrofálnak. E rendelet már 2016 óta hatályban van, de csak tavaly május 25-től alkalmazandó a Európai Unió tagállamaiban. Magyarországon ennek megfelelően a jogharmónizációs folyamatok során az információs önrendelkezési jogról és információ szabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt (a továbbiakban: Infotv.) a GDPR-hoz igazították. Az Infotv. 1.§-a rögzíti a törvény, vagyis a magyar adatvédelmi szabályozás célját, amelyenek értelmében ,,e törvény célja a hatálya alá tartozó tárgykörökben az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák, valamint a közügyek átláthatósága a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon.” Az Infotv. 1.§-ának szövege igazodik a GDPR 1. cikkéhez, amelyet jól igazol számunkra az a tény, hogy elsődlegesen a természetes személyek, vagyis az érintettek magánszféráját hivatott védeni. A GDPR ugyanezt hangsúllyozza, amikor kimondja, hogy a természetes személyek személyes adatait védi. Mindkét jogszabály a védelmet helyezi előtérbe. Jól látható, hogy a személyes adat a magánszféra része, ugyanakkor a személyes adat és a magánszféra fogalma szinonímák. Annyi eltérést lehet tapasztalni, hogy az Infotv. egy kicsit tágabb értelemben fogalmaz, hiszen a magánszféra nem feltétlenül az adott természetes személy személyes adatait (név, lakhely, telefonszám, politikai, vallási nézetek, testsúly, vércsoport, stb.) foglalja magában, hanem a magánéletére vonatkozó egyéb adatokat, a magántitkot vagy például egyéb, az érintett családjára vonatkozó személyes adatokat. Mégis az adatvédelmi szabályozás szempontjából a jogalkotó e két fogalmat szinonímnek tekinti.

Az Infotv. az alapfogalmak, elvek, az adatkezelés jogalapjának szabályain kívül, a hozzájárulás feltételeinek tekintetében, valamint az érintettek jogait és kötelezettségeit illetően is követi a GDPR rendelkezéseit, annak 3-19.§-iban a rá jellemző sajátosságokat figyelembe véve. Ezeket az általános szabályokat és fogalmi meghatározásokat az egészségügyi adatkezelés során is alkalmazni kell az egyes egészségügyi szolgáltatóknak.

A fent leírtakat figyelembe véve ma Magyarországon az adatkezelést a GDPR és az Infotv. mellett az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) közvetlenül szabályozza, míg az ide kapcsolódó rendeletek közvetve. Közvetlen szabályozás alatt azt kell érteni, hogy az egészségügyben történő adatkezelésre elsősorban a már fent hivatkozott törvényeket és rendeleteket kell alkalmazni, így például az At.-t, az Eütv.-t, az Eüak.-ot, az Infotv.-t, valamint a GDPR-t. A közvetett szabályozáson pedig azokat a jogszabályokat kell érteni, amelyek akkor kerülnek alkalmazásra, ha az egészségügy egy részspecifikus területén is szükséges a beteg általános adatain túl, további (más néven: speciális) az adott, egészségügyi szakterületre jellemző adatait kezelni. A közvetett szabályozás is alapvetően a beteg személyes adatait hivatott védeni, de itt az egészségügy szakterületeire jellemző további személyes adatok is megadásra kerülhetnek, amelyeket a jogalkotó szintén védeni kíván az ide tartozó jogszabályok megalkotásával. Ilyen például az egyes protézisekkel kapcsolatos beavatkozások bejelentésének és nyilvántartásának rendjéről szóló 5/2016. (II.29.) EMMI rendelet vagy a fertőző betegségek jelentésének rendjéről szóló 1/2014. (I.16.) EMMI rendelet, stb.

Nagyon fontos, hogy az adatkezelés során az egészségügyi szolgáltatónak (rendelőintézet, kórház, klinika, magánrendelő, diagnosztikai központ, stb.) az érintett, ebben az esetben, a betegek személyiségi jogait maximálisan tiszteletben kell tartaniuk. Nemcsak a GDPR-ban vagy az Infotv.-ben lefektetett személyes adatok kezelésére és az érintettek jogaira vonatkozó szabályok tartoznak ide, hanem a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) személyiségi jogokra vonatkozó rendelkezései, pontosabban a Ptk. 2:42-55.§-i is. A személyes adatok, különösen az egészségügyi adatok, szenzivitása miatt fontos, hogy mind az adatkezelő, mind az adatfeldolgozó tekintettel legyen a felsorolt jogszabályokra.

Az eddig leírtakat figyelembe véve, az egészségügyi adatkezelés során a következő jogszabályokat kell alkalmazniuk az egészségügyi szolgáltatóknak:

  • Alaptörvény;
  • GDPR – Az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete (Az Európai Parlament és a Tanács 2016/679. számú rendelete);
  • 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről;
  • 1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről;
  • Infotv. – 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információ szabadságról;
  • Ptk. – 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről.

A cikkem második részében az alapfogalmak lesznek ismertetve.

Forrás: GDPR, Infotv., és a fentiekben hivatkozott, további jogszabályok.

A sportjog egy szerteágazó jogterület, amely magában foglalja a főbb jogterületeket. Így például a klasszikus polgári jogot, a büntetőjogot, az alkotmányjogot vagy a közigazgatási jogot.

A sportjog azonban nemcsak a hagyományos jogágakból épül fel, hanem ide tartoznak a speciális jogterületek is, mint például: az egészségügyi jog, a biztosítási jog, a nemzetközi jog, a nemzetközi magánjog, a versenyjog vagy a közbeszerzési jog, stb.

Ebből is jól látható, hogy a sportjog egy vegyes szakjogág, amelyben majdnem mindegyik jogterület megtalálható. A sportjog egy viszonylag fiatal jogág, amely mára egy elkülönült speciális szakterületet alkot a jogtudományon belül.

I. Bevezetés; a sport, mint jogintézmény rövid története

A sport hosszú idő óta létezik, azonban annak jogi szabályozása később alakult ki. A sportjog kialakulása a 18. század második, és a 19. század első felére tehető. Ekkor alakultak ki a klasszikus szabadság jogok, majd a később a polgári és politikai jogok. A polgárság egyet jelentett a nép, tágabb értelemben a nemzet fogalmával. Ennek értelmében a szabadság jogok a politikai jogokkal együtt, nem a polgárt, hanem az egész népet, nemzetet megillették. E jogokat első generációs jogoknak nevezik. Ezek a jogok a teljesség igénye nélkül például az élethez való jog, az emberi méltósághoz való jog, a személyes szabadsághoz való jog, a gyülekezéshez való jog, stb.

A 19. században kiépül a szociális állam, amely elkezd gondoskodni a polgárairól. A szociális állam kiépülésével együtt megjelennek a második generációs jogok. Ide tartoznak a szociális jogok, mint például: a foglalkoztatáshoz való jog vagy az egészséghez való jog.

Az egészséghez való jog intézményesülésével egyidejűleg jelentek meg olyan szolgáltatások, amelyek az embereket az egészséges életmódhoz hozzá segítették. Ilyen tevékenység volt a sport.

Nemzetközi szinten a sport jogi szabályozása a 20. században intézményesült. Egészen pontosan 1966. december 16-án fogadta el az ENSZ Közgyűlése a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, amelynek 12. cikke kimondja, hogy ,,Az államok elismerik mindenkinek a jogát arra, hogy a testi és a lelki egészség elérhető legmagasabb szintjét élvezze”. [Princzinger, 2010.] Hasonló cél fogalmazódik meg a New York-i Gyermekjogi Egyezményben is (a Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény – New York, 1989. november 20.). E két egyezmény elfogadása megteremtette a sportjog nemzetközi alapját, vagyis kialakult a nemzetközi sportjog. A két egyezmény ratifikálásával az államok  magukra nézve kötelezőnek fogadták el ezen egyezmények tartalmát, amely az egyes államok nemzeti sportjogi szabályozásába fokozatosan beépült.

Magyarországon a Reformkor (1825-1848) előtt, és után is egy-egy törvénytervezet szabályozta a testmozgást és a testnevelést, de nem tették kötelezővé. A bethleni konszolidáció időszakában (1921-1931) fogadták el a testnevelésről szóló 1921. évi LIII. törvényt, amely a testnevelést állami feladatként jelölte meg. A szocialista érában a sport teljes állami irányítására került sor. Ebből is következik, hogy egységes sportjogi szabályozás a fentebb említett időszakokban nem volt.

Magyarországon először a rendszerváltást követően jelent meg az egységes sportjogi szabályozás. Ennek alapját a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) teremtette meg. Az Alkotmány 67.§ (1) és 70/D.§ (1) bekezdései adtak a sportnak létjogosultságot állami kerteken belül.

Alkotmány ,,70/D.§ (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. 

(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.”

,,67. § (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges.”

Magyarország 2012. január 1-jétől hatályos Alaptörvényének XX. cikke pedig a következőképpen fogalmaz:

Alaptörvény ,,XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.”

Jól látható, hogy a két normaszöveg kisebb eltéréssel ugyan, de majdnem azonos. A korábban hatályban volt Alkotmány, és a most hatályos Alaptörvény mellett a sportot három törvény szabályozta, illetve szabályozza. A rendszerváltást követően az első sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény, majd a 2000. évi CXLV. törvény, végül a ma is hatályos sportról szóló 2004. évi I. törvény. Így jelenleg a sport intézményét alapvetően két törvény, az Alaptörvény és a sportról szóló 2004. évi I. törvény szabályozza. A két törvény mellett számos más jogszabály is a sportjogi szabályozás alá tartozik.

A rendszerváltást követő elmúlt 30 évben megalkotott és elfogadott, majd kihírdetett három sporttörvény is jól mutatja, hogy a sportjogi szabályozás egy stabil alapot kapott, hiszen az Alaptörvény mellett egy egységes sporttörvény szabályozza sportot, mint az egészséges élet megőrzésének eszközét. Az eddigi rövid történeti bevezető alapján egyértelműen megállapítható, hogy a sportjog mára egy külön, vegyes szakjogágat képvisel a jogtudományon belül.

Forrás: 2ser.com

II. A sportjog fogalma

A sportjog a sportot szabályozó jogi normák összessége. A sportjog a sportot, mint testedzési és testfejlesztési tevéknységet teljes egészében szabályozza.

Az Európai Sport Charta 2. cikke szerint: ,,A sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erőnlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok teremtése, avagy különböző szintű versenyeken való eredmények elérése céljából.”

A sportjog, mint minden más jogág szabályrendszerét normák alkotják. A norma a jog legkisebb, még értelemmel bíró eleme, általános magatartási szabály. A norma három részből áll: hipotézis (tényállás), diszpozició (előírás) és szankció (jogkövetkezmény).

III. A sportjog szabályozása

Ahogy arra korábban már utalás történt, a sportjog egy szerteágazó jogterület, amelyet sok jogszabály szabályoz. Itt példálózó jelleggel azok a jogszabályok kerülnek felsorolásra, amelyek a jogterület szempontjából fontosak.

E jogszabályok a következők:

  • Magyarország Alaptörvénye
  • 2004. évi I. törvény a sportról
  • 2013. évi V. törvény a polgári törvénykönyvről
  • 2012. évi C. törvény a büntető törvénykönyvről
  • 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
  • 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
  • 1996. évi LXV. törvény az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről
  • 39/2004. (III.12.) Korm. rendelet a sportfegyelmi felelősségről
  • 43/2011. (III.23.) Korm. rendelet a doppingellenes tevékenység szabályairól
  • 41/2004. (III.12.) Korm. rendelet az olimpiai járadékról
  • 7/2001. (X.4.) ISM rendelet a tanköteles fiatal munkavállaló sportcélú foglalkoztatásáról, stb.

Felhasznált irodalom:

  1. Princzinger Péter: Sportjog I. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2010.
  2. Sárközy Tamás: Magyar Sportjog – Az új Polgári Törvénykönyv után. Budapest, HVG ORAC Lap-és könyvkiadó Kft., 2015.
  3. Nemes András: Jogi és sportjogi ismeretek. Budapest, HVG ORAC Lap-és könyvkiadó Kft., 2011.
  4. Európai Sport Charta 2. cikke
Forrás: pexels.com

A tegnapi nap nem mindennapi esemény történt a volt általános iskolai osztálytársammal, Rosta Rolanddal. A MAFC (ismertebb nevén: Magyar Atlétikai és Football Club, 1897., a továbbiakban csak: MAFC) Sport Klub elnöksége Rolandot jelölte, és választotta meg a sport klub ökölvívó szakosztályának élére. Rolandot 2003 óta ismerem, aki nagyszerű sportember, és az elmúlt években kiválóan űzte versenyszerűen ezt a sportágat.

Roland még az általános iskolai évek alatt kezdett el foglalkozni ezzel a sportággal. Még az aktív sportolói évei alatt döntött úgy, hogy saját sport klubbot alapít, amelynek a neve: Rosta Boxing Team. Itt kezdte el oktatni a fiatalokat az ökölvívásra. Saját klubját folyamatosan fejlesztette egy nagyon ismert kis, családias közösséggé. Mára a klubja jelentősen kibővült. A klubnak sok ökölvívó sportolója van, és a vállalkozás is jól működik. Klubjának fejlesztése, és Roland kitartó munkája megadta azt a lehetőséget, hogy egy ismert és neves edző váljon belőle.

Az elismertség meghoza a gyümölcsét. A MAFC Sport Klub megkereste és jelölte őt az ökölvívó szakosztály élére. A MAFC tegnapi elnökségi ülésén megszületett a döntés, és Dr. Rosta Rolandot választották meg az ökölvívó szakosztály vezetőjévé. Jó tudni, hogy a MAFC Sport Klub Ökölvívó Szakosztálya egy ideig nem működött, így a sportolóknak nem volt lehetőségük ezt a nagyszerű sportágat választani ennél a sport klubnál. Most itt a lehetőség arra, hogy a sportolók ezt a nagyszerű és kemény sportágat válasszák, és kipróbálják.

Úgy gondolom, és hiszem, hogy Roland képes lesz ennek a szakosztálynak az irányítására, és fejlesztésére a legismertebb ökölvívó szakosztályok között. Ugyanakkor képes lesz arra is, hogy a jövő reménységeit megtanítsa az ökölvívás fortélyaira. Először is sok sikert kívánok Rolandnak, és még egyszer gratulálok sikeres megválasztásához!

Budapest, 2019. július 19.

Sportbaráti üdvözlettel:

Dr. Samkó Zoltán Ferenc
Egészségügyi és sportjogász

VÍVÁS

A mai nap kezdetét vette a FIE vívó-világbajnokság 2019., amely egyben kvalifikációs sportesemény is a 2020-as nyári tókiói olimpiai játékokra. A vívó-világbajnokságot Budapesten, a BOK (ismertebb nevén a SYMA Sport- és Rendezvényközpont) Sportcsarnokban tartják július 15-23. között.

A világbajnokság2019budapest.com linken elérhető honlapjának tájékoztatója szerint a világeseménynek a csarnok ‘A’ főépülete ad otthont.

Az esemény változatos programokat kínál a látogató közönség számára. Az eseményen a Magyar Vívóválogatott is képviselteti magát, és olyan kiváló sportolóknak szúrkolhatunk, mint például Szilágyi Áron, Szatmári András, Rédli András, Siklósi Gergely vagy Pusztai Liza, Márton Anna, László Luca, és még sokan mások. A jegyek már kaphatóak a világeseményre.

A világbajnokság eseményeit az interneten, a fentiekben feltűntetett linken, illetve az M4 Sport TV csatornán lehet végig követni.

Az esemény teljes programja a lap alján megtekinthető.

Az esemény programja:

Ne hagyja ki a FIE világbajnokságot, megéri követni!

Sportbaráti üdvözlettel:

Dr. Samkó Zoltán Ferenc
Egészségügyi és sportjogász

A kép forrása: Magyar Vívó Szövetség és a FIE honlapja

ÚSZÁS

Mai nap kezdetét veszi a 18. kvangdzsu-i 2019. évi úszó-világbajnokság. A Magyar Úszóválogatottat 30 sportoló képviseli, amelyből 24 úszó a medencében, míg 6 úszó a nyílt vízen indul a világbajnokságon. A világbajnokságot Kvangdzsu-ban, Dél-Koreában rendezik július 12. és 28. között. Az eseményt az M4 TV csatorna és az M4 Sport sugározza.

A csapat nagy része már megérkezett a helyszínre. Az úszók programja július 21-én, vasárnap kezdődik.

A világbajnokság programja változatos. A program végig követhető a lap alján található programfüzet letöltésével.

Budapest, 2019. július 12.

Üdvözlettel:

Dr. Samkó Zoltán Ferenc
sportjogász

A kép forrása: www.fina.org
A képet a FINA készítette.


Hatalmas eseménynek lehettem személyesen tanúja 2019. május 11-én, szombaton, hiszen megrendezésre került az úszó Bajnokok Ligájának első napja, amely hatalmas meglepetéseket tartogatott a kilátogató nézők számára. A  várva-várt sportesemény este 8 órakor vette kezdetét a Duna Arénában. Hazánkat 10 úszó képviselte. Név szerint: Milák Kristóf, Cseh László, Késely Ajna, Hosszú Katinka, Jakabos Zsuzsanna, Békési Eszter, Kozma Dominik, Burián Katalin, Bernek Péter és Kapás Boglárka. A nemzetközi sztárok közül pedig olyan úszók tették tiszteletüket, mint Sarah Sjostrom, Matt Grevers, Mireia Belmonte, Chad Le Clos, Yuliya Efimova, Anton Chupkov, Emily Seebohm, Anthony Ervin, Frederica Pellegrini, Chase Kalisz vagy Pernille Blume, és még sorolhatnám tovább a világsztárok neveit. Sajnos, csak az első napra volt lehetőségem elmenni, de így is nagyszerű élmény volt.

Duna Aréna

Az úszó Bajnokok ligája a Magyar Himnusszal vette kezdetét, majd beszédet mondott Magyarország sportért felelős államtitkára Dr. Szabó Tünde, a FINA Nemzetközi Úszó Szövetség elnöke Dr. Julio C. Maglione, valamint a Magyar Úszó Szövetség elnöke Dr. Wladár Sándor. A nyitóbeszédek után pedig hivatalosan is kezdetét vette a program. A megnyitó után bevonultak az induló versenyzők, köztük a 10 magyar versenyző. Mindeközben villogatak a fények, igazi színkavalkádban úszott az egész Duna Aréna, a versenyzők bevonulása alatt az aréna szinte felrobbant. Egyszóval nagyszerű volt a hangulat.

Az első program a 400 méter női gyorsúszással kezdődött, amelyet hatalmas fölénnyel, és kiváló úszással Késely Ajna nyert meg, aki 4:05.92-vel csapott célba. A következő szám a férfiak mezőnyében a 200 méter pillangóúszás volt, ahol Milák Kristóf didalmaskodott 1:53.64-es idővel, amely a bemondó szerint világ idei legjobb eredményeként könyvelhető el Milák Kristóf számára. Cseh László nagyon szép úszással és hajrával a negyedik helyen ért célba.

200 méter női mellúszásban Békési Eszter egy fantasztikus hajrával a második helyen ért célba 2:27.54-es egyéni csúccsal. A női 200 méter hátúszásban két indulónk is volt Hosszú Katinka és Burián Katalin személyében. Ezt a számot az olasz Margherita Panziera nyerte, a második Hosszú Katinka lett 2:08.16-os idővel. Burián Katalin a negyedik lett. A program utolsó előtti versenyszáma volt a férfi 200 méter gyorsúszás, ahol Kozma Dominik állt rajthoz, és végül 1:47.12-es eredménnyel a harmadik helyen végzett. Ezt a számot egyébként a litván Danas Rapsys nyerte egy hatalmas hajrával.

A nap zárásaként egy vegyesváltó versenyszám következett. Az egyik csapatban Késely Ajna, másikban pedig Cseh László indult. E váltónak az volt az érdekessége, hogy a versenyzőket véletlenszerűen sorsolták össze. Ebben a futamban végül az 1-es számú csapat győzött.

Dr. Julio C. Maglione, a Fina elnöke megtartja nyitóbeszédét a Duna Arénában.

A nemzetközi mezőny nagyjai is hatalmasat alkottak a szombati első napon. Ki kell emelnem Sarah Sjostrom-öt, aki ezen a napon először a 100 méteres női pillangó úszást, pár futammal később pedig a női 100 méter gyorsúszás futamát nyerte meg. Yuliya Efimova női 200 méter mellúszásban aratott magabiztos győzelmet. Ebben a számban lett Békési Eszter a második helyezett, ahogy arról fentebb már említést tettem. 50 méter gyorsúszásban az angol Benjamin Proud érintette meg elsőként a falat. A férfiak 100 méteres hátúszó számában Jevgenyij Rilov diadalmaskodott. Férfi 50 méter pillangón a veterán világklasszis, a brazil Nicholas Santos nyert. Végül érdemes szót ejtenem a férfi 200 méter vegyesúszásról, ahol a svájci Jeremy Desplanches lett az első, míg a második helyet az amerikai Chase Kalisz szerezte meg. Még jó pár nevet kiemelhetnék, de erre most terjedelmi korlátok okán nincsen lehetőségem.

A kezdés.

Összefoglalva az úszó Bajnokok Ligája szombat esti első napját fantasztikus élményben lehetett részem. Érdemes volt kimenni, és megnézni sportolóink kiváló teljesítményét. Habár az első napra tudtam csak kimenni, de így is megérte, nagyon jó volt hangulat, a Duna Aréna majd felrobbant, és e mellett a szervezés is kiváló volt. A legközelebbi nagy esemény nyáron lesz Gwangjuban, a világbajnokságon 2019. július 12. és 28. között.

Budapest, 2019. május 12.

Dr. Samkó Zoltán Ferenc
Egészségügyi és sportjogász


Módosult a Sporttörvény!

A SPORTJUS Magyar Sportjogász Társaság tagjaként, és sportjogászként kötelességem felhívni minden Tisztelt Sportoló szíves figyelmét, hogy a SPORTJUS tájékoztatása szerint a Magyar Országgyűlés 2018. december 10-én elfogadta  a T/3371. sz. törvényjavaslatot, amellyel módosította a sportról szóló 2004. évi I. törvényt.

A törvényjavaslat már több, mint 4 hónapja el lett fogadva, és közzé lett téve, de mivel honlapom ezen időszakban átmenteileg nem üzemelt, majd pedig az elmúlt hónapokban megújult, ezért csak most van alkalmam a módosításról értesíteni az érintetteket. Aki még nem értesült a Sporttörvény múlt év decemberi módosulásáról, a cikkem alján lévő PDF dokumentumban megtekintheti a Sporttörvény megváltozott szakaszait.

A módosult Sporttörvény tartalmaz néhány érdekes jogintézményt, amelyet megemlítenék a teljesség igénye nélkül. A módosítás tartalmazza a sportakadémia rendszer és a regisztrált szabadidő-sportoló jogintézményét. E mellett bevezetésre kerülnek új szabályok a sportolók adatainak kezelését, a TAO és látvány-csapatsport támogatását, állami sportcélú támogatásokat, olimpiai életjáradékot, a sportrendezvények biztonságáról szóló rendelkezéseket, a sportrendezvény szervezői közreműködőt, a nemzeti sportinformációs rendszerben szereplő adatokat, az edzői járadékra vonatkozó szabályokat, a doppingellenes szabályok módosulását, illetve kiegészülését illetően.

A sportszakembereknek: különösen a sportszervezőknek és a szakmai vezetőknek érdemes e szabályokat tanulmányozni, hogy naprakész, friss ismeretekkel rendelkezzenek mindennapi munkájuk során. Bármilyen kérdés esetén időben tudjanak sportjogász szakemberhez fordulni, és segítségét igénybe venni.

Az alábbiakban PDF formátumban csatolom a T/3371. számú törvényjavaslatot, így könnyebben nyomon követhetőek az egyes módosítások.

Budapest, 2019. április 29.

Sportbaráti üdvözlettel:   Dr. Samkó Zoltán Ferenc
Sportjogász

ÚSZÓ BAJNOKOK LIGÁJA

Magyarország ismét egy rangos világeseményt szervez a Duna Arénában 2019. május 11-12. között, amely nem más, mint az úszó bajnokok ligája. A magyar sportdiplomácia újabb sikert könyvelhet el magának az úszás terén. A 2017-es vizes világbajnokság után a Duna Arénában ismét felejthetetlen élmények részesei lehetünk. 

E sportesemény a Champions Swim Series keretein belül kerül megrendezésre. A magyar csapatot Hosszú Katinka, Cseh László, Késely Ajna és Milák Kristóf képviseli.

A kiváló hangulat szinte biztosított, így bátorítanék mindenkit, hogy aki tud, látogasson ki az eseményre. Jegyeket elővételben a https://www.jegymester.hu/eng/Production/56300/FINA-Champions-Swim-Series oldalon lehet megvásárolni. Érdemes ott lenni jelen eseményen, mert úszóinkon kívül ott lesz a többi úszó világsztár is. Élőben láthatjuk versenyzőink küzdelmeit a partvonalon, és követhetjük a verseny történéseit percrő-percre. A hangulat, tehát garantált, érdemes ott lenni.

Budapest, 2019. április 15.

Dr. Samkó Zoltán Ferenc
      Sportjogász; a SPORTJUS tagja

A magyar sport elvesztette egyik legnagyszerűbb sportolóját, a 77 éves korában hosszú súlyos betegségben elhunyt Kulcsár Győzőt. Kulcsár Győző igazi példakép volt a magyar sporttársadalom számára. Nemcsak nagyszerű és kiváló sportoló volt, hanem igazi pedagógus, aki nagy türelemmel és szeretettel oktatta a jövő generációját a párbajtőr forgatás tudományának elsajátítására. Éppen ezért úgy gondoltam, hogy megosztom a róla készült rövid cikket, amely a Magyar Idők című újság sporthasábjain jelent meg 2018. szeptember 21-én.

A Magyar Idők cikke Kulcsár Győzőről.