Az olimpiai járadékkal kapcsolatos módosulások

Az elmúlt hetekben módosultak a Sporttörvény olimpiai járadékkal és a nevezési joggal kapcsolatos rendelkezései. Az olimpiai járadékkal kapcsolatos rendelkezéseket a sportról szóló 2004. évi I. törvény olimpiai járadékkal összefüggő módosításáról szóló 2020. évi XCIV. törvény, míg a nevezési joggal kapcsolatos módosításokat a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2020. évi XCV. törvény tartalmazza.

Az olimpiai járadékkal kapcsolatos rendelkezéseket a sportról szóló 2004. évi I. törvény olimpiai járadékkal összefüggő módosításáról szóló 2020. évi XCIV. törvény a továbbiakban: Módtv7.-ként, míg a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2020. évi XCV. törvény a továbbiakban: Módtv8.-ként lesz jelölve.

A Sporttörvény 59. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul: az érmes sportoló özvegye a sportoló halálának időpontját követő hónaptól kezdődően élete végéig járadékra jogosult abban az esetben, ha magyar állampolgár és az érmessel annak házastársaként a halála időpontjában és az azt megelőző 5 évben megszakítás nélkül közös háztartásban élt.

A Sporttörvény 60. § (3) az alábbiak szerint módosul: az érmes özvegye az érmes járadéka fele részének megfelelő özvegyi járadékra jogosult. Az érmes özvegye az érmes járadékának teljes összegére jogosult közös kiskorú gyermekük nagykorúvá válásáig.

A Sporttörvény ,,hatályba léptető és átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 78/N. §-sal egészül ki: amennyiben az özvegy a Módtv7. hatályba lépésekor özvegyi járadékra jogosult, a Módtv7. 60. § (3) bekezdése alapján teljes összegű járadékra jogosult, a járadék e bekezdés szerinti megállapítására irányuló közigazgatási hatósági eljárás megindítására a jogosult kérelme alapján kerül sor. A rendelkezés hatályba lépésétől a megváltozott összegű járadék folyósításáig  terjedő átmeneti időszakra eső esetleges különbözet – a jegybanki alapkamattal növelt értékben – a megváltozott járadékkal együtt kerül folyósításra.

Amennyiben az érmes özvegye a Módtv7.  hatálybalépésekor annak 59. § (3) bekezdése alapján özvegyi járadékra válik jogosulttá, az özvegyi járadék e törvény hatálybalépését követően jár azzal, hogy a járadék e bekezdés szerinti megállapítására a jogosult kérelme alapján kerül sor.

E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

A sporttörvény nevezési joggal kapcsolatos változásai

A módosítás a Sporttörvény 33.§ (2) bekezdését érinti, amely a következő e) ponttal egészül ki:

A versenyrendszerben (bajnokságban) való indulás (nevezés) joga nem ruházható át, az erre irányuló szerződés semmis. E rendelkezés alól kivételt képez, ha: 

e) az indulási (nevezési) joggal rendelkező sportvállalkozás az azonos sportszövetség által kiírt és szervezett versenyrendszer (bajnokság) azonos vagy magasabb bajnoki osztályában való részvétel céljából gazdasági társaságot alapít (vagy abban tagként részt vesz), és az indulási (nevezési) jogot a sportszövetség elnöksége előzetes jóváhagyásával erre a társaságra ruházza át és az indulási (nevezési) jog átruházásával érintett sportvállalkozásoknak lejárt köztartozása nincs.

Az Stv. 33. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

(2b) A sportszövetség elnöksége a (2) bekezdés e) pontja szerinti átruházás előzetes jóváhagyását megtagadja, ha az átruházás feltételei nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak és a sportszövetség szabályzatában meghatározott feltételeknek. A sportszövetség szabályzatában megjelölt szerve hivatalból vagy kérelemre megvizsgálhatja, hogy az indulási (nevezési) jog (2) bekezdés e) pontja szerinti átruházása az indulási jog joggal való visszaélést megvalósító átruházására irányul-e. A vizsgálat eredménye alapján a sportszövetség elnöksége az eset összes körülményei mérlegelése alapján dönt arról, hogy az indulási (nevezési) jog átruházásával érintett sportszervezet részt vehet-e a versenyrendszerben. A sportszövetség elnökségének az indulás jogát megtagadó határozatával szemben az érintett sportszervezet a határozat kézbesítésétől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül keresettel bírósághoz, illetve választottbírósághoz fordulhat. 

Az Stv. „Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 78/O. §-sal egészül ki:

78/O. § E törvénynek a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2020. évi XCV. törvénnyel megállapított 33. § (2) bekezdés e) pontját és (2b) bekezdését a 2020–2021-es versenyrendszerbe (bajnokságba) való nevezés során is alkalmazni kell. 

Ez a törvény a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.

Forrás: Magyar Közlöny 2020. évi 170. szám


A CAS ítéletének rövid elemzése

A CAS elfogadta a Manchester City labdarugóklub fellebbezését, ami azt jelenti, hogy a labdarugóklub részt vehet az UEFA Bajnokok Ligájában. A Manchester City továbbá elkerülte az UEFA által kiszabott pénzbüntetés nagyobb részének a kifizetését is.

Az UEFA korábban 30 millió eurós pénzbüntetést rótt ki a labdarugóklubra, mert a sportklub megsértette saját működésének és az UEFA labdarugóklubok gazdálkodására vonatkozó szabályait. A sportklub többet költött, mint amennyi bevétellel rendelkezett. E mellett az UEFA döntése értelmében a Manchester City két évre ki lett volna zárva a Bajnokok Ligájából is.

Az UEFA döntése ellen a sportklub fellebbezést nyújtott be a CAS-hoz, mert azzal a sportszervezet nem értett egyet. A CAS megállapította, hogy az UEFA állításainak nagy része alaptalan vagy már elévült, ezért a Nemzetközi Sportdöntőbíróság helyt adott a klub fellebbezésének.

A CAS döntésének értelmében a labdarugóklubnak nem kell megfizetni a 30 millió eurós pénzbüntetés nagyobb részét, mivel azt a Nemzetközi Sportdöntőbíróság, annak harmadára csökkentette. Így a 30 millió eurós büntetés helyett csak 10 millió euró összegű pénzbüntetést kell megfizetni a Manchester City-nek. A Manchester City továbbá nem kerül kizárásra, és így továbbra is részt vehet az UEFA Bajnokok Ligája mérkőzésein.

A CAS döntése 35 oldalas, és jelen ügy minden jelentős pontjára részletesen kitér. A teljes döntés megtekinthető a cikk alján lévő linken. Ha további információra lenne szüksége, kérem, látogasson el a Nemzetközi Sportdöntőbíróság honlapjára (CAS).

Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) hivatalos honlapja

CAS 2019/A/6298 Manchester City FC v. UEFA

2020. július 1-jétől jelentős változások lépnek életbe a hazai társadalombiztosítás rendszerében. A régi a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényt  (a továbbiakban: régi TBJ. vagy rTBJ.) 23 év után felváltja a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény ( a továbbiakban: TBJ.). Az új TBJ. számos új szabályt tartalmaz a régi TBJ.-hez képest, és a végrehatási rendeleteket is magában foglalja. A cikk – terjedelmi korlátok okán – csak a legfontosabb változásokat ismerteti.

Az új TBJ. 6.§ (1) bekezdése – ellentétben a régi TBJ. 5.§ (1) bekezdésével – már nem tartalmazza a biztosítottak körében a kiegészítő tevékenységet folytató személyeket, így például a saját jogú nyugdíjasokat. A biztosítottak körét a TBJ 6.§-a egyértelműsíti. Jelentős változásnak minősül a társadalombiztosítás rendszerében, hogy az új TBJ. július 1-jétől bevezeti az egykulcsos járulékalapot, amelynek mértéke 18,5% ellentétben a régi TBJ 19.§ (3) bekezdésében szabályozott egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék mértékével, amely 8,5% volt. Az rTBJ.-ben a régi járulék alapon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%-ot, a pénzbeni egészségbiztosítási járulék 3%-ot, míg a munkaerőpiaci járulék 1,5%-ot tett ki.

Az új TBJ. szigorítása, hogy annak 24.§-a, valamint 27.§ (2) bekezdése értelmében a járulék alapja a minimálbér 30%-a, amelyet akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott jövedelme ennél kevesebb.

A társas és egyéni vállalkozók esetében az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot is a minimálbér/bérminimum alapján kell csak megfizetni a korábbi 150% helyett. A Szochoalap 112,5%-os minimuma marad.

Új elemként kerül bevezetésre, hogy nő a gyermekek után igénybe vehető családi kedvezmény maximuma, amely a teljes 18,5%-os tb-járulékkal szemben érvényesíthető lesz. A családi kedvezmény legmagasabb értéke a tb-járulék alapjának mértékével egyezik meg, amely az új TBJ alapján az eddigi 8,5%-ról 18,5%-ra nőtt.

A nyugdíj-járulék mértéke továbbra is 10%.

Az új TBJ. további újítását, annak 46.§ (2)-(3) bekezdései tartalmazzák. A módosítás lényege röviden, hogyha az egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban: ESZO) fizetésére kötelezett személy a járulék fizetési kötelezettségét nem teljesíti és az ebből keletkező hátralék összege meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének háromszorosát, a társadalombiztosítási azonosító jel (TAJ szám) egészségügyi szolgáltatás igénybe vétele vonatkozásában érvénytelen, az egészségügyi szolgáltatás térítésmentesen nem vehető igénybe, kivéve akkor, ha a tartozás az egészségügyi szolgáltatás igénybe vétele előtt visszamenőleg kiegyenlítésre kerül.

Az ESZO egységes összege havonta 7710 forint, amely napi 257 forintnak felel meg. Az ESZO-t a tárgyhó 12. napjáig kell megfizetni.

Fontos megjegyezni, hogy a Nemzeti Adó és Vámhivatal (a továbbiakban állami adó-és vámhatóság vagy NAV) az egészségügyi szolgáltatási járulék – fizetési kötelezettség nemteljesítéséből keletkező hátralékról szóló adatot átadja a biztosítotti nyilvántartás kezeléséért felelős szervnek. A nyilvántartást a Magyar Államkincstár (MÁK) központi szerve vezeti.

2020 januárjától két új ellátási forma is bevezetésre került. Az egyik ellátási forma az örökbefogadói díj, a másik pedig a nyugdíjas nagyszülők által érvényesíthető nagyszülői gyed. Az örökbefogadói díjra az a személy jogosult, aki a második életévét betöltött gyermeket fogad örökbe és nevel. A nyugdíjas nagyszülők által érvényesíthető nagyszülői gyed-re az a személy jogosult, aki az ellátást megelőző két évből egyben biztosított volt. Az ellátás összege maximum a minimálbér duplájának a 70%-a.

Az EGT más tagállamban biztosított személy az új TBJ. 46.§ (3) bekezdése értelmében egészségügyi szolgáltatási járulék fizetés alapján vesz igénybe egészségügyi szolgáltatást, akkor a természetes személy köteles az egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeit megtéríteni. A jogalap nélküli ESZO adószámlán előírt összegét az adóhatóság törli, az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás értékét – az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv azonnali adatszolgáltatása alapján – az egészségügyi szolgáltatási járulék nyilvántartására szolgáló adószámlán kötelezettségként előírja.

Az újítások között szerepel még, hogy az új TBJ. 52.§ (3) bekezdése értelmében az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás megkötésére a megállapodást kötni kívánó személy egészségügyi állapotának felmérését követően kerülhet sor. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az állapotfelmérés során megállapított, fennálló betegséggel, egészségkárosodással összefüggő egészségügyi szolgáltatásra a megállapodás nem terjedhet ki.

Az új TBJ. 52.§ (4) bekezdés értelmében a szolgálati idő és a nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás a megkötése napján, legkorábban a tárgyhónap első napján jön létre. A tárgyhónap első napját megelőző időre megállapodás nem köthető. Ezt követően a nyugdíjjárulékot a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. A befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését  vonja maga után.

Összefoglalva a fenti két alpontban leírtakat, az egészségügyi szolgáltatás igénybe vétele céljából megkötni kívánt megállapodásokhoz előzetes egészségügyi állapotfelmérés szükséges, a megállapodás azonban nem terjedhet ki az állapotfelmérés során megállapított fennálló betegséggel vagy egészségkárosodással.

Az eddigiekben leírtakon kívül az egészségbiztosítási szabályok nem változtak.

A társadalombiztosítást érintő adózási szabályok változása közül érdemes megemlíteni, hogy adómentes lesz a szakképzési ösztöndíj, valamint egyes oktatási támogatások is. További változás még, hogy a NAV-nak be kell jelenteni az egyéni vállalkozások működését és befejezését is.

A nyugdíjasok ekhója 9,5%-ra csökken, és nem kell utánuk fizetni a 17,5%-os szocho-t sem.

E változások 2020. július 1-jétől lépnek életbe. Jelen cikk a fontosabb változásokat és módosulásokat ismertette lényegre törően, hogy segítséget nyújtson a magyar társadalombiztosítás bonyolult és folyamatosan változó rendszerében.

A Kormány a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV.21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 20.§-a néhány változást vezetett be a veszélyhelyzet idejére.

A Rendelet 20.§ (1)-(3) bekezdései a veszélyhelyzet idejére a következő módosításokat vezetik be az egészségügyi szolgáltatás fennállásával kapcsolatban.

A veszélyhelyzet ideje alatt, az ebben az időszakban, a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók az egészségügyi szolgáltatás igénybe vételére továbbra is jogosultak.

A munkáltató 2020. május 1-jétől a munkáltató – a tárgyhót követő hónap 12. napjáig – egészségügyi szolgáltatási járulékot állapít meg, vall be és fizeti meg a munkavállaló után.

Az állami adó- és vámhatóság a munkáltató kérelmére engedélyezi, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék fentiekben megállapított és bevallott összegét a munkáltató a veszélyhelyzet megszűntetését követő 60. napig fizesse meg.

A Rendelet fenti rendelkezéséből megállapítható, hogy a munkavállalók a járvány idején, a veszélyhelyzetből kifolyólag, fizetés hiányában a szabadságuk alatt biztosítottnak minősülnek. Ennek megfelelően, úgy kell tekinteni, mintha a munkaviszonyuk fennállna, így a munkáltató kötelezettsége továbbra is a járulék megállapítása, bevallása és megfizetése az állami adó-és vámhatóság felé.

E lépéssel a jogalkotó szándéka feltehetően az volt, hogy a munkavállalókat tehermentesítse fizetésük hiányában az általános szabályok szerinti biztosított státuszon kívüli járulék fizetési kötelezettség alól. E különös szabállyal a jogalkotó a munkavállalókat egy plusz tehertől mentesítette.

E mellett a jogalkotó a munkáltatói oldalon is bevezetett egy könnyítést, amely szerint a fentiekben említett megállapított és bevallott egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkáltatónak a veszélyhelyzet megszűnését követő 2 hónapon belül köteles megfizetni. A veszélyhelyzet ideje alatt a gazdaság stagnál, a befektetések elmaradnak, a termelés minimális, így a munkáltató forrásai és likviditása is a minimálisra csökken. E könnyítéssel a munkáltató könnyebben tudja átvészelni a veszélyhelyzetből adódó bevétel kiesését, és forrásait is jobban tudja optimalizálni.

Fontos megjegyezni, hogy jelen különös szabályok csak a veszélyhelyzet idejére érvényesek. A veszélyhelyzet megszűnésével hatályukat vesztik, és a felekre az általános jogrend szerinti szabályok lesznek az irányadók.

Forrás: pexel.com

Intézkedések a sportrendezvények és a sportedzések megtartásával kapcsolatban

A mai naptól (2020. május 4.) hatályos a Kormány sportrendezvényekről és sportedzésekről szóló 170/2020. (IV.30.) Korm. rendelete (a továbbiakban: rendelet), amely a Magyar Közlöny 2020. 96. számában jelent meg. A rendelet rendelkezései értelmében, azok szigorú betartásával hétfőtől megtarthatóak a sportrendezvények és a sportedzések.

A rendelet a sportrendezvények és sportedzések megtartását egész Magyarország területén engedélyezi. A sportrendezvényeket nézők nélkül, zárt körülmények között lehet megtartani. A rendelet értelmében szintén megengedett a sportegyesület által szervezett, valamint az amatőr sport, a szabadidős sport és a tömegsport célú edzésen való részvétel.

A rendelet kimondja továbbá, hogy annak rendelkezései akkor is alkalmazandóak, ha a kijárási korlátozásról, illetve a védelmi intézkedésekről szóló kormányrendelet eltérően rendelkezik.

A rendelet a lóversenyt is sportrendezvénynek tekinti.

A rendelet 2020. május 4-én lép hatályba.

A Kormány e rendelet hatályát a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja.

Forrás: pexels.com


A Magyar Közlöny 83. számában 2020. április 22-én, szerdán megjelent a 142/2020. (IV. 22.) Korm. rendelet a veszélyhelyzetben alkalmazandó munkajogi szabályokról (a továbbiakban: Korm. rendelet). A Korm. rendelet annak visszavonásáig, a veszélyhelyzet idejére eltérő munkajogi tárgyú rendelkezéseket állapít meg a Nemzetközi Labdarugó Szövetség (FIFA) koronavírus-járvánnyal (a továbbiakban: veszélyhelyzet) kapcsolatos tájékoztatójában foglaltak figyelembevételével.

A Korm. rendelet a veszélyhelyzet idejére feljogosítja a Magyar Labdarugó Szövetség által kiírt versenyrendszerben szereplő sportszervezetet, hogy  az általa labdarúgás sportágban munkaviszonyban (vagy megbízási jogviszonyban) foglalkoztatott hivatásos sportoló, illetve a munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott sportszakembert megillető rendszeres havi díjazását írásbeli nyilatkozatával egyoldalúan csökkentheti.

A megbízási jogviszony esetén akkor lehet a díjazást csökkenteni, ha a megbízási díj a számvitelről szóló törvény szerint bérköltségként kerül kifizetésre.

A havi díjazás csökkentésének mértéke a Korm. rendelet értelmében 70% lehet.

A kép forrása az Adobe Stock.

A havi díjazás csökkentése a veszélyhelyzet idejére érvényes.

A Korm. rendelet hasonló rendelkezéseket tartalmaz a látvány-csapatsportban működő és a fenti előírások hatálya alá nem tartozó országos sportági szakszövetség ide vonatkozó döntésére is.

A Korm. rendelet a kihirdetését követő nap lép hatályba. Ennek értelmében a rendelet előírásait a sportmunkaviszonyban a mai naptól kell alkalmazni.

A Kormány e rendelet hatályát a veszélyhelyzet idejére meghosszabbítja.

A Magyar Közlöny 83. száma csak magyarul érhető el.

Megszűnt a 2020 március 15-e óta tartó rendkívüli ítélkezési szünet. A bíróságok a veszélyhelyzet ideje alatt is működnek a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III.31.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) értelmében. A kormányrendelet a kihirdetése napján 15 órakor lép hatályba. A rendkívüli ítélkezési szünet megszűnését követően is be kell tartani a szükséges járványügyi intézkedéseket.

Az eljárási cselekményeket illetően az e rendeletben foglalt rendelkezéseket be kell tartani. A bíróság épületében ügyfél továbbra sem tartózkodhat bent, kivéve a bírósági épületek használati rendjéről szóló 47.SZ/2020. (IV.1.) OBHE határozat (a továbbiakban: VOH) 4. pontjában meghatározott követelmény teljesülése esetén, az eljárási cselekmény foganatosításának ideje alatt tartózkodhat. [a bírósági épületekben tartózkodás rendjének veszélyhelyzet idejére történő szabályozásáról szóló 49.SZ/2020. (IV.3.) OBHE határozat]

A rendelet több eljárásjogi intézkedést tartalmaz. Jelen cikk csak a polgári peres és nemperes eljárásokra vonatkozó legfontosabb intézkedéseket tartalmazza. A közigazgatási és a büntetőeljárásokra vonatkozó rendelkezéseket egy másik cikk ismerteti.

A veszélyhelyzet idején érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések

Polgári peres és nemperes eljárásokra vonatkozó intézkedések

A veszélyhelyzet ideje alatt a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) , valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit a Kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A veszélyhelyzet a határidők folytatását nem érinti, kivéve, ha a Kormányrendelet eltérően nem rendelkezik.

A Pp. hatálya alá tartozó peres eljárásokban a perfelvételt a perfelvételi tárgyalás mellőzésével kell lefolytatni azzal, hogy a bíróság – szükség esetén – további nyilatkozatok írásban történő benyújtására is felhívhatja a feleket, illetve ha a jogi képviselő vagy a fél személyes meghallgatása szükséges, a (7) bekezdésben foglalt módon jár el a perfelvétel lezárása érdekében. 

Az e bekezdés szerinti rendelkezéseket a személyi állapotot érintő perekben is alkalmazni kell.

A Pp. hatálya alá tartozó peres eljárásokban az érdemi tárgyalást, a régi Pp. hatálya alá tartozó perekben a tárgyalást lehetőség szerint elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani. Ha ennek feltételei nem biztosítottak a tárgyalás megtartása helyett, a tárgyaláson felveendő nyilatkozatokat a bíróság írásbeli formában szerzi be, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján szerzi be, és szükség szerint jegyzőkönyvben rögzíti. [Kormányrendelet 21.§ (3) bekezdés]

A bíróság a felek kérelmére sem tart perfelvételi tárgyalást. A bíróság erről a feleket írásban figyelmezteti a perfelvétel lezárása előtt, és egyúttal lehetőséget biztosít számukra további nyilatkozatok írásban történő megtételére. A bíróság a perfelvétel lezárását írásban közli a felekkel. [Kormányrendelet 21.§ (2) bekezdés]

Személyes meghallgatás szükségessége esetén a nyilatkozatokat írásban kell beszerezni, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján kell beszerezni, és szükség szerint jegyzőkönyvben rögzíteni. [Kormányrendelet 21.§ (7) bekezdés]

A peres eljárásokban az eljárás szünetelésének a felek közös kérelmére korlátlan számban van helye.

A veszélyhelyzet ideje alatt – a (3) bekezdésben fogalt kivétellel – nincs helye az eljárási cselekmény lefolytatásának, ha azt olyan helyen kellene foganatosítani, amely járványügyi intézkedés hatálya alatt áll.

A veszélyhelyzet ideje alatt a keresetlevelet, a keresetet tartalmazó iratot, a viszontkeresetlevelet, a beszámítást tartalmazó iratot és az írásbeli ellenkérelmet a jogi képviselő nélkül eljáró fél kizárólag írásban, a jogszabályban előírt nyomtatvány alkalmazása nélkül is előterjesztheti. [Kormányrendelet 24.§]

Ha a jogi képviselő nélkül eljáró fél által előterjesztett keresetlevél nem tartalmazza a kötelező tartalmi elemeket vagy alaki kellékeket, a bíróságnak a hiánypótlásra felhívó végzésben a keresetlevél valamennyi hiányosságát fel kell tüntetnie, és a bíróságnak részletes, a fél jogban való járatlanságához igazodó teljes körű tájékoztatást kell adnia a hiányok pótlására vonatkozóan. Ennek eredménytelensége esetén van csak helye visszautasításnak.

A veszélyhelyzet ideje alatt a beadványok a bírósági kezelőirodán személyesen nem adhatók be, azokat a bíróság bejáratánál lévő, zárt gyűjtőszekrényben lehet elhelyezni.

Ha a veszélyhelyzet ideje alatt az eljárásban hirdetményi kézbesítésnek van helye, az eljárás félbeszakad a hirdetményi kézbesítés okának megszűnéséig vagy a veszélyhelyzet megszűnéséig.

A bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg. [Kormányrendelet 28.§ (2) bekezdés]

A fellebbezési és a felülvizsgálati eljárásokban a felek tárgyalás tartását nem kérhetik. [Kormányrendelet 29.§ (1) bekezdés]

Ha a határidő a polgári peres és nemperes eljárásokban, valamint a 45/2020 (III.14.) Korm.rendelet, és e Kormányrendelet hatályba lépését követő 15. napig terjedő időszakban jár le, a határidő meghosszabbodik e rendelet hatályba lépését követő 30. napig.

E rendeletet a folyamatban lévő ügyekben és a polgári nemperes eljárásokban is alkalmazni kell.

Röviden összefoglalva az eddig leírtakat: a bíróságok továbbra is működnek, azonban a személyes megjelenést teljes mértékben az írásbeliség váltja fel. Azt is lehet mondani, hogy a peres ügyszak jelenleg hasonlóképpen működik, mint a nemperes ügyszak. Ezekre az intézkedésekre a jelenlegi járványügyi-helyzet miatt van szükség, hogy a járvány terjedését minél hatékonyabban lassítani lehessen, és így óvjuk egymás egészségét. Ezért szükséges a Kormányrendelet minden rendelkezésének betartása.

Tájékoztatás az adatkezeléssel és a munkaviszonnyal kapcsolatban a járvány ideje alatt

A kép forrása: Magyar Orvosi Kamara (MOK)

Az elmúlt napokban Magyarország Kormánya az Alaptörvény 53.§ (1) bekezdése alapján, a 40/2020. (III.11.) Korm. rendeletében kihirdette a veszélyhelyzetet.

A GDPR és a Munka Törvénykönyve a kormányrendelet rendelkezései összhangban követendőek. A SAMKÓ LEGAL összeállított egy rövid tájékoztatót a járványügyi helyzet idején alkalmazandó hatályos szabályozásokról az adatkezelést és a munkaviszonyt illetően.

A rövid tájékoztató segítséget nyújt a munkáltatóknak és a munkaviszony más alanyainak abban, hogy ebben a rendkívüli időszakban hogyan alkalmazzák a GDPR, a Munka Törvénykönyve, illetve az egyéb, ide tartozó jogszabályok rendelkezéseit. A SAMKÓ LEGAL rövid tájékoztatója PDF formátumban elérhető a lap alján.

Budapest, 2020. március 23.

SAMKÓ LEGAL©


Rövid ismertető

Jelen szakcikk a fizetési felszólítás jogintézményét és annak végrehajtási eljárás során történő érvényesítését mutatja be. A cikk két részből áll. Az első rész a fizetési felszólítás általános szabályait tárgyalja, míg a második rész a végrehajtási eljárás azon szabályait ismerteti, amelyek a fizetési felszólítás érvényesítésével kapcsolatosak.

E jogintézmény gyakran előfordul a munkajogban. A munkáltató akkor veszi igénybe a fizetési felszólítás jogintézményét, ha követelését gyorsan, egyszerűen és hatékonyan szeretné érvényesíteni a munkavállalóval szemben. A szakcikk azokat a jogszabályokat (törvények és rendeletek) is ismerteti, amelyek a fizetési felszólítást szabályozzák.

Sokszor a munkaviszony alanyai nem tudják békésen megoldani a jogi problémáikat, ezért a munkáltató gyakran veszi igénybe a fizetési felszólítás jogintézményét, amely végső megoldást nyújt a felek számára. A végrehajtási eljárás a jogos követelés érvényesülését segíti elő. Előfordul azonban, hogy a fizetési felszólítás sem nyújt hatékony megoldást, ilyenkor kerül sor a polgári peres eljárás lefolytatására. A cikk csak a fizetési felszólítást tárgyalja, a peres út lehetőségét nem ismerteti.

Ha többet szeretne megtudni erről a jogintézményről és érdekli a teljes cikk tartalma, akkor kérem, látogasson el a HVG-ORAC Kiadó weboldalára vagy vásárolja meg a Jogtudományi Közlöny januári lapszámát. Az alábbi linkre kattintva eléri a Kiadó honlapját.

Dr. Samkó Zoltán Ferenc
Egészségügyi és sportjogász

Samkó Zoltán Ferenc: A fizetési felszólítás általános szabályai és annak érvényesülése a végrehajtási eljárás során


Új év, új feladatok, új cikkek…

Minden Kedves Látogatónak szeretnék sikerekben, erőben és egészségben gazdag Boldog Új Évet kívánni! Kívánom, hogy az új év egyúttal hozzon mindenkinek sikert, szerencsét, jólétet és egészséget! Egyúttal kívánom, hogy mindenki kívánsága teljesüljön! Kérem, maradjanak 2020-ban is a SAMKÓ LEGAL-lal!

BOLDOG ÚJ ÉVET! 2020

Mindenkinek a legjobbakat!

Dr. Samkó Zoltán Ferenc
Egészségügyi és sportjogász