A mai napon megjelent cikkem a Jogtudományi Közlönyben. A cikk a hivatásos sportoló jogállását és sportmunkaszerződésének lényegesebb elemeit tárgyalja. Amennyiben többet szeretne megtudni a témával kapcsolatban, úgy kérem, látogasson el a HVG ORAC Kiadó honlapjára a www.hvgorac.hu címre. A Jogtudományi Közlöny novemberi száma megvásárolható a HVG ORAC KIadónál és partnereinél. Az alábbiakban egy rövid összefoglaló olvasható friss cikkemről.
A tanulmány a hivatásos sportoló jogállásával és az azt megtestesítő munkaszerződés lényeges elemeivel foglalkozik. A szerző a hivatásos (profi) sportoló jogállásán keresztül mutatja mutatja be a sportjogviszonyt. A szerző többek között arra keresi a választ, hogy ki minősül hivatásos sportolónak, milyen feltételekkel lehet ezt a tevékenységet folytatni, milyen szerződést kötnek a felek a hivatásos sportolói jogviszony létesítésére és milyen lényeges tartalmi elemekkel kell a sportoló szerződésének rendelkeznie ahhoz, hogy rendeltetését betöltse. A tanulmány e kérdéseket pontról-pontra járja végig, kitekintve a fogalmi meghatározásra is, figyelembe véve a mai sportpolitika célkitűzéseit. A szerző célja egy átfogó kép nyújtása az olvasók számára a sportjogviszony miben létéről, azonban nem célja megtárgyalni a szabályozás mögötti jogpolitikai álláspontok sokaságát.
A szerző a tanulmányt a néhai prof. dr. Sárközy Tamás a hazai sportjog megteremtője, a Magyar Jégkorong Szövetség 1988-1998. között volt elnöke emlékének ajánlja.
http://samkolegal.com/wp-content/uploads/2020/12/JK_202011-2.jpg23141637Dr. Samkó Zoltánhttp://samkolegal.com/wp-content/uploads/2019/04/samko_logo-1.pngDr. Samkó Zoltán2020-12-10 11:29:592020-12-10 11:30:01A hivatásos sportoló jogállása, avagy amit a sportmunkaviszonyról tudni érdemes - A sportolói státusz (Összefoglalás) - In memoriam prof dr. Sárközy Tamás
2020. november 18-án, szerdán 06:59 órakor a Pfizer közzétette honlapján rövid beszámolóját a BioNTech-el közösen fejlesztett COVID-19 elleni vakcina 3. fázisának befejezéséről. A Pfizer közzétett beszámolója szerint az elsődleges hatékonysági elemzés azt mutatja, hogy a vakcina 95%-ban hatékony a COVID-19-el szemben.
A beszámoló szerint a hatékonyság következetes és stabil volt az életkor, a nemi, faji és az etnikai mutatók vonatkozásában. A 65 év felett a vakcina hatékonysága 94%-os pontosságú. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) által előírt biztonsági adatok mérföldkőjének követelménye teljesült, amely szükséges a sürgősségi felhasználás engedélyezéséhez (EUA).
A beszámoló szerint az adatok azt mutatják, hogy a vakcinát minden populáció jól tolerálta, több mint 43.000 résztvevővel. A Pfizer nem észlelt komoly biztonsági aggályokat; a mellékhatások tekintetében a fáradékonyság gyakorisága az esetek 3.8%-ban, míg a fejfájás 2%-os gyakoriságban jelentkezett. A Pfizer és a BioNTech elvárásai szerint 2020-ban 50 millió, míg 2021 végére, több mint 1.3 milliárd adag vakcinát lennének képesek világszinten előállítani. A két gyógyszergyártó cég bizakodó abban, hogy a vakcinákat az egész világon könnyen lehet majd terjeszteni.
A vakcina tesztelése, vizsgálata során 10 súlyos COVID-19 esetet figyeltek meg. A vizsgálat során elvégezték az ide kapcsolódó adatelemzést is. A fentiek mellett a vizsgálat rendben folyt le, amelynek során megállapították, hogy a vakcina képes lehet megállítani a pusztító COVID-19 járvány tovább terjedését. Ezért a Pfizer és a BioNTech tervezi, hogy az eddig összegyűjtött biztonsági és hatékonysági adatok alapján – pár napon belül – benyújtják kérelmüket a sürgősségi felhasználás engedélyezéséhez az FDA-hoz.
A Pfizer és a BioNTech gyógyszergyártó cégek szakértői reményüket fejezték ki a mellett, hogy e vakcinák gyors és hatékony megoldást nyújtanak arra, hogy mihamarabb legyőzhessük a járványt. Az előrejelzések szerint a vakcinák sürgősséggel a következő év nyárig kerülnek forgalomba.
Amennyiben több információra lenne szüksége a témával kapcsolatban, látogasson el a Pfizer hivatalos honlapjára.
Ezen a héten az Egyesült Államok szenátusa elfogadta a Rodchenkov Doppingellenes Törvényt (Rodchenkov Törvény). A törvény célja, hogy a versenyszerű sporttevékenység folytatása során megvédje a sportolókat a tiltott gyógyszerek/teljesítményfokozók használata (egyszóval a doppingolás) elleni küzdelemben. A Rodchenkov Törvény bevezetőjében foglalt rendelkezés szerint ,,a törvény fő célja, hogy büntetőjogi szankciókat vessen ki azon személyekre, akik nemzetközi doppingcsalásban vettek részt, e mellett kárpótlást nyújtson ezen konspirációk áldozatainak, és annak megkövetelése, hogy az információk meg legyenek osztva az Egyesült Államok Doppingellenes Ügynökségével, annak érdekében, hogy megkönnyítsék a doppingellenes küzdelmet, valamint egyéb célok elérését is biztosítsák.” A törvény által megcélzott intézkedések többsége pozitív visszajelzést kapott, azonban a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) aggodalmát fejezte ki néhány szakasszal kapcsolatban, ahogy ez a szervezet hivatalos honlapján is olvasható.
A fő problémát a törvény extraterritoriális hatálya jelentette. Ez azt jelenti, hogy a Rodchenkov Törvény a saját egyedi szabályait vezetné be a törvény hatálya, tárgya, a sportolókat, valamint a sportszervezeteket és doppingellenes ügynökségeket érintő rendelkezései tekintetében. E szabályok teljes mértékben ellentétben állnak a WADA által alkalmazott sportszabályozás alapelveivel. A WADA szerint a törvény ezen átfedései nem a leghatékonyabbak e terület szabályozására. A törvény több joghatóságot is alkalmaz, amely veszélyezteti a WADA és az egyes nemzeti doppingellenes szervezetek vizsgálati képességeit és hatékonyságát. A törvény gátolja a visszaéléseket feltáró személyek igénybe vételének lehetőségét a vizsgálat idejére, a fentiekben megemlített többes joghatóság alkalmazása miatt.
A WADA szakemberei szerint további problémát jelent, hogy a Rodchenkov Törvény egyoldalúan kívánja érvényesíteni az Egyesült Államok büntető joghatóságát minden globális doppingtevékenységet illetően. E szabályozásával a törvény aláássa a sport tisztaságát és veszélyezteti a nemzetek közötti partneri együttműködést. A törvény szabályozása elég egyoldalú, amely felveti a diszkrimináció lehetőségét az egyes sportolók között a jelen szabályok alkalmazásával, amelyek csak az Egyesült Államok joghatóságát ismerik el. Ezek a rendelkezések a vizsgálat menetével kapcsolatosak, amelyek ellentétesek a WADA Kódex szabályaival. A WADA jelezte, hogy az Egyesült Államokkal való együttműködés fontos, ezért a szervezet továbbra is erre fog törekedni.
A témával kapcsolatos teljes cikk a WADA honlapján található. Kérem, látogasson el a WADA honlapjára további információért. A témával kapcsolatos cikkek és jogszabályok csak angol nyelven érhetők el a táblázatban, amely a cikk alján megtalálható.
http://samkolegal.com/wp-content/uploads/2020/11/medicine1-1.jpg20003000Dr. Samkó Zoltánhttp://samkolegal.com/wp-content/uploads/2019/04/samko_logo-1.pngDr. Samkó Zoltán2020-11-21 01:47:572020-11-21 19:07:58Az Egyesült Államok szenátusa elfogadta a Rodchenkov Doppingellenes Törvényt
A gyógyászati célú mentesség (TUE engedély) jelentősége a sportegészségügyi jogban és a sportegészségügyben
A kép forrása: WADA www.wada-ama.org
Minden sportoló megbetegedhet vagy érintett lehet olyan nem kívánatos körülményben, amely miatt gyógyszert kell szednie. Ezért elengedhetetlen, hogy az adott sportoló megfelelő ismerettel rendelkezzen a gyógyászati célú mentességről (TUE engedély). Mi az a TUE? Hogyan igényelhető? Miért szükséges? Milyen feltételek fennállása esetén igényelhető a TUE? A jelen cikk ezekre a kérdésekre adja meg a választ dióhéjban.
Rövidítések:
NADO vagy ADO: Nemzeti Antidopping Szervezet
WADA: Nemzetközi Antidopping Ügynökség
TUE: gyógyászati célú mentesség (TUE engedély)
TUEC: Gyógyászati Célú Mentesség Bizottság
IF: Nemzetközi Szövetség
MEO: Jelentős Sportesemény Szervező
CAS: Nemzetközi Sportdöntő Bíróság
Mi az a TUE?
Mindenki lehet beteg, ami gyakran megtörténik a sportolókkal is. Ha egy sportoló beteg vagy bármilyen más negatív körülmény áll be életében, akkor gyógyszert kell szednie. Ha a sportoló által rendszeresen szedett gyógyszer megtalálható a Tiltólistán, akkor számára gyógyászati célú mentesség (TUE engedély) adható, amely alapján a sportoló tovább szedheti az adott gyógyszert.
Miért szükséges a TUE a sportoló számára?
A TUE biztosítja a sportoló számára, hogy legális, tehát, törvényes keretek között történő, a jogszabályokkal teljes mértékben megegyező sportegészségügyi ellátást vegyen igénybe, még akkor is, ha a gyógykezelés tiltott gyógymód vagy gyógyszer alkalmazását teszi szükségessé. A TUE engedély kérelmezési eljárás célja, hogy pozitív teszt eredményeképpen elkerülhető legyen az ezért járó büntetés vagy egyéb hátrányos jogkövetkezmény. Ez a kérelmezési eljárás megakadályozza, hogy a sportoló a Dopping Bizottság által doppingvétséggel legyen meggyanúsítható.
Milyen feltételek megléte esetén kérelmezhető a TUE?
A TUE olyan esetben kérelmezhető, ha a sportoló olyan gyógyszert vagy táplálék-kiegészítőt szed, amely a Tiltólistán szerepel.
Ki kérelmezheti a TUE-t?
Minden sportoló kérelmezheti a TUE-t, amennyiben dopping eljárás alanya lehet. Fontos, hogy a TUE engedélyt a tiltott gyógyszer rendszere szedése előtt kell kérelmezni. A sportoló minden személyes és egészségügyi adata bizalmasan kezelendő az eljárás során.
Mikor kell a TUE engedély iránti kérelmet benyújtani?
A TUE engedélyezése iránti kérelmet legalább a sporteseményen való részvétel előtt 30 nappal kell benyújtani. Vészhelyzet vagy egyéb kivételes helyzetben a TUE visszamenőleges hatállyal is megadható.
Hogyan tudja kérelmezni egy adott sportoló a TUE-t? A TUE engedély iránti kérelmezési eljárás menete.
1. Első lépésként minden sportolónak saját nemzeti doppingbizottságához (NADO vagy ADO) kell folyamodni a TUE kérelem beszerzése végett az ADAMS* rendszeren keresztül.
*ADAMS: Antidopping adminisztrációs és kezelőfelület
2. Második lépésként a kezelőorvos felülvizsgálja a sportolót, majd kitölti a TUE kérelmet. A vizsgálat után a TUE kérelmet vissza kell küldeni a nemzeti doppingellenes szervezetnek (ADO).
3. Harmadik lépésként az ADO által szakértőkből felállított bizottság megvizsgálja a sportoló TUE engedély iránti kérelmét és helyt ad neki, amennyiben:
A sportoló egészsége károsodna abban az esetben, ha az orvos által felírt gyógyszert nem venné be.
A szedett gyógyszer nem emeli meg a sportoló teljesítményét annál, mint ami a normális egészségi állapotát visszaállítaná vagy eredményezné.
Nincs semmilyen más alternatív gyógymód vagy kezelési megoldás.
4. Negyedik lépésként az ADO a döntésében mindig javaslatot tesz arra, hogy a sportoló a számára felírt gyógyszert szedheti-e vagy sem. Az elutasított kérvény esetén a döntés okát meg kell indokolni a sportoló felé. A sportoló az elutasító döntés ellen fellebbezhet.
Benyújthatja-e a sportoló a fellebbezését az elutasító döntés ellen?
Igen, a sportoló benyújthatja fellebbezését, amennyiben sérelmezi a döntést. Ha sportoló nemzeti szintű sportolónak minősül, akkor fellebbezését saját nemzeti dopping szervezetének nemzeti szintű fellebbviteli testületéhez vagy, ha a sportoló olyan sporteseményre nevez be, ahol a Jelentős Sportesemény Szervező saját TUE követelményeket támaszt, akkor a sportoló a fellebbezését a Jelentős Sportesemény Szervező fellebbviteli testületéhez nyújthatja be. Az elsőfokú eljárás díjmentes.
A NADO döntése egyes esetben megfellebbezhető a WADÁ-nál.
Ha a sportoló nemzetközi szintű sportolónak minősül, akkor a fellebbezését a Nemzetközi Szervezet (IF) – Gyógyászati Célú Mentesség Bizottságához (TUEC) kell benyújtania felülvizsgálatra. Ha a TUEC elutasítja a TUE-t, akkor a sportoló kérheti a döntés felülvizsgálatát a WADÁ-tól vagy fellebbezését közvetlenül benyújthatja a Nemzetközi Sportdöntő Bírósághoz (CAS).
Ha a WADA a sportoló fellebbezését elfogadja, akkor a sportolónak 500 dollár (USD) adminisztratív, eljárási díjat kell fizetni.
A WADA fenntartja a jogot arra, hogy a sportoló ügyét különböző okokból ne vizsgálja felül. Ebben az esetben a sportolónak újra be kell nyújtania a TUE engedély iránti kérelmét saját nemzeti dopping szervezetéhez megfontolás végett, különösen akkor, ha új, meggyőző orvosi információkat mutatnak be a nemzeti dopping szervezet TUE Bizottságának.
Kivel tarthatja a kapcsolatot a sportoló, illetve hova küldheti vissza kérelmét?
Nemzeti szintű sportoló: Nemzeti Antidopping Szervezet (NADO). Magyarország esetében a Magyar Antidopping Csoport (MACS, HUNADO).
http://samkolegal.com/wp-content/uploads/2020/10/wada_logo2-1.jpg545970Dr. Samkó Zoltánhttp://samkolegal.com/wp-content/uploads/2019/04/samko_logo-1.pngDr. Samkó Zoltán2020-10-27 23:48:162020-10-27 23:49:42* SPORTEGÉSZSÉGÜGYI ÉS ORVOSI JOG *
A Kormány 464/2020. (X.22.) Korm. rendelete a járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről szóló 431/2020. (IX. 18) Korm. rendelet módosításáról (a továbbiakban: Rendelet vagy R.)
Magyarország Kormánya az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247.§ (1b) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelte el:
A Rendelet 1.§ (1) bekezdése ki lett egészítve a j) és a k) pontokkal, amelyek a következők:
1. A hatodik életévét be nem töltött kiskorú, a j) pont értelmében a sportolók, az edzők, a mérkőzésvezető, a versenybíró és ezek segítői, a sportrendezvény résztvevője a sportrendezvény helyszínén, valamint a k) pont értelmében a gyülekezési jogról szóló törvény szerinti szabadtéren megtartott gyűlésen a felszólaló a felszólalás időtartama kivételével mindenki köteles orvosi maszkot, munkavédelmi maszkot, illetve textil vagy más anyagból készült maszkot (a továbbiakban együtt: maszk) oly módon viselni, hogy az orrot és a szájat folyamatosan elfedje.
Az R. 2.§-a is kiegészült a következő (4a) és (4b) bekezdésekkel:
2. Azt a személyt, aki a maszkot a sportrendezvény szervezője felszólítására sem viseli az 1. pontban meghatározott módon, a szervező köteles a látogatásról kizárni, és gondoskodni arról, hogy e személy a személy a sportrendezvény helyszínét elhagyja. Ugyanígy, ha az adott személy a gyűlés szervezőjének felszólítására sem viseli a gyűlésen a maszkot, akkor a gyűlés szervezője köteles felhívni a gyűlés helyszínének az elhagyására.
3. Mind a sportrendezvény, mind pedig a gyűlés résztvevője köteles a fentiekben leírt szabályok betartására.
4. A rendelet a kihirdetését követő nap lép hatályba.
Az elmúlt hetekben módosultak a Sporttörvény olimpiai járadékkal és a nevezési joggal kapcsolatos rendelkezései. Az olimpiai járadékkal kapcsolatos rendelkezéseket a sportról szóló 2004. évi I. törvény olimpiai járadékkal összefüggő módosításáról szóló 2020. évi XCIV. törvény, míg a nevezési joggal kapcsolatos módosításokat a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2020. évi XCV. törvény tartalmazza.
Az olimpiai járadékkal kapcsolatos rendelkezéseket a sportról szóló 2004. évi I. törvény olimpiai járadékkal összefüggő módosításáról szóló 2020. évi XCIV. törvény a továbbiakban: Módtv7.-ként, míg a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2020. évi XCV. törvény a továbbiakban: Módtv8.-ként lesz jelölve.
A Sporttörvény 59. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul: az érmes sportoló özvegye a sportoló halálának időpontját követő hónaptól kezdődően élete végéig járadékra jogosult abban az esetben, ha magyar állampolgár és az érmessel annak házastársaként a halála időpontjában és az azt megelőző 5 évben megszakítás nélkül közös háztartásban élt.
A Sporttörvény 60. § (3) az alábbiak szerint módosul: az érmes özvegye az érmes járadéka fele részének megfelelő özvegyi járadékra jogosult. Az érmes özvegye az érmes járadékának teljes összegére jogosult közös kiskorú gyermekük nagykorúvá válásáig.
A Sporttörvény ,,hatályba léptető és átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 78/N. §-sal egészül ki: amennyiben az özvegy a Módtv7. hatályba lépésekor özvegyi járadékra jogosult, a Módtv7. 60. § (3) bekezdése alapján teljes összegű járadékra jogosult, a járadék e bekezdés szerinti megállapítására irányuló közigazgatási hatósági eljárás megindítására a jogosult kérelme alapján kerül sor. A rendelkezés hatályba lépésétől a megváltozott összegű járadék folyósításáig terjedő átmeneti időszakra eső esetleges különbözet – a jegybanki alapkamattal növelt értékben – a megváltozott járadékkal együtt kerül folyósításra.
Amennyiben az érmes özvegye a Módtv7. hatálybalépésekor annak 59. § (3) bekezdése alapján özvegyi járadékra válik jogosulttá, az özvegyi járadék e törvény hatálybalépését követően jár azzal, hogy a járadék e bekezdés szerinti megállapítására a jogosult kérelme alapján kerül sor.
E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
A sporttörvény nevezési joggal kapcsolatos változásai
A módosítás a Sporttörvény 33.§ (2) bekezdését érinti, amely a következő e) ponttal egészül ki:
A versenyrendszerben (bajnokságban) való indulás (nevezés) joga nem ruházható át, az erre irányuló szerződés semmis. E rendelkezés alól kivételt képez, ha:
e) az indulási (nevezési) joggal rendelkező sportvállalkozás az azonos sportszövetség által kiírt és szervezett versenyrendszer (bajnokság) azonos vagy magasabb bajnoki osztályában való részvétel céljából gazdasági társaságot alapít (vagy abban tagként részt vesz), és az indulási (nevezési) jogot a sportszövetség elnöksége előzetes jóváhagyásával erre a társaságra ruházza át és az indulási (nevezési) jog átruházásával érintett sportvállalkozásoknak lejárt köztartozása nincs.
Az Stv. 33. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:
(2b) A sportszövetség elnöksége a (2) bekezdés e) pontja szerinti átruházás előzetes jóváhagyását megtagadja, ha az átruházás feltételei nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak és a sportszövetség szabályzatában meghatározott feltételeknek. A sportszövetség szabályzatában megjelölt szerve hivatalból vagy kérelemre megvizsgálhatja, hogy az indulási (nevezési) jog (2) bekezdés e) pontja szerinti átruházása az indulási jog joggal való visszaélést megvalósító átruházására irányul-e. A vizsgálat eredménye alapján a sportszövetség elnöksége az eset összes körülményei mérlegelése alapján dönt arról, hogy az indulási (nevezési) jog átruházásával érintett sportszervezet részt vehet-e a versenyrendszerben. A sportszövetség elnökségének az indulás jogát megtagadó határozatával szemben az érintett sportszervezet a határozat kézbesítésétől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül keresettel bírósághoz, illetve választottbírósághoz fordulhat.
Az Stv. „Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 78/O. §-sal egészül ki:
78/O. § E törvénynek a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2020. évi XCV. törvénnyel megállapított 33. § (2) bekezdés e) pontját és (2b) bekezdését a 2020–2021-es versenyrendszerbe (bajnokságba) való nevezés során is alkalmazni kell.
Ez a törvény a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.
http://samkolegal.com/wp-content/uploads/2020/07/law.jpg18802816Dr. Samkó Zoltánhttp://samkolegal.com/wp-content/uploads/2019/04/samko_logo-1.pngDr. Samkó Zoltán2020-07-28 17:19:522020-07-28 17:19:54Módosul a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Sporttörvény) az olimpiai járadékkal és a nevezési joggal kapcsolatban
A CAS elfogadta a Manchester City labdarugóklub fellebbezését, ami azt jelenti, hogy a labdarugóklub részt vehet az UEFA Bajnokok Ligájában. A Manchester City továbbá elkerülte az UEFA által kiszabott pénzbüntetés nagyobb részének a kifizetését is.
Az UEFA korábban 30 millió eurós pénzbüntetést rótt ki a labdarugóklubra, mert a sportklub megsértette saját működésének és az UEFA labdarugóklubok gazdálkodására vonatkozó szabályait. A sportklub többet költött, mint amennyi bevétellel rendelkezett. E mellett az UEFA döntése értelmében a Manchester City két évre ki lett volna zárva a Bajnokok Ligájából is.
Az UEFA döntése ellen a sportklub fellebbezést nyújtott be a CAS-hoz, mert azzal a sportszervezet nem értett egyet. A CAS megállapította, hogy az UEFA állításainak nagy része alaptalan vagy már elévült, ezért a Nemzetközi Sportdöntőbíróság helyt adott a klub fellebbezésének.
A CAS döntésének értelmében a labdarugóklubnak nem kell megfizetni a 30 millió eurós pénzbüntetés nagyobb részét, mivel azt a Nemzetközi Sportdöntőbíróság, annak harmadára csökkentette. Így a 30 millió eurós büntetés helyett csak 10 millió euró összegű pénzbüntetést kell megfizetni a Manchester City-nek. A Manchester City továbbá nem kerül kizárásra, és így továbbra is részt vehet az UEFA Bajnokok Ligája mérkőzésein.
A CAS döntése 35 oldalas, és jelen ügy minden jelentős pontjára részletesen kitér. A teljes döntés megtekinthető a cikk alján lévő linken. Ha további információra lenne szüksége, kérem, látogasson el a Nemzetközi Sportdöntőbíróság honlapjára (CAS).
http://samkolegal.com/wp-content/uploads/2020/07/justitia-1030x598.jpg5981030Dr. Samkó Zoltánhttp://samkolegal.com/wp-content/uploads/2019/04/samko_logo-1.pngDr. Samkó Zoltán2020-07-15 23:12:082020-07-15 23:12:11A Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) meghozta döntését a Manchester City Football Club kontra UEFA ügyben
2020. július 1-jétől jelentős változások lépnek életbe a hazai társadalombiztosítás rendszerében. A régi a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényt(a továbbiakban: régi TBJ. vagy rTBJ.) 23 év után felváltja a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény ( a továbbiakban: TBJ.). Az új TBJ. számos új szabályt tartalmaz a régi TBJ.-hez képest, és a végrehatási rendeleteket is magában foglalja. A cikk – terjedelmi korlátok okán – csak a legfontosabb változásokat ismerteti.
Az új TBJ. 6.§ (1) bekezdése – ellentétben a régi TBJ. 5.§ (1) bekezdésével – már nem tartalmazza a biztosítottak körében a kiegészítő tevékenységet folytató személyeket, így például a saját jogú nyugdíjasokat. A biztosítottak körét a TBJ 6.§-a egyértelműsíti. Jelentős változásnak minősül a társadalombiztosítás rendszerében, hogy az új TBJ. július 1-jétől bevezeti az egykulcsos járulékalapot, amelynek mértéke 18,5% ellentétben a régi TBJ 19.§ (3) bekezdésében szabályozott egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék mértékével, amely 8,5% volt. Az rTBJ.-ben a régi járulék alapon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%-ot, a pénzbeni egészségbiztosítási járulék 3%-ot, míg a munkaerőpiaci járulék 1,5%-ot tett ki.
Az új TBJ. szigorítása, hogy annak 24.§-a, valamint 27.§ (2) bekezdése értelmében a járulék alapja a minimálbér 30%-a, amelyet akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott jövedelme ennél kevesebb.
A társas és egyéni vállalkozók esetében az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot is a minimálbér/bérminimum alapján kell csak megfizetni a korábbi 150% helyett. A Szochoalap 112,5%-os minimuma marad.
Új elemként kerül bevezetésre, hogy nő a gyermekek után igénybe vehető családi kedvezmény maximuma, amely a teljes 18,5%-os tb-járulékkal szemben érvényesíthető lesz. A családi kedvezmény legmagasabb értéke a tb-járulék alapjának mértékével egyezik meg, amely az új TBJ alapján az eddigi 8,5%-ról 18,5%-ra nőtt.
A nyugdíj-járulék mértéke továbbra is 10%.
Az új TBJ. további újítását, annak 46.§ (2)-(3) bekezdései tartalmazzák. A módosítás lényege röviden, hogyha az egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban: ESZO) fizetésére kötelezett személy a járulék fizetési kötelezettségét nem teljesíti és az ebből keletkező hátralék összege meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének háromszorosát, a társadalombiztosítási azonosító jel (TAJ szám) egészségügyi szolgáltatás igénybe vétele vonatkozásában érvénytelen, az egészségügyi szolgáltatás térítésmentesen nem vehető igénybe, kivéve akkor, ha a tartozás az egészségügyi szolgáltatás igénybe vétele előtt visszamenőleg kiegyenlítésre kerül.
Az ESZO egységes összege havonta 7710 forint, amely napi 257 forintnak felel meg. Az ESZO-t a tárgyhó 12. napjáig kell megfizetni.
Fontos megjegyezni, hogy a Nemzeti Adó és Vámhivatal (a továbbiakban állami adó-és vámhatóság vagy NAV) az egészségügyi szolgáltatási járulék – fizetési kötelezettség nemteljesítéséből keletkező hátralékról szóló adatot átadja a biztosítotti nyilvántartás kezeléséért felelős szervnek. A nyilvántartást a Magyar Államkincstár (MÁK) központi szerve vezeti.
2020 januárjától két új ellátási forma is bevezetésre került. Az egyik ellátási forma az örökbefogadói díj, a másik pedig a nyugdíjas nagyszülők által érvényesíthető nagyszülői gyed. Az örökbefogadói díjra az a személy jogosult, aki a második életévét betöltött gyermeket fogad örökbe és nevel. A nyugdíjas nagyszülők által érvényesíthető nagyszülői gyed-re az a személy jogosult, aki az ellátást megelőző két évből egyben biztosított volt. Az ellátás összege maximum a minimálbér duplájának a 70%-a.
Az EGT más tagállamban biztosított személy az új TBJ. 46.§ (3) bekezdése értelmében egészségügyi szolgáltatási járulék fizetés alapján vesz igénybe egészségügyi szolgáltatást, akkor a természetes személy köteles az egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeit megtéríteni. A jogalap nélküli ESZO adószámlán előírt összegét az adóhatóság törli, az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás értékét – az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv azonnali adatszolgáltatása alapján – az egészségügyi szolgáltatási járulék nyilvántartására szolgáló adószámlán kötelezettségként előírja.
Az újítások között szerepel még, hogy az új TBJ. 52.§ (3) bekezdése értelmében az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás megkötésére a megállapodást kötni kívánó személy egészségügyi állapotának felmérését követően kerülhet sor. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az állapotfelmérés során megállapított, fennálló betegséggel, egészségkárosodással összefüggő egészségügyi szolgáltatásra a megállapodás nem terjedhet ki.
Az új TBJ. 52.§ (4) bekezdés értelmében a szolgálati idő és a nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás a megkötése napján, legkorábban a tárgyhónap első napján jön létre. A tárgyhónap első napját megelőző időre megállapodás nem köthető. Ezt követően a nyugdíjjárulékot a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. A befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését vonja maga után.
Összefoglalva a fenti két alpontban leírtakat, az egészségügyi szolgáltatás igénybe vétele céljából megkötni kívánt megállapodásokhoz előzetes egészségügyi állapotfelmérés szükséges, a megállapodás azonban nem terjedhet ki az állapotfelmérés során megállapított fennálló betegséggel vagy egészségkárosodással.
Az eddigiekben leírtakon kívül az egészségbiztosítási szabályok nem változtak.
A társadalombiztosítást érintő adózási szabályok változása közül érdemes megemlíteni, hogy adómentes lesz a szakképzési ösztöndíj, valamint egyes oktatási támogatások is. További változás még, hogy a NAV-nak be kell jelenteni az egyéni vállalkozások működését és befejezését is.
A nyugdíjasok ekhója 9,5%-ra csökken, és nem kell utánuk fizetni a 17,5%-os szocho-t sem.
E változások 2020. július 1-jétől lépnek életbe. Jelen cikk a fontosabb változásokat és módosulásokat ismertette lényegre törően, hogy segítséget nyújtson a magyar társadalombiztosítás bonyolult és folyamatosan változó rendszerében.
http://samkolegal.com/wp-content/uploads/2020/07/accident-1.jpg507768Dr. Samkó Zoltánhttp://samkolegal.com/wp-content/uploads/2019/04/samko_logo-1.pngDr. Samkó Zoltán2020-07-06 23:07:182020-07-06 23:07:18Jön az új TB törvény, változnak egyes adó-és illeték szabályok
A Kormány a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV.21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 20.§-a néhány változást vezetett be a veszélyhelyzet idejére.
A Rendelet 20.§ (1)-(3) bekezdései a veszélyhelyzet idejére a következő módosításokat vezetik be az egészségügyi szolgáltatás fennállásával kapcsolatban.
A veszélyhelyzet ideje alatt, az ebben az időszakban, a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók az egészségügyi szolgáltatás igénybe vételére továbbra is jogosultak.
A munkáltató 2020. május 1-jétől a munkáltató – a tárgyhót követő hónap 12. napjáig – egészségügyi szolgáltatási járulékot állapít meg, vall be és fizeti meg a munkavállaló után.
Az állami adó- és vámhatóság a munkáltató kérelmére engedélyezi, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék fentiekben megállapított és bevallott összegét a munkáltató a veszélyhelyzet megszűntetését követő 60. napig fizesse meg.
A Rendelet fenti rendelkezéséből megállapítható, hogy a munkavállalók a járvány idején, a veszélyhelyzetből kifolyólag, fizetés hiányában a szabadságuk alatt biztosítottnak minősülnek. Ennek megfelelően, úgy kell tekinteni, mintha a munkaviszonyuk fennállna, így a munkáltató kötelezettsége továbbra is a járulék megállapítása, bevallása és megfizetése az állami adó-és vámhatóság felé.
E lépéssel a jogalkotó szándéka feltehetően az volt, hogy a munkavállalókat tehermentesítse fizetésük hiányában az általános szabályok szerinti biztosított státuszon kívüli járulék fizetési kötelezettség alól. E különös szabállyal a jogalkotó a munkavállalókat egy plusz tehertől mentesítette.
E mellett a jogalkotó a munkáltatói oldalon is bevezetett egy könnyítést, amely szerint a fentiekben említett megállapított és bevallott egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkáltatónak a veszélyhelyzet megszűnését követő 2 hónapon belül köteles megfizetni. A veszélyhelyzet ideje alatt a gazdaság stagnál, a befektetések elmaradnak, a termelés minimális, így a munkáltató forrásai és likviditása is a minimálisra csökken. E könnyítéssel a munkáltató könnyebben tudja átvészelni a veszélyhelyzetből adódó bevétel kiesését, és forrásait is jobban tudja optimalizálni.
Fontos megjegyezni, hogy jelen különös szabályok csak a veszélyhelyzet idejére érvényesek. A veszélyhelyzet megszűnésével hatályukat vesztik, és a felekre az általános jogrend szerinti szabályok lesznek az irányadók.
http://samkolegal.com/wp-content/uploads/2020/05/coins-1.jpg33234978Dr. Samkó Zoltánhttp://samkolegal.com/wp-content/uploads/2019/04/samko_logo-1.pngDr. Samkó Zoltán2020-05-27 16:42:562020-05-27 16:43:32Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság fennállása a veszélyhelyzet idején
Intézkedések a sportrendezvények és a sportedzések megtartásával kapcsolatban
A mai naptól (2020. május 4.) hatályos a Kormány sportrendezvényekről és sportedzésekről szóló 170/2020. (IV.30.) Korm. rendelete (a továbbiakban: rendelet), amely a Magyar Közlöny 2020. 96. számában jelent meg. A rendelet rendelkezései értelmében, azok szigorú betartásával hétfőtől megtarthatóak a sportrendezvények és a sportedzések.
A rendelet a sportrendezvények és sportedzések megtartását egész Magyarország területén engedélyezi. A sportrendezvényeket nézők nélkül, zárt körülmények között lehet megtartani. A rendelet értelmében szintén megengedett a sportegyesület által szervezett, valamint az amatőr sport, a szabadidős sport és a tömegsport célú edzésen való részvétel.
A rendelet kimondja továbbá, hogy annak rendelkezései akkor is alkalmazandóak, ha a kijárási korlátozásról, illetve a védelmi intézkedésekről szóló kormányrendelet eltérően rendelkezik.
A rendelet a lóversenyt is sportrendezvénynek tekinti.
A rendelet 2020. május 4-én lép hatályba.
A Kormány e rendelet hatályát a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja.
http://samkolegal.com/wp-content/uploads/2020/05/run-1.jpg62404160Dr. Samkó Zoltánhttp://samkolegal.com/wp-content/uploads/2019/04/samko_logo-1.pngDr. Samkó Zoltán2020-05-04 21:27:492020-05-04 21:27:51Hétfőtől újra megtarthatóak a sportrendezvények a szigorú szabályok betartásával
This website uses cookies to ensure you get the best experience on our website. By using our website, you accept our information.A honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében sütiket alkalmazunk. Weblapunk használatával Ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
