Az olimpiai járadékkal kapcsolatos módosulások

Az elmúlt hetekben módosultak a Sporttörvény olimpiai járadékkal és a nevezési joggal kapcsolatos rendelkezései. Az olimpiai járadékkal kapcsolatos rendelkezéseket a sportról szóló 2004. évi I. törvény olimpiai járadékkal összefüggő módosításáról szóló 2020. évi XCIV. törvény, míg a nevezési joggal kapcsolatos módosításokat a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2020. évi XCV. törvény tartalmazza.

Az olimpiai járadékkal kapcsolatos rendelkezéseket a sportról szóló 2004. évi I. törvény olimpiai járadékkal összefüggő módosításáról szóló 2020. évi XCIV. törvény a továbbiakban: Módtv7.-ként, míg a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2020. évi XCV. törvény a továbbiakban: Módtv8.-ként lesz jelölve.

A Sporttörvény 59. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul: az érmes sportoló özvegye a sportoló halálának időpontját követő hónaptól kezdődően élete végéig járadékra jogosult abban az esetben, ha magyar állampolgár és az érmessel annak házastársaként a halála időpontjában és az azt megelőző 5 évben megszakítás nélkül közös háztartásban élt.

A Sporttörvény 60. § (3) az alábbiak szerint módosul: az érmes özvegye az érmes járadéka fele részének megfelelő özvegyi járadékra jogosult. Az érmes özvegye az érmes járadékának teljes összegére jogosult közös kiskorú gyermekük nagykorúvá válásáig.

A Sporttörvény ,,hatályba léptető és átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 78/N. §-sal egészül ki: amennyiben az özvegy a Módtv7. hatályba lépésekor özvegyi járadékra jogosult, a Módtv7. 60. § (3) bekezdése alapján teljes összegű járadékra jogosult, a járadék e bekezdés szerinti megállapítására irányuló közigazgatási hatósági eljárás megindítására a jogosult kérelme alapján kerül sor. A rendelkezés hatályba lépésétől a megváltozott összegű járadék folyósításáig  terjedő átmeneti időszakra eső esetleges különbözet – a jegybanki alapkamattal növelt értékben – a megváltozott járadékkal együtt kerül folyósításra.

Amennyiben az érmes özvegye a Módtv7.  hatálybalépésekor annak 59. § (3) bekezdése alapján özvegyi járadékra válik jogosulttá, az özvegyi járadék e törvény hatálybalépését követően jár azzal, hogy a járadék e bekezdés szerinti megállapítására a jogosult kérelme alapján kerül sor.

E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

A sporttörvény nevezési joggal kapcsolatos változásai

A módosítás a Sporttörvény 33.§ (2) bekezdését érinti, amely a következő e) ponttal egészül ki:

A versenyrendszerben (bajnokságban) való indulás (nevezés) joga nem ruházható át, az erre irányuló szerződés semmis. E rendelkezés alól kivételt képez, ha: 

e) az indulási (nevezési) joggal rendelkező sportvállalkozás az azonos sportszövetség által kiírt és szervezett versenyrendszer (bajnokság) azonos vagy magasabb bajnoki osztályában való részvétel céljából gazdasági társaságot alapít (vagy abban tagként részt vesz), és az indulási (nevezési) jogot a sportszövetség elnöksége előzetes jóváhagyásával erre a társaságra ruházza át és az indulási (nevezési) jog átruházásával érintett sportvállalkozásoknak lejárt köztartozása nincs.

Az Stv. 33. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

(2b) A sportszövetség elnöksége a (2) bekezdés e) pontja szerinti átruházás előzetes jóváhagyását megtagadja, ha az átruházás feltételei nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak és a sportszövetség szabályzatában meghatározott feltételeknek. A sportszövetség szabályzatában megjelölt szerve hivatalból vagy kérelemre megvizsgálhatja, hogy az indulási (nevezési) jog (2) bekezdés e) pontja szerinti átruházása az indulási jog joggal való visszaélést megvalósító átruházására irányul-e. A vizsgálat eredménye alapján a sportszövetség elnöksége az eset összes körülményei mérlegelése alapján dönt arról, hogy az indulási (nevezési) jog átruházásával érintett sportszervezet részt vehet-e a versenyrendszerben. A sportszövetség elnökségének az indulás jogát megtagadó határozatával szemben az érintett sportszervezet a határozat kézbesítésétől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül keresettel bírósághoz, illetve választottbírósághoz fordulhat. 

Az Stv. „Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 78/O. §-sal egészül ki:

78/O. § E törvénynek a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2020. évi XCV. törvénnyel megállapított 33. § (2) bekezdés e) pontját és (2b) bekezdését a 2020–2021-es versenyrendszerbe (bajnokságba) való nevezés során is alkalmazni kell. 

Ez a törvény a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.

Forrás: Magyar Közlöny 2020. évi 170. szám


A CAS ítéletének rövid elemzése

A CAS elfogadta a Manchester City labdarugóklub fellebbezését, ami azt jelenti, hogy a labdarugóklub részt vehet az UEFA Bajnokok Ligájában. A Manchester City továbbá elkerülte az UEFA által kiszabott pénzbüntetés nagyobb részének a kifizetését is.

Az UEFA korábban 30 millió eurós pénzbüntetést rótt ki a labdarugóklubra, mert a sportklub megsértette saját működésének és az UEFA labdarugóklubok gazdálkodására vonatkozó szabályait. A sportklub többet költött, mint amennyi bevétellel rendelkezett. E mellett az UEFA döntése értelmében a Manchester City két évre ki lett volna zárva a Bajnokok Ligájából is.

Az UEFA döntése ellen a sportklub fellebbezést nyújtott be a CAS-hoz, mert azzal a sportszervezet nem értett egyet. A CAS megállapította, hogy az UEFA állításainak nagy része alaptalan vagy már elévült, ezért a Nemzetközi Sportdöntőbíróság helyt adott a klub fellebbezésének.

A CAS döntésének értelmében a labdarugóklubnak nem kell megfizetni a 30 millió eurós pénzbüntetés nagyobb részét, mivel azt a Nemzetközi Sportdöntőbíróság, annak harmadára csökkentette. Így a 30 millió eurós büntetés helyett csak 10 millió euró összegű pénzbüntetést kell megfizetni a Manchester City-nek. A Manchester City továbbá nem kerül kizárásra, és így továbbra is részt vehet az UEFA Bajnokok Ligája mérkőzésein.

A CAS döntése 35 oldalas, és jelen ügy minden jelentős pontjára részletesen kitér. A teljes döntés megtekinthető a cikk alján lévő linken. Ha további információra lenne szüksége, kérem, látogasson el a Nemzetközi Sportdöntőbíróság honlapjára (CAS).

Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) hivatalos honlapja

CAS 2019/A/6298 Manchester City FC v. UEFA

2020. július 1-jétől jelentős változások lépnek életbe a hazai társadalombiztosítás rendszerében. A régi a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényt  (a továbbiakban: régi TBJ. vagy rTBJ.) 23 év után felváltja a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény ( a továbbiakban: TBJ.). Az új TBJ. számos új szabályt tartalmaz a régi TBJ.-hez képest, és a végrehatási rendeleteket is magában foglalja. A cikk – terjedelmi korlátok okán – csak a legfontosabb változásokat ismerteti.

Az új TBJ. 6.§ (1) bekezdése – ellentétben a régi TBJ. 5.§ (1) bekezdésével – már nem tartalmazza a biztosítottak körében a kiegészítő tevékenységet folytató személyeket, így például a saját jogú nyugdíjasokat. A biztosítottak körét a TBJ 6.§-a egyértelműsíti. Jelentős változásnak minősül a társadalombiztosítás rendszerében, hogy az új TBJ. július 1-jétől bevezeti az egykulcsos járulékalapot, amelynek mértéke 18,5% ellentétben a régi TBJ 19.§ (3) bekezdésében szabályozott egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék mértékével, amely 8,5% volt. Az rTBJ.-ben a régi járulék alapon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%-ot, a pénzbeni egészségbiztosítási járulék 3%-ot, míg a munkaerőpiaci járulék 1,5%-ot tett ki.

Az új TBJ. szigorítása, hogy annak 24.§-a, valamint 27.§ (2) bekezdése értelmében a járulék alapja a minimálbér 30%-a, amelyet akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott jövedelme ennél kevesebb.

A társas és egyéni vállalkozók esetében az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot is a minimálbér/bérminimum alapján kell csak megfizetni a korábbi 150% helyett. A Szochoalap 112,5%-os minimuma marad.

Új elemként kerül bevezetésre, hogy nő a gyermekek után igénybe vehető családi kedvezmény maximuma, amely a teljes 18,5%-os tb-járulékkal szemben érvényesíthető lesz. A családi kedvezmény legmagasabb értéke a tb-járulék alapjának mértékével egyezik meg, amely az új TBJ alapján az eddigi 8,5%-ról 18,5%-ra nőtt.

A nyugdíj-járulék mértéke továbbra is 10%.

Az új TBJ. további újítását, annak 46.§ (2)-(3) bekezdései tartalmazzák. A módosítás lényege röviden, hogyha az egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban: ESZO) fizetésére kötelezett személy a járulék fizetési kötelezettségét nem teljesíti és az ebből keletkező hátralék összege meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének háromszorosát, a társadalombiztosítási azonosító jel (TAJ szám) egészségügyi szolgáltatás igénybe vétele vonatkozásában érvénytelen, az egészségügyi szolgáltatás térítésmentesen nem vehető igénybe, kivéve akkor, ha a tartozás az egészségügyi szolgáltatás igénybe vétele előtt visszamenőleg kiegyenlítésre kerül.

Az ESZO egységes összege havonta 7710 forint, amely napi 257 forintnak felel meg. Az ESZO-t a tárgyhó 12. napjáig kell megfizetni.

Fontos megjegyezni, hogy a Nemzeti Adó és Vámhivatal (a továbbiakban állami adó-és vámhatóság vagy NAV) az egészségügyi szolgáltatási járulék – fizetési kötelezettség nemteljesítéséből keletkező hátralékról szóló adatot átadja a biztosítotti nyilvántartás kezeléséért felelős szervnek. A nyilvántartást a Magyar Államkincstár (MÁK) központi szerve vezeti.

2020 januárjától két új ellátási forma is bevezetésre került. Az egyik ellátási forma az örökbefogadói díj, a másik pedig a nyugdíjas nagyszülők által érvényesíthető nagyszülői gyed. Az örökbefogadói díjra az a személy jogosult, aki a második életévét betöltött gyermeket fogad örökbe és nevel. A nyugdíjas nagyszülők által érvényesíthető nagyszülői gyed-re az a személy jogosult, aki az ellátást megelőző két évből egyben biztosított volt. Az ellátás összege maximum a minimálbér duplájának a 70%-a.

Az EGT más tagállamban biztosított személy az új TBJ. 46.§ (3) bekezdése értelmében egészségügyi szolgáltatási járulék fizetés alapján vesz igénybe egészségügyi szolgáltatást, akkor a természetes személy köteles az egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeit megtéríteni. A jogalap nélküli ESZO adószámlán előírt összegét az adóhatóság törli, az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás értékét – az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv azonnali adatszolgáltatása alapján – az egészségügyi szolgáltatási járulék nyilvántartására szolgáló adószámlán kötelezettségként előírja.

Az újítások között szerepel még, hogy az új TBJ. 52.§ (3) bekezdése értelmében az egészségügyi szolgáltatás biztosítására kötött megállapodás megkötésére a megállapodást kötni kívánó személy egészségügyi állapotának felmérését követően kerülhet sor. Érdemes azonban megjegyezni, hogy az állapotfelmérés során megállapított, fennálló betegséggel, egészségkárosodással összefüggő egészségügyi szolgáltatásra a megállapodás nem terjedhet ki.

Az új TBJ. 52.§ (4) bekezdés értelmében a szolgálati idő és a nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából kötött megállapodás a megkötése napján, legkorábban a tárgyhónap első napján jön létre. A tárgyhónap első napját megelőző időre megállapodás nem köthető. Ezt követően a nyugdíjjárulékot a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig kell megfizetni. A befizetés elmulasztása a megállapodás megszűnését  vonja maga után.

Összefoglalva a fenti két alpontban leírtakat, az egészségügyi szolgáltatás igénybe vétele céljából megkötni kívánt megállapodásokhoz előzetes egészségügyi állapotfelmérés szükséges, a megállapodás azonban nem terjedhet ki az állapotfelmérés során megállapított fennálló betegséggel vagy egészségkárosodással.

Az eddigiekben leírtakon kívül az egészségbiztosítási szabályok nem változtak.

A társadalombiztosítást érintő adózási szabályok változása közül érdemes megemlíteni, hogy adómentes lesz a szakképzési ösztöndíj, valamint egyes oktatási támogatások is. További változás még, hogy a NAV-nak be kell jelenteni az egyéni vállalkozások működését és befejezését is.

A nyugdíjasok ekhója 9,5%-ra csökken, és nem kell utánuk fizetni a 17,5%-os szocho-t sem.

E változások 2020. július 1-jétől lépnek életbe. Jelen cikk a fontosabb változásokat és módosulásokat ismertette lényegre törően, hogy segítséget nyújtson a magyar társadalombiztosítás bonyolult és folyamatosan változó rendszerében.