Jó szomszéd, rossz szomszéd, avagy ,,Rossz szomszédság török átok”- a szomszédjogok szabályozása az új Ptk.-ban
Együtt, vagy külön?
Összehasonlító elemzés
1.) Bevezető gondolatok
Az Országgyűlés 2013. február 11-én kétharmados többséggel elfogadta a 2013. évi V. törvényt, vagyis az új Polgári Törvénykönyvet (a továbbiakban: új Ptk.). A személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait szabályozó új magánjogi kódex több jelentős változást tartalmaz elődje, az 1959. évi IV. törvény, azaz a 2014. március 15-ig még hatályban lévő Polgári Törvénykönyvhöz képest (a továbbiakban: Ptk. vagy régi Ptk.). A változások érintik többek között a személyiségi jogokkkal kapcsolatos szabályozásokat, ahol alapvetően a nem vagyoni kártérítés helyébe lép a sérelemdíj szankciója, e mellett a változások érintik az öröklési joggal kapcsolatos passzusokat, az élettársak viszonyait szabályozó részeket, valamint változások lépnek életbe a dologi jogi és kötelmi jogi szakaszokat érintően is. Érdemes e változások mellett megemlíteni, hogy jelentős újításnak minősül közel több, mint ötven év után, hogy a családjog (Csjt.) és a társasági jog (Gt.) is az új Ptk. részét képezi. A fentiekben felsorolt változások mellé még jó párat meg lehetne említeni, azonban dióhéjban, csak a szomszédjogokat érintő szabályok egy szeletére térek ki. Az új Ptk. 2014. március 15-én hatályba lépett, ezzel a jogalanyok életében egy jelentős korszak zárult le, és egy teljesen új időszak vette kezdetét. Az új Ptk. hatályba lépése, a már fentebb említett új szabályok a szomszédjogra vonatkozó paragrafusokat is érintik, habár az új rendelkezések alapvetően nem változtatják meg a korábbi szabályozást. A parlament 259 igen szavazattal, 38 tartozkodás mellett, elfogadta az új Ptk.-val összefüggő szomszédjogi szabályozást.
2.) A régi Ptk. rendelkezéseinek jellemzése a szomszédjogok szabályozását illetően
A fenti összefoglaló után fontos tisztázni azon kérdést, hogy mi is az a szomszédjog? Hol és hogyan szabályozza a régi Ptk., illetve milyen változásokkal szabályozza az új Ptk.? Nos, a válasz az előbb felsorolt kérdések megválaszolására nem könnyű. A szomszédjogot Világhy Miklós a következőképpen fogalmazta meg két szomszéd földtulajdonos viszonylatában: Két szomszéd földtulajdonos a földhasználata közben egymás érdekeit közelről érintheti. Világhy definíciója szerint szomszédjogok elnevezés alatt azokat a szabályokat kell érteni, amelyek a szomszéd földtulajdonosok egymáshoz való viszonyában a tulajdonjog gyakorlására, különösen a használat és a hasznok szedésének a jogára vonatkozik. Menyhárd Attila tankönyve a tulajdonjog korlátait két részre bontja. Az egyik rész a tulajdonjog magánjogi korlátait, a másik rész pedig annak közjogi korlátait tárgyalja. Ebben az esetben csak a magánjogi korlátokat tárgyalom, amelyek részét képezik a szomszédjogok.
A szomszédjogokat Menyhárd Attila Dologi jog című tankönyve – a Ptk. alapján – a tulajdonjog magánjogi korlátainak csoportjába sorolja. Menyhárd Attila kifejti, hogy a magánjogi korlátok elsősorban a magánjogi jogalanyok cselekvési autonómiáját védik, más magánjogi jogalanyok jog által védett érdekeitől. A fentebb leírtakon túl, pontosabb fogalommeghatározást nem lehet adni. A tankönyv a szomszédjogok szabályozását rendkívül kazuisztikusnak tartja, mint amely szabályozások nem fogalmazhatók meg az absztrakció magasabb szintjén. E mellett ugyanakkor fontosnak tartja a szomszédjogokra vonatkozó rendelkezések Ptk.-ba való beépítését.
A 2014. március 15-ig hatályban lévő Ptk. a szomszédjogokat egészen pontosan a Dologi jog című részén belül, a tulajdonjogot szabályozó rendelkezések között helyezi el, azon belül is ,,A tulajdonjog tartalma és védelme” című X. fejezetében, a 102-111.§§-okig bezárólag. A fejezeten belül a 98-101.§§-ig egy keretszabályozást láthatunk, amely szorosan kapcsolódik az ezt követő szomszédjoggal kapcsolatos szakaszokhoz. E három paragrafus a dolog tulajdonosát megillető aktívákat és az őt terhelő passzívákat, vagyis jogok és kötelezettségek halmazát tartalmazza. A továbbiakban a régi Ptk. felsorolásszerű összegzést ad a szomszédjogokra vonatkozóan. A Ptk. 105.§-a a tilosban talált állat által okozott károk megtérítésének szabályát foglalja magában, a 106.§ lehetőséget biztosít a szomszédjogokra vonatkozó rendelkezésektől való eltérésre, ha azt jogszabály megengedi, vagy a felek erről megállapodtak. A 107.§ a szükséghelyzetet tartalmazza, az ezt követő 108.§ a tűrési kötelezettséget taglalja, a 109.§ a jóhiszemű, a 110.§ a rosszhiszemű túlépítővel kapcsolatos rendelkezéseket szabályozza. A felsorolást záró 111.§ pedig azt tartalmazza, hogy a bíróság a túlépítés következményeit a szomszéd választásától eltérően is megállapíthatja. Ebben a §-ban ugyanakkor az a tény is bele van foglalva, hogy a bíróság olyan rendelkezést nem alkalmazhat, amely ellen mindkét fél tiltakozik. Lényegében a régi Ptk.-ban ezen §-ok képezik a szomszédjogok egészét, amelyhez ,,A rendelkezési jog” című alfejezet társul, mintegy külön részként, a 112-114.§§-ig. Azonban e három § csak érintőlegesen vonatkozik a szomszédjogi szabályokra, nem képezi a szomszédjogi szabályozás szerves részét. A rendelkezési jog szabályai az egész tulajdonjogi fejezet passzusait érintik. Az eddigiek alapján megállapítható, hogy a Ptk. 98-100.§§-ai a dolog használatának általános magánjogi korlátait szabályozzák és foglalják egy fejezeten belül szerves egységbe. Erre az egységre épül a szomszédjogokat tartalmazó alfejezet, a Ptk. 102-111.§§-ig.
Ennek megfelelően érdemes kitérni arra, hogy hogyan alakult a szomszédjogok szabályozásának a sorsa 2014. március 15-ét követően.
3.) Az új Ptk. és a 2013. évi CLXXIV. törvény alapját képező T/12097. számú törvényjavaslat szabályai
Ahogy témám bevezető részében már említettem, az új Ptk. 2014. március 15-én hatályba lépett, amely jelentős változások sorát hozta el a jogalanyok számára. 2013. november 13-án megjelent Magyar Jog 2013. évi 11. lapszámának 641-648. oldalain Répássy Róbert akkori igazságügyért felelős államtitkár által megfogalmazott a ,,Jogalkotási feladatok az új Ptk. hatálybalépésével kapcsolatban” című államtitkári állásfoglalás a szomszédjogok szabályait is érintik. Répássy Róbert e témával kapcsolatos cikke az új Ptk. honlapján is megjelent. E mellett a témával érintőlegesen foglalkozik Sáriné Simkó Ágnes ,,Mi fő a fazékban” című cikke, a T/12097. számú törvényjavaslatot is megemlítve. A Magyar Jogban megjelent állásfoglalás választ ad arra a kérdésre, hogy az eddig hatályban volt Ptk.-ban egységesen szabályozott szomszédjoggal kapcsolatos rendelkezések miért kerültek külön törvénybe. A cikk szerint ennek az az oka, hogy az új Ptk. sokkal átfogóbb, pontosabb szabályozást ad a természetes és jogi személyek magánjogi viszonyaival kapcsolatban elődje, a régi Ptk.-hoz képest. A T/12097. számú törvényjavaslat azokat a konkrétumokat tartalmazza a természetes személyek életviszonyaival kapcsolatban, amelyeket célszerű volt külön, az új Ptk.-tól elhelyezni.
Az új Ptk. a tulajdonjogok korlátaiként emlegetett szomszédjogokat a Második rész ,,A tulajdonjog” fejezetén belül, a III. cím: A tulajdonjog általános szabályai alfejezet IV. címében: A tulajdonjog tartalma és védelme című alfejezeten belül szabályozza. Vizsgálódásunk során a kódex VI. fejezete fontos, amelynek címe: A használat és a hasznok szedésének a joga.
E fejezet négy részre tagolódik, melyek a következők: 1.) rész: Általános szabályok, 2.) rész: Egyes szomszédjogok, 3.) rész: A használat különös esetei, 4.) rész: Túlépítés. Érdemes nagyon röviden megemlíteni, hogy az 1.) fejezetben az 5:22.§ a használatot, a hasznok szedését, terhek viselését és a veszélyviselést szabályozza, az 5:23.§ pedig a dolog használatának általános magánjogi korlátját. Ez utóbbi paragrafus szabályozásának a lényege, hogy a tulajdonos a dolog használata során minden olyan magatartástól köteles tartózkodni, amely másokat, vagy a szomszédokat feleslegesen zavarná. A 2. fejezeten, vagyis az ,,Egyes szomszédjogokon” belüli részben helyezték el a földtámaszjogát (új Ptk. 5:24.§) és a szomszédos telek igénybevételének szabályozását (új Ptk. 5:25.§). A 3. fejezet tartalmazza ,,A használat különös esetei” című részt, amelyen belül a szükséghelyzetre vonatkozó szabályozást helyezték el (új Ptk. 5:26.§). Ellentétben a régi Ptk. rendelkezéseivel, e rész külön alfejezetet képez. Végül a 4.) fejezet a túlépítéssel kapcsolatos passzusokat említi meg. Ezt a szabályozást két részre bontja: az 5:28.§ a jóhiszemű túlépítést, az 5:29.§ pedig a rosszhiszemű túlépítést írja le. A VII. fejezet 1. alfejezetének 5:30.§-a a rendelkezési jogot szabályozza, de ez a paragrafus szintén nem képezi a szomszédjogok általános szabályozásának szerves részét, mivel e rendelkezés a tulajdonjoggal kapcsolatos szabályozások egészét érinti. Répássy Róbert állásfoglalása értelmében az új Ptk. csak a magasabb absztrakciós szintet képviselő előírásokat tartotta meg.
A szomszédjogokat és a tulajdonjog korlátait, az ingatlan-tulajdonosok egymás közötti jogviszonyait tárgyaló különös szabályokat a 2013. évi CLXXIV. törvény tárgyalja. E jogszabály alapját a T/12097. számú törvényjavaslat képezi. A lehetőségek keretei között e törvényjavaslatot csak a lényegi elemekre kitérve elemzem.
A törvényjavaslat három, jól elkülönült részre tagolódik, az 1.) rész: az Általános rendelkezéseket, a 2. rész: a Szomszédjogokra vonatkozó paragrafusokat, míg a 3. rész: A használati jogok ingatlan-nyilvántartással összefüggő különös szabályairól szóló rendelkezéseket tartalmazza. Az 1.) rész az új Ptk.-val való összhangot, és e törvény rendelkezéseinek értelmezését írja le (1.§). A 2.) rész a szomszédjogokkal kapcsolatban tartalmazza a tilosban talált állat befogásával, visszatartásával kapcsolatos szabályozást (2.§), a szomszédos ingatlanról áthullott termény felszedésének jogát (3.§), az ingatlanok elválasztására szolgáló kerítés, mezsgye vagy növény közös használatának jogát (4.§), végül az 5.§ az áthajló ágak levágásáról rendelkezik, míg a 6.§ visszatér a korábbi szakaszok további alkalmazásának a szabályozásához. A 3.) rész szabályozza az új Ptk. szerinti földhasználati joggal, a haszonélvezeti joggal, a használat jogával, a telki szolgalommal és a közérdekű joggal összefüggő rendelkezéseket. E szabályokat a törvényjavaslat közös gyüjtőnéven, a használati jog elnevezéssel illeti. A javaslat második felében pedig az eddigi rendelkezések részletes indoklását találjuk meg. A törvényjavaslatot 2013. szeptember 6-án nyújtották be a parlamentnek és 2014. március 15-én lépett hatályba az új Ptk.-val párhuzamosan. Innentől kezdve beszélünk a 2013. évi CLXXIV. törvényről.
Jól lehet látni, hogy e törvény nem csak a szomszédjogoknak az új Ptk.-ban nem szereplő rendelkezéseit, hanem a tulajdonjog korlátainak különös szabályait is magában foglalja. A két rész szoros egységet képez, de ennek ellenére az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos részben vannak olyan passzusok, amelyek inkább csak érintik a szomszédjogok témakörét. E szabályozást, fontossága miatt mindenképpen meg kellett említenem, azonban a témám csak a törvényjavaslat 2.) részével, a szomszédjogokkal kapcsolatos fejezetével foglalkozott.
4.) Zárszó, összefoglalás
Cikkem mindvégig a szomszédjogokkal kapcsolatos szabályozást elemezte. Pontról-pontra végig haladt az 1959. évi IV. törvény, a 2013. évi V. törvény, valamint a 2013. évi CLXXIV. törvény alapját képező T/12097. számú törvényjavaslat rendelkezésein. Tévedés volna azt feltételezni, hogy e cikk a szomszédjogokkal és a tulajdonjog korlátaival kapcsolatban minden szabályra részletesen kitért. Ahogy azt fentebb már említettem, a lehetőségek szűkössége miatt csak a lényeges pontokat érintettem. A dologi jogon belül, a szomszédjogok szabályaival foglalkozó rész a jogalanyok életében mindig is kritikus pontot képezett. Érdemes a tulajdonjogi, birtokjogiperek sokaságára gondolni. Az ezzel kapcsolatos szabályozás a bíráknak mindig is ,,fejfájást” okozott, mert a ,,kazuisztikus” jellegű szomszédjogi szabályok az emberek viszonylag nagyobb csoportjának életét befolyásolják és érdekeit sérthetik. Ezeket pedig jól kell tudni orvosolni! Bár olyan jogszabály még soha sem született, amely mindenkinek egyaránt megfelelt volna. Ezért fontos, hogy az itt tárgyalt jogviszonyok a legmegfelelőbben és legprecízebben legyenek szabályozva annak érdekében, hogy ,,a jó szomszédok” kerüljenek többségbe. Az már más kérdés, hogy a korábbi Ptk.-val ellentétben, célszerű és jó megoldás volt-e a szomszédjogi szabályozást megbontani, és az általános rendelkezéseket az új Ptk.-ban, míg a különös szabályokat egy külön, az új Ptk.-hoz kapcsolódó törvényben elhelyezni. Úgy gondolom, hogy erre a kérdésre a helyes választ majd a bírói gyakorlat és az eltelt idő fogja megadni.
Budapest, 2014. június 24.
Samkó Zoltán Ferenc
A cikkem 2014. június 27-én az Arsboni honlapján jelent meg, amelyet a ide kattintva is elolvashatnak.
Felhasznált irodalom:
1.) Ügyvédvilág.hu – Tilosban legelő állat és a szomszédjogok
2.) Ügyvédvilág.hu – Az új Ptk.-hoz kapcsolódó törvényeket fogadtak el
3.) Magyar Nemzet online (mno.hu) – Jakubász Tamás – Kulcsár Anna: Változhat a szomszédjog
4.) Világhy Miklós: Magyar Polgári jog – Tulajdonjog, Budapest, 1975. ELTE Sokszorosítóüzem
5.) Menyhárd Attila: Dologi jog, Budapest, 2010., ELTE Eötvös Kiadó
6.) Wellmann György (szerk.), Petrik Ferenc (sorozat főszerk.): Az új Ptk. magyarázata: Polgári jog – Dologi jog, Budapest, 2013. HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft.
7.) 1959. évi IV. törvény Polgári Törvénykönyvről
8.) 2013. évi V. törvény az új Polgári Törvénykönyvről
9.) T/12097. számú törvényjavaslat a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól
10.) 2013. évi CLXXIV. törvény a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól
11.) Répássy Róbert – Jogalkotási feladatok az új Ptk. hatályba lépésével kapcsolatosan www.ptk2013.hu; Magyar Jog 2013. évi 11. lapszámának 641-648.o. alapján
12.) Sáriné Simkó Ágnes – ,,Mi fő a fazékban?” www.ptk2013.hu
Lábjegyzetben megjelölt forrásirodalom:
1 http://www.ugyvedvilag.hu/rovatok/napirend/az-uj-ptk-hoz-kapcsolodo-torvenyeket-fogadtak-el: Az új Ptk.-hoz kapcsolódó törvényeket fogadtak el.
2 http://www.ugyvedvilag.hu/rovatok/napirend/az-uj-ptk-hozkapcsolodo-torvenyeket-fogadtak-el: Az új Ptk.-hoz kapcsolódó törvényeket fogadtak el.
3 Világhy Miklós: Magyar Polgári jog – Tulajdonjog, Budapest, 1975. ELTE Sokszorosítóüzem 56-57.o.
4 Menyhárd Attila: Dologi jog, Budapest, 2010., ELTE Eötvös Kiadó, 153.o.
5 Menyhárd Attila: Dologi jog, Budapest, 2010., ELTE Eötvös Kiadó, 153.o.
6 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről
8 http://ptk2013.hu/szakcikkek/sarine-simko-agnes-mi-fo-a-fazekban/2583
10 Wellmann György (szerk.), Petrik Ferenc (sorozat főszerk.): Az új Ptk. magyarázata: Polgári jog – Dologi jog, Budapest, 2013. HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., 40.o.
12 http://www.ugyvedvilag.hu/rovatok/napirend/az-uj-ptk-hoz-kapcsolodo-torvenyeket-fogadtak-el: Az új Ptk.-hoz kapcsolódó törvényeket fogadtak el.
Hagyjon egy választ
Want to join the discussion?Feel free to contribute!