Az árvaellátás iránti igény érvényesítése.

A Tny. 64. (1) bek.-e szerint a nyugellátást (árvaellátást) írásban, kizárólag az e célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon (a továbbiakban igénybejelentő lap) kell igényelni. Ez az aktus az Ákr. 35. § (1) bek.-e értelmében kérelemnek minősül. Mivel a nyugellátás személyhez kötődő jogosultság, ezért azt a jogosulton kívül senki, még az örökös vagy a házastárs sem érvényesítheti. A társadalombiztosítási nyugellátás megállapítására irányuló eljárás illeték- és költségmentes, ami azt jelenti, hogy az eljárás lefolytatása az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Itv.) szabályozott általános tételű közigazgatási hatósági eljárási illeték megfizetése nélkül kezdeményezhető. [Tny. 81. §]

Az igénybejelentő lap a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) honlapjáról letölthető K11 sorszám alatt.

A Tny. 64. § (2) bek.-e kimondja, hogy az igényt visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet érvényesíteni, az ellátást a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentés időpontját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani. Az igényt az ellátás megállapításának kezdő időpontjában hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.

Az igénybejelentő laphoz csatolni kell:

  • az elhunyt jogszerző halotti anyakönyvi kivonatát vagy az elhunyt jogszerzőt halottnak vagy eltűntnek nyilvánító bírósági végzést;
  • a gyámhatóságnál (bármely járási, kormányhivatal, de értelemszerűen a születés helye szerinti járási/kormányhivatal) tett  teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot;
  • az igénylő születési anyakönyvi kivonatát;
  • a foglalkoztató által, a szolgálati időt igazoló eredeti okiratot (Ez alatt a munkaviszony munkáltató általi igazolása értendő, amely igazolja azt az időt, amely alatt a munkavállaló a munkáltatóval jogviszonyban állt, és a keresetéből, a munkáltató által a nyugdíjjárulék levonásra került.);
  • az egyéni vállalkozói jogviszony esetén a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásából lekérhető igazolásokat (Ezek az Ügyfélkapun keresztül lekérdezhetőek.);

A szolgálati időnek tekintendő a biztosítási jogviszony 1997. december 31-e utáni időtartama. Szolgálati időnek számít továbbá a TnyR. 29. § (1) bek.-e alapján a munkaviszony, a közszolgálati viszony, a közalkalmazotti viszony, a szolgálati viszony, a szakmunkástanuló viszony, valamint a tanulmányi szerződés alapján kötött jogviszonyban, biztosításban töltött idő. A TnyR. 32. § (1) bek.-e értelmében szolgálati időként kell figyelembe venni

a) a táppénz (betegszabadság idejére folyósított juttatás), a baleseti táppénz, illetőleg a kártalanítási segély, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyógykezelési járadék, az ideiglenes rokkantsági nyugdíj és az időleges rokkantsági járadék folyósításának,

b) a szülési szabadságnak, és

c) a gyermekgondozási díj, illetve a gyermekgondozási segély folyósításának

időtartamát.

(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni a szolgálati idő alatt vagy az ezt követő harminc napon belül kezdődött kórházi ápolás idejét is. A biztosítás megszűnését, illetőleg az egyéb címen szerzett szolgálati időt követő kórházi ápolás alapján összesen egy évet – gümőkóros megbetegedés esetén két évet – lehet szolgálati időként figyelembe venni.

Csatolni kell továbbá:

  • az árva legfeljebb 50 százalékos egészségi állapotát megállapító, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás ügyében hat hónapon belül hozott határozatot, ennek hiányában az árva egészségi állapotával összefüggő iratokat, ha az árva az árvaellátás megállapítását arra hivatkozva kéri, hogy megváltozott munkaképességű,
  • 16 év feletti árva esetén a köznevelési vagy felsőoktatási intézmény által kiállított iskolalátogatási igazolást.

Az igénybejelentés csak aláírással érvényes, e nélkül nem kerül elbírálásra.

Forrás: pexels.com

Az igénybejelentő lap benyújtásának helye.

2017. november 1-jétől az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság beolvadt a Magyar Államkincstárba. Ennek megfelelően a kérelmet a Magyar Államkincstár (MÁK) Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához vagy az igénylő lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez kell benyújtani, illetve megküldeni.

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek.

A TnyR. 1. §-a felsorolja a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveket:

(1) A Kormány nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként  

a) a fővárosi és megyei kormányhivatalnak az 1. számú mellékletben meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal),

b) a fővárosi és megyei kormányhivatalt a Pest Megyei Kormányhivatal kivételével (a továbbiakban: kormányhivatal),

c) a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot (a továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság),

d) a Kincstár központi szervét (a továbbiakban: Központ)

jelöli ki.

(2) A Kormány nyugdíjfolyósító szervként a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot jelöli ki.

(3) A Kormány központi nyugdíjbiztosítási szervként a Központot jelöli ki.

A TnyR. 2. § (1) bek.-e értelmében az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv a járási hivatal. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervek illetékessége az 1. számú mellékletben meghatározott területre terjed ki.

Budapest Főváros és Pest megye területén működő általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala, amelynek illetékességi területe Budapest fővárosra és Pest megyére terjed ki.

Az igénybejelentéshez tartozó mellékletek.

A TnyR. 3. számú melléklete tartalmazza a Tny. 44/D. §-a szerinti esetben a hozzátartozói nyugellátások kiszámítása során alkalmazandó százalékos mértékeket.

A TnyR. 4. számú melléklete pedig a nyugellátás iránti igény bejelentésére szolgáló nyomtatvány és elektronikus űrlap adattartalmára vonatkozó szabályokat tartalmazza.

Az alábbi dokumentum az ügyintézés menetéről szól, amelyet a Magyar Államkincstár készített.

Forrás: pexels.com

Bírói gyakorlat.

EBH.2011. 2354. A nyugdíjigény nem évül el, a késedelmes jogérvényesítésnek nem jogkövetkezménye az igényre való jogosultság elvesztése szolgálati nyugellátás esetében sem.

Kúria Mfv. 10.789/2016/14. Az ellátás hat hónapra visszamenőleg történő megállapítását csak akkor kell alkalmazni, ha az igénylő a hatósági eljárás alatt erre vonatkozó nyilatkozatot tesz.

Fővárosi Munkaügyi Bíróság M.662/2012/8. A hozzátartozói nyugellátásról szóló közigazgatási határozat ellen indított közigazgatási per során megalapozza a bírói ítéletet, ha a hatósági eljárásban készített szakvélemények és az igazságügyi orvosszakértő szakvéleményének lényeges  megállapítási megegyeznek.

Fővárosi Munkaügyi Bíróság M.408/2011/15. Ha az igazságügyi orvosszakértő álláspontja jól megindokoltan tér el a hatósági eljárásban készült szakvéleményektől (például pontosan meg van jelölve, hogy a hatósági eljárás során mely betegségből eredő egészségkárosodást nem vették figyelembe), újabb szakértő kirendelése nem szükséges.

Felhasznált források.

Nagykommentár a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényhez – Szerkesztette: Pánczél Áron. Budapest, Wolters Kluwer – Jogtár

1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról (Tny.)

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

168/1997. (X.6) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról (TnyR.)



2 válaszok
  1. Miklós Tamás
    Miklós Tamás says:

    Üdvözlöm!

    Lenne kettő kérdésem, az egyik ha egy 18 életévét betöltött árva (mind kettő szülő elhunyt) számlaszámán a gyámszülők álltál (6-10 év alatt) betett pár ezer forint volt ami közel 30.000HFT összeget jelentett a nagykorúsága napján azzal szembesülve.
    Illetve semmilyen ezen felüli összeget mint az állami gondozottak, pár millió forint kezdési támogatást az élethez sem kapott.
    Ezek ebben a formában helyén vannak és megszokottak.

    Előre is nagyon köszönöm a válaszát.

    Válasz
    • Dr. Samkó Zoltán
      Dr. Samkó Zoltán says:

      Tisztelt Uram!

      A mai napon (2020.03.28.) érkezett megkeresésére tájékoztatom, hogy az ÁSZF és azon belül a IV.9. és V.6. pontjai értelmében a jelen blogoldalon jogi tanácsadás nem lehetséges.

      Szíves megértését kérve, tisztelettel: Dr. Samkó Zoltán Ferenc

      Válasz

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

tizenkilenc + 20 =