A Kormány a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV.21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 20.§-a néhány változást vezetett be a veszélyhelyzet idejére.
A Rendelet 20.§ (1)-(3) bekezdései a veszélyhelyzet idejére a következő módosításokat vezetik be az egészségügyi szolgáltatás fennállásával kapcsolatban.
A veszélyhelyzet ideje alatt, az ebben az időszakban, a veszélyhelyzetből kifolyólag fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók az egészségügyi szolgáltatás igénybe vételére továbbra is jogosultak.
A munkáltató 2020. május 1-jétől a munkáltató – a tárgyhót követő hónap 12. napjáig – egészségügyi szolgáltatási járulékot állapít meg, vall be és fizeti meg a munkavállaló után.
Az állami adó- és vámhatóság a munkáltató kérelmére engedélyezi, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulék fentiekben megállapított és bevallott összegét a munkáltató a veszélyhelyzet megszűntetését követő 60. napig fizesse meg.
A Rendelet fenti rendelkezéséből megállapítható, hogy a munkavállalók a járvány idején, a veszélyhelyzetből kifolyólag, fizetés hiányában a szabadságuk alatt biztosítottnak minősülnek. Ennek megfelelően, úgy kell tekinteni, mintha a munkaviszonyuk fennállna, így a munkáltató kötelezettsége továbbra is a járulék megállapítása, bevallása és megfizetése az állami adó-és vámhatóság felé.
E lépéssel a jogalkotó szándéka feltehetően az volt, hogy a munkavállalókat tehermentesítse fizetésük hiányában az általános szabályok szerinti biztosított státuszon kívüli járulék fizetési kötelezettség alól. E különös szabállyal a jogalkotó a munkavállalókat egy plusz tehertől mentesítette.
E mellett a jogalkotó a munkáltatói oldalon is bevezetett egy könnyítést, amely szerint a fentiekben említett megállapított és bevallott egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkáltatónak a veszélyhelyzet megszűnését követő 2 hónapon belül köteles megfizetni. A veszélyhelyzet ideje alatt a gazdaság stagnál, a befektetések elmaradnak, a termelés minimális, így a munkáltató forrásai és likviditása is a minimálisra csökken. E könnyítéssel a munkáltató könnyebben tudja átvészelni a veszélyhelyzetből adódó bevétel kiesését, és forrásait is jobban tudja optimalizálni.
Fontos megjegyezni, hogy jelen különös szabályok csak a veszélyhelyzet idejére érvényesek. A veszélyhelyzet megszűnésével hatályukat vesztik, és a felekre az általános jogrend szerinti szabályok lesznek az irányadók.
Hagyjon egy választ
Want to join the discussion?Feel free to contribute!