Az Ingatlanjog lapfül tartalmazza a lakóingatlanokkal, az építési telkekkel, mező-, erdőgazdasági hasznosítású földekkel kapcsolatos cikkeket. Ide tartoznak a Ptk., a Földforgalmi törvény ingatlanjogi rendelkezéseivel foglalkozó cikkek, illetve egyes agrár-ipari üzemek működésének szabályaival kapcsolatos gazdasági jogi tanulmányok megjelentetése. E gazdasági jogi témájú cikkek szoros kapcsolatban állnak az ingatlanjogi szabályokkal.
A lapfül ad helyet az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény szabályait tárgyaló cikkeimnek, emellett a tárasházi törvény egyes rendelkezései is ebben a rovatban lesznek feltűntetve. Az eddig megemlített témák mellett az ingatlanjogi lapfülön belül kerülnek elhelyezésre azon ingatlanjogi témájú tanulmányok, amelyek a zálogjogot szorosan érintik.
Az ingatlanjog szerves részét képezi továbbá a végrehajtási jog is, ezért az ingatlant érintő bírósági végrehajtással kapcsolatos cikkek is ebben a rovatban jelennek meg. Az ingatlanjogi lapfülön belül kerülnek publikálásra az adásvétellel, bérleti jogviszonnyal, szomszédjogokkal, elbirtoklással, találással, használattal, hasznosítással, ajándékozással, stb. foglalkozó cikkek, tanulmányok is.
A Ptk., az Inytv., az Itv. a Földforgalmi és a Társasházi törvény mellett számos más törvény, kormányrendelet, rendelet és Európai Uniós direktíva szabályozza az ingatlanjogot. E jogszabályok rendelkezéseinek tárgyalására az egyes szakcikkekben, tanulmányokban kerül részletesebben sor. Az ingatlanjogi témájú cikkek egyik kiemelt tárgya az ingatlannal kapcsolatos adózási kérdések tárgyalása, vizsgálata. Ezért ebben a rovatban publikálom az ingatlan eladásából származó bevétel adózásával kapcsolatos kérdéseket, és itt kerül feltűntetésre az ingatlan megszerzéséből adódó vagyonszerzési illeték fizetési kötelezettség szabályainak a leírása is.

A zálogjogosult, mint záloghitelező és a zálogkötelezett jogai, kötelezettségei, felelőssége az új Ptk. dologi jogi szabályozásának tükrében

A zálogjogosult, mint záloghitelező és a zálogkötelezett jogai, kötelezettségei, felelőssége az új Ptk. dologi jogi szabályozásának tükrében

Mi is az a zálogjog, ki lehet zálogjogosult és zálogkötelezett, mik a jogaik és a kötelezettségeik, hol és hogyan szabályozza mindezt az új Ptk.?

 

1.1. Bevezető, a zálogjog elhelyezkedése az új Ptk.-n belül

A zálogjoggal, mint jogintézménnyel sokszor találkozunk anélkül, hogy minden egyes nap szem előtt tartanánk annak létezését, működési elveit, vagy jogi mechanizmusait. Nagyon egyszerűen úgy is jellemezhetnénk magát a zálogot, mint egy joggal és kötelezettséggel terhelt biztosítékot. A jogok és kötelezettségek együttes halmaza itt mindkét felet, tehát a zálogjogosultat (hitelezőt) és a zálogkötelezettet megilleti, és terheli, egyaránt. Tulajdonképpen a zálogjog fogalmát, ha azt laikus szemszögből figyeljük, akkor meg is határoztuk. Azonban a jog terminus technicusát figyelembe véve e meghatározás, e formájában nem teljes. Egyrészt a fogalom-meghatározás nem teljesen pontos, másrészt nem adtunk választ arra a tényre, hogy a jogok és kötelezettségek halmazán belül a két félnek milyen jogai és kötelezettségei vannak egymással szemben. Csupán egy egyszerű kérdésre adtunk egy egyszerű, de annál hiányosabb választ. Feladatunk az lenne, hogy e jogintézmény rövid, de minél pontosabb definicióját leírjuk és megmagyarázzuk. A zálogjog definíciójának meghatározása előtt fontos megjegyezni, hogy a zálogjog határvonalat képez a dologi jog és a kötelmi jog területe között. Az előbbi esetben korlátolt dologi jogokról, más néven értékjogokról, míg a második esetben zálogszerződésekről beszélhetünk, amely a kötelmi jogon belül a biztosítéki szerződések közé sorolható. Ennek megfelelően jómagam a zálogjogot illetően, csak a dologi jogi szabályozások zálogjogosultat és zálogkötelezettet érintő szabályaira térnék ki nagyon röviden.

1.2. A zálogjog fogalma, a zálogjogi jogviszony tartalma

Ahogyan említettem, a cikkem elején leírt meghatározás csak részben pontos, hiszen annyi igaz, hogy egyfajta biztosítékról van szó. De hogyan is szabályozza ezt az új Ptk.? A választ a kérdésünkre az 5:86.§-a adja meg. Lényegében a zálogjog fogalma egyúttal meghatározza a zálogjogi jogviszony tartalmát is. E szerint a zálogjogosult a zálogjoga alapján a követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a biztosított követelés kötelezettje nem teljesít. Az új Ptk. e paragrafusa a zálogjog lényegi tartalmát is megadta, amely a fenti, általam leírt meghatározást kiegészíti, és egyúttal pontosítja is. 

1.2.1. A zálogjogosult és a zálogkötelezett viszonya

Az 5:86.§ (1) bekezdése nemcsak a zálogjog fogalmát határozza meg, hanem egy további tartalmi elemre is fényt derít. Ez pedig nem más, mint e jogviszony alanyai: a zálogjogosult (hitelező) és a zálogkötelezett.

A zálogjogosult az a személy, akit megillet a zálogtárgyon fennálló kielégítési jog. Tulajdonképpen a zálogjogosult a biztosíték jogosultja, hiszen ha a kötelezett nem teljesíti a zálogszerződésben foglaltakat, akkor a záloghitelező követelheti az e szerződésben foglalt azon vagyontárgyakat, amelyre a követelése, terhelési joga, egyszóval a kielégitési joga fennáll. A cikk alcímében feltett kérdésre válaszolva, zálogjogosult bármely jog- és cselekvőképes személy lehet, aki az adott vagyontárgyra a zálogkötelezettel együtt egybehangzó akaratnyilatkozattal zálogszerződést kötött ki. Ugyanez a feltétel vonatkozik a zálogkötelezettre is.

A zálogkötelezett az a személy, aki a vagyontárgyal rendelkezik, vagyis azon személy, akit a zálogtárgy megillet. Előfordulhat az a helyzet is, hogy a zálogkötelezett  és a biztosított követelés kötelezettje nem azonos személy. Ilyenkor beszélhetünk az előbbi esetben dologi kötelezettről, a második esetben pedig személyi kötelezettről. Az új Ptk. zálogjog lényeges tartalmi elemei közé sorolja még ennek a jogviszonynak a tárgyát, amit Pomeisl András az új Ptk. 5:86.§ (1.) bekezdése alapján a HVG-ORAC által kiadott hat kötetes kommentár dologi jogi könyvének 110. oldalán a következőképpen fejt ki: a zálogjogviszony tárgya feltételes kielégítési elsőbbségi jog biztosítása a zálogjogosult részére. Ugyanakkor a zálogjog tárgya az új Ptk. 5:101.§ (1) bekezdése értelmében bármely vagyontárgy lehet. Vagyontárgyak esetében beszélhetünk ingókról és ingatlanokról.

1.2.2. A zálogjog alapítása

Az új Ptk. 5:88.§ (1) bekezdése értelmében zálogjogot zálogszerződéssel alapíthatnak a felek. Ehhez azonban két feltételre van szükség minden esetben. Az egyik feltétel, hogy a zálogjogot megfelelő nyilvántartásba kell venni, a másik feltétel, hogy a vagyontárgy birtokát a zálogjogosult részére kell átruházni. Az előbbi esetben jelzálogjogról, míg az utóbbiban pedig kézi zálogjogról beszélnünk.

1.3. A zálogjogosult és a zálogkötelezett jogai és kötelezettségei

A zálogjogosult és a zálogkötelezett jogait az új Ptk. 5:106.§-5:111.§-okig bezárólag szabályozza. A Ptk. 5:106.§ (1) bekezdése értelmében a zálogjogosult jogosult a vagyontárgyat birtokában tartani, de ezzel együtt köteles e tárgyat megőrízni és éppségben tartani. Ennek megfelelően a zálogkötelezett jogosult a Ptk. 5:107.§ (1) bekezdése értelmében a zálogtárgy állagát és annak használatát ellenőrizni. Az 5:107.§ (2) bekezdése szerint a zálogjogosult a vagyontárgyat abban az esetben értékesítheti, ha e vagyontárgy értékcsökkenése a követelés kielégítését veszélyezteti, és a kötelezett a zálogtárgy állagát nem állítja helyre. Ha a felszólítás akadályba ütközik, akkor a jogosult felszólítás és határidőtűzés nélkül értékesítheti a zálogszerződés alapját képező vagyontárgyat. A (3) bekezdés szerint a zálogjogosultnak ezzel szemben viszont kötelessége visszaadni az adott zálogtárgyat abban az esetben, ha e helyett a zálogkötelezett egy másik tárgyat ajánl fel csereként. Tehát a zálogkötelezettet megilleti a vagyontárgy kicserélésének a joga. Ezzel párhuzamosan az is a kötelessége a zálogkötelezettnek, hogy a zálogtárgy helyébe lépett biztosítási összeget, kártérítést vagy más értéket a zálogtárgy helyreállítására fordítsa. Ezt akkor teheti meg, ha a követelés kielégítését nem veszélyezteti.

1.3.1 A jelzálog és a jelzálogfedezet védelme esetére vonatkozó szabályozások

Az új Ptk. 5:108.§ (1) bekezdése szerint a zálogkötelezett további joga, hogy a jelzálog tárgyát birtokában tarthatja, és rendeltetésének megfelelően használhatja, sőt hasznosíthatja. E mellett kötelessége e tárgyat épségben megőrizni. Ugyanezen § (2) bekezdése kimondja, hogy az a jelzálog-kötelezett, akit a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyeztek, a rendes gazdálkodás körében jogosult a körülírással meghatározott zálogtárgyat feldolgozni, átalakítani, egyesíteni, vegyíteni és elidegeníteni. Az 5:109.§ (1) bekezdése a zálogjogosultnak lehetővé teszi a zálogtárgy állaga és használata feletti ellenőrzési jogot. Továbbá e § (2) bekezdése értelmében a zálogjogosultat megilleti a veszélyeztetettekre vonatkozó jog abban az esetben, ha a vagyontárgyat a zálogkötelezett vagy harmadik személy hibájából adódó károsodás érné. Ugyanúgy, mint a fentebb leírtaknál, a zálogkötelezettet is megilleti az a jog, hogy a zálogtárgy helyébe lépett biztosítási összeget, kártérítést vagy más értéket a zálogtárgy helyreállítására fordítsa. Ezt szintén csak akkor teheti meg, ha a követelés kielégítését nem veszélyezteti. E jogosultságokat és kötelezettségeket lehetne részletezni, azonban a lehetőségek szűkössége miatt csak egy felsorolásszerű magyarázó összegzést szerettem volna adni a kommentár dologi jogi könyvének alapján.

1.4. Összegzés

A Ptk.-n belül a zálogjog egy nagy témakört foglal magába, amit ebben a cikkben a teljesség igényével lehetetlen volna megtárgyalni, illetve részletezni. A zálogjog dologi jogi szabályozásán belül annak csak fogalmi elemeire, a jogviszony lényegi tartalmára és alanyaira, valamint jogaik és kötelezettségeik rövid, felsorolásszerű összegzésére próbáltam összpontosítani. E téma részletesebb, behatóbb és pontosabb jellemzésére talán máskor, egy másik cikk keretében kerülhet sor.

Budapest, 2014. augusztus 31.

Samkó Zoltán Ferenc

 

A cikkem 2014. szeptember 5-én jelent meg az Arsboni honlapján, amelyet ide kattintva is elolvashatnak.

Felhasznált irodalom:

1.) Petrik Ferenc – Pomeisl András: Polgári jog – Dologi jog HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2013.

2.) 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (új Ptk.)

/0 Hozzászólások/by

Jó szomszéd, rossz szomszéd, avagy ,,Rossz szomszédság török átok”…

Jó szomszéd, rossz szomszéd, avagy ,,Rossz szomszédság török átok”- a szomszédjogok szabályozása az új Ptk.-ban

Együtt, vagy külön?

Összehasonlító elemzés

1.) Bevezető gondolatok

Az Országgyűlés 2013. február 11-én kétharmados többséggel elfogadta a 2013. évi V. törvényt, vagyis az új Polgári Törvénykönyvet (a továbbiakban: új Ptk.).  A személyek alapvető vagyoni és személyi viszonyait szabályozó új magánjogi kódex több jelentős változást tartalmaz elődje, az 1959. évi IV. törvény, azaz a 2014. március 15-ig még hatályban lévő Polgári Törvénykönyvhöz képest (a továbbiakban: Ptk. vagy régi Ptk.). A változások érintik többek között a személyiségi jogokkkal kapcsolatos szabályozásokat, ahol alapvetően a nem vagyoni kártérítés helyébe lép a sérelemdíj szankciója, e mellett a változások érintik az öröklési joggal kapcsolatos passzusokat, az élettársak viszonyait szabályozó részeket, valamint változások lépnek életbe a dologi jogi és kötelmi jogi szakaszokat érintően is. Érdemes e változások mellett megemlíteni, hogy jelentős újításnak minősül közel több, mint ötven év után, hogy a családjog (Csjt.) és a társasági jog (Gt.) is az új Ptk. részét képezi. A fentiekben felsorolt változások mellé még jó párat meg lehetne említeni, azonban dióhéjban, csak a szomszédjogokat érintő szabályok egy szeletére térek ki. Az új Ptk. 2014. március 15-én hatályba lépett, ezzel a jogalanyok életében egy jelentős korszak zárult le, és egy teljesen új időszak vette kezdetét. Az új Ptk. hatályba lépése, a már fentebb említett új szabályok a szomszédjogra vonatkozó paragrafusokat is érintik, habár az új rendelkezések alapvetően nem változtatják meg a korábbi szabályozást. A parlament 259 igen szavazattal, 38 tartozkodás mellett, elfogadta az új Ptk.-val összefüggő szomszédjogi szabályozást.

2.) A régi Ptk. rendelkezéseinek jellemzése a szomszédjogok szabályozását illetően

A fenti összefoglaló után fontos tisztázni azon kérdést, hogy mi is az a szomszédjog? Hol és hogyan szabályozza a régi Ptk., illetve milyen változásokkal szabályozza az új Ptk.? Nos, a válasz az előbb felsorolt kérdések megválaszolására nem könnyű. A szomszédjogot Világhy Miklós a következőképpen fogalmazta meg két szomszéd földtulajdonos viszonylatában: Két szomszéd földtulajdonos a földhasználata közben egymás érdekeit közelről érintheti. Világhy definíciója szerint szomszédjogok elnevezés alatt azokat a szabályokat kell érteni, amelyek a szomszéd földtulajdonosok egymáshoz való viszonyában a tulajdonjog gyakorlására, különösen a használat és a hasznok szedésének a jogára vonatkozik. Menyhárd Attila tankönyve a tulajdonjog korlátait két részre bontja. Az egyik rész a tulajdonjog magánjogi korlátait, a másik rész pedig annak közjogi korlátait tárgyalja. Ebben az esetben csak a magánjogi korlátokat tárgyalom, amelyek részét képezik a szomszédjogok.

A szomszédjogokat Menyhárd Attila Dologi jog című tankönyve – a Ptk. alapján – a tulajdonjog magánjogi korlátainak csoportjába sorolja. Menyhárd Attila kifejti, hogy a magánjogi korlátok elsősorban a magánjogi jogalanyok cselekvési autonómiáját védik, más magánjogi jogalanyok jog által védett érdekeitől. A fentebb leírtakon túl, pontosabb fogalommeghatározást nem lehet adni. A tankönyv a szomszédjogok szabályozását rendkívül kazuisztikusnak tartja, mint amely szabályozások nem fogalmazhatók meg az absztrakció magasabb szintjén. E mellett ugyanakkor fontosnak tartja a szomszédjogokra vonatkozó rendelkezések Ptk.-ba való beépítését.

A 2014. március 15-ig hatályban lévő Ptk. a szomszédjogokat egészen pontosan a Dologi jog című részén belül, a tulajdonjogot szabályozó rendelkezések között helyezi el, azon belül is ,,A tulajdonjog tartalma és védelme” című X. fejezetében, a 102-111.§§-okig bezárólag. A fejezeten belül a 98-101.§§-ig egy keretszabályozást láthatunk, amely szorosan kapcsolódik az ezt követő szomszédjoggal kapcsolatos szakaszokhoz. E három paragrafus a dolog tulajdonosát megillető aktívákat és az őt terhelő passzívákat, vagyis jogok és kötelezettségek halmazát tartalmazza. A továbbiakban a régi Ptk. felsorolásszerű összegzést ad a szomszédjogokra vonatkozóan. A Ptk. 105.§-a a tilosban talált állat által okozott károk megtérítésének szabályát foglalja magában, a 106.§ lehetőséget biztosít a szomszédjogokra vonatkozó rendelkezésektől való eltérésre, ha azt jogszabály megengedi, vagy a felek erről megállapodtak. A 107.§ a szükséghelyzetet tartalmazza, az ezt követő 108.§ a tűrési kötelezettséget taglalja, a 109.§ a jóhiszemű, a 110.§ a rosszhiszemű túlépítővel kapcsolatos rendelkezéseket szabályozza. A felsorolást záró 111.§ pedig azt tartalmazza, hogy a bíróság a túlépítés következményeit a szomszéd választásától eltérően is megállapíthatja. Ebben a §-ban ugyanakkor az a tény is bele van foglalva, hogy a bíróság olyan rendelkezést nem alkalmazhat, amely ellen mindkét fél tiltakozik. Lényegében a régi Ptk.-ban ezen §-ok képezik a szomszédjogok egészét, amelyhez ,,A rendelkezési jog” című alfejezet társul, mintegy külön részként, a 112-114.§§-ig. Azonban e három § csak érintőlegesen vonatkozik a szomszédjogi szabályokra, nem képezi a szomszédjogi szabályozás szerves részét. A rendelkezési jog szabályai az egész tulajdonjogi fejezet passzusait érintik. Az eddigiek alapján megállapítható, hogy a Ptk. 98-100.§§-ai a dolog használatának általános magánjogi korlátait szabályozzák és foglalják egy fejezeten belül szerves egységbe. Erre az egységre épül a szomszédjogokat tartalmazó alfejezet, a Ptk. 102-111.§§-ig.

Ennek megfelelően érdemes kitérni arra, hogy hogyan alakult a szomszédjogok szabályozásának a sorsa 2014. március 15-ét követően.

3.) Az új Ptk. és a 2013. évi CLXXIV. törvény alapját képező T/12097. számú törvényjavaslat szabályai

Ahogy témám bevezető részében már említettem, az új Ptk. 2014. március 15-én hatályba lépett, amely jelentős változások sorát hozta el a jogalanyok számára. 2013. november 13-án megjelent Magyar Jog 2013. évi 11. lapszámának 641-648. oldalain Répássy Róbert akkori igazságügyért felelős államtitkár által megfogalmazott a ,,Jogalkotási feladatok az új Ptk. hatálybalépésével kapcsolatban” című államtitkári állásfoglalás a szomszédjogok szabályait is érintik. Répássy Róbert e témával kapcsolatos cikke az új Ptk. honlapján is megjelent. E mellett a témával érintőlegesen foglalkozik Sáriné Simkó Ágnes ,,Mi fő a fazékban” című cikke, a T/12097. számú törvényjavaslatot is megemlítve. A Magyar Jogban megjelent állásfoglalás választ ad arra a kérdésre, hogy az eddig hatályban volt Ptk.-ban egységesen szabályozott szomszédjoggal kapcsolatos rendelkezések miért kerültek külön törvénybe. A cikk szerint ennek az az oka, hogy az új Ptk. sokkal átfogóbb, pontosabb szabályozást ad a természetes és jogi személyek magánjogi viszonyaival kapcsolatban elődje, a régi Ptk.-hoz képest. A T/12097. számú törvényjavaslat azokat a konkrétumokat tartalmazza a természetes személyek életviszonyaival kapcsolatban, amelyeket célszerű volt külön, az új Ptk.-tól elhelyezni.

Az új Ptk. a tulajdonjogok korlátaiként emlegetett szomszédjogokat a Második rész ,,A tulajdonjog” fejezetén belül, a III. cím: A tulajdonjog általános szabályai alfejezet IV. címében: A tulajdonjog tartalma és védelme című alfejezeten belül szabályozza. Vizsgálódásunk során a kódex VI. fejezete fontos, amelynek címe: A használat és a hasznok szedésének a joga.

E fejezet négy részre tagolódik, melyek a következők: 1.) rész: Általános szabályok, 2.) rész: Egyes szomszédjogok, 3.) rész: A használat különös esetei, 4.) rész: Túlépítés. Érdemes nagyon röviden megemlíteni, hogy az 1.) fejezetben az 5:22.§ a használatot, a hasznok szedését, terhek viselését és a veszélyviselést szabályozza, az 5:23.§ pedig a dolog használatának általános magánjogi korlátját. Ez utóbbi paragrafus szabályozásának a lényege, hogy a tulajdonos a dolog használata során minden olyan magatartástól köteles tartózkodni, amely másokat, vagy a szomszédokat feleslegesen zavarná. A 2. fejezeten, vagyis az ,,Egyes szomszédjogokon” belüli részben helyezték el a földtámaszjogát (új Ptk. 5:24.§) és a szomszédos telek igénybevételének szabályozását (új Ptk. 5:25.§). A 3. fejezet tartalmazza ,,A használat különös esetei” című részt, amelyen belül a szükséghelyzetre vonatkozó szabályozást helyezték el (új Ptk. 5:26.§). Ellentétben a régi Ptk. rendelkezéseivel, e rész külön alfejezetet képez. Végül a 4.) fejezet a túlépítéssel kapcsolatos passzusokat említi meg. Ezt a szabályozást két részre bontja: az 5:28.§ a jóhiszemű túlépítést, az 5:29.§ pedig a rosszhiszemű túlépítést írja le. A VII. fejezet 1. alfejezetének 5:30.§-a a rendelkezési jogot szabályozza, de ez a paragrafus szintén nem képezi a szomszédjogok általános szabályozásának szerves részét, mivel e rendelkezés a tulajdonjoggal kapcsolatos szabályozások egészét érinti. Répássy Róbert állásfoglalása értelmében az új Ptk. csak a magasabb absztrakciós szintet képviselő előírásokat tartotta meg.

A szomszédjogokat és a tulajdonjog korlátait, az ingatlan-tulajdonosok egymás közötti jogviszonyait tárgyaló különös szabályokat a 2013. évi CLXXIV. törvény tárgyalja. E jogszabály alapját a T/12097. számú törvényjavaslat képezi. A lehetőségek keretei között e törvényjavaslatot csak a lényegi elemekre kitérve elemzem.

A törvényjavaslat három, jól elkülönült részre tagolódik, az 1.) rész: az Általános rendelkezéseket, a 2. rész: a Szomszédjogokra vonatkozó paragrafusokat, míg a 3. rész: A használati jogok ingatlan-nyilvántartással összefüggő különös szabályairól szóló rendelkezéseket tartalmazza. Az 1.) rész az új Ptk.-val való összhangot, és e törvény rendelkezéseinek értelmezését írja le (1.§). A 2.) rész a szomszédjogokkal kapcsolatban tartalmazza a tilosban talált állat befogásával, visszatartásával kapcsolatos szabályozást (2.§), a szomszédos ingatlanról áthullott termény felszedésének jogát (3.§), az ingatlanok elválasztására szolgáló kerítés, mezsgye vagy növény közös használatának jogát (4.§), végül az 5.§ az áthajló ágak levágásáról rendelkezik, míg a 6.§ visszatér a korábbi szakaszok további alkalmazásának a szabályozásához. A 3.) rész szabályozza az új Ptk. szerinti földhasználati joggal, a haszonélvezeti joggal, a használat jogával, a telki szolgalommal és a közérdekű joggal összefüggő rendelkezéseket. E szabályokat a törvényjavaslat közös gyüjtőnéven, a használati jog elnevezéssel illeti. A javaslat második felében pedig az eddigi rendelkezések részletes indoklását találjuk meg. A törvényjavaslatot 2013. szeptember 6-án nyújtották be a parlamentnek és 2014. március 15-én lépett hatályba az új Ptk.-val párhuzamosan. Innentől kezdve beszélünk a 2013. évi CLXXIV. törvényről.

Jól lehet látni, hogy e törvény nem csak a szomszédjogoknak az új Ptk.-ban nem szereplő rendelkezéseit, hanem a tulajdonjog korlátainak különös szabályait is magában foglalja. A két rész szoros egységet képez, de ennek ellenére az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos részben vannak olyan passzusok, amelyek inkább csak érintik a szomszédjogok témakörét. E szabályozást, fontossága miatt mindenképpen meg kellett említenem, azonban a témám csak a törvényjavaslat 2.) részével, a szomszédjogokkal kapcsolatos fejezetével foglalkozott.

4.) Zárszó, összefoglalás

Cikkem mindvégig a szomszédjogokkal kapcsolatos szabályozást elemezte. Pontról-pontra végig haladt az 1959. évi IV. törvény, a 2013. évi V. törvény, valamint a 2013. évi CLXXIV. törvény alapját képező T/12097. számú törvényjavaslat rendelkezésein. Tévedés volna azt feltételezni, hogy e cikk a szomszédjogokkal és a tulajdonjog korlátaival kapcsolatban minden szabályra részletesen kitért. Ahogy azt fentebb már említettem, a lehetőségek szűkössége miatt csak a lényeges pontokat érintettem. A dologi jogon belül, a szomszédjogok szabályaival foglalkozó rész a jogalanyok életében mindig is kritikus pontot képezett. Érdemes a tulajdonjogi, birtokjogiperek sokaságára gondolni. Az ezzel kapcsolatos szabályozás a bíráknak mindig is ,,fejfájást” okozott, mert a ,,kazuisztikus” jellegű szomszédjogi szabályok az emberek viszonylag nagyobb csoportjának életét befolyásolják és érdekeit sérthetik. Ezeket pedig jól kell tudni orvosolni! Bár olyan jogszabály még soha sem született, amely mindenkinek egyaránt megfelelt volna. Ezért fontos, hogy az itt tárgyalt jogviszonyok a legmegfelelőbben és legprecízebben legyenek szabályozva annak érdekében, hogy ,,a jó szomszédok” kerüljenek többségbe. Az már más kérdés, hogy a korábbi Ptk.-val ellentétben, célszerű és jó megoldás volt-e a szomszédjogi szabályozást megbontani, és az általános rendelkezéseket az új Ptk.-ban, míg a különös szabályokat egy külön, az új Ptk.-hoz kapcsolódó törvényben elhelyezni. Úgy gondolom, hogy erre a kérdésre a helyes választ majd a bírói gyakorlat és az eltelt idő fogja megadni.

Budapest, 2014. június 24.

Samkó Zoltán Ferenc

A cikkem 2014. június 27-én az Arsboni honlapján jelent meg, amelyet a ide kattintva is elolvashatnak.

Felhasznált irodalom:

1.) Ügyvédvilág.hu – Tilosban legelő állat és a szomszédjogok

2.) Ügyvédvilág.hu – Az új Ptk.-hoz kapcsolódó törvényeket fogadtak el

3.) Magyar Nemzet online (mno.hu) – Jakubász Tamás – Kulcsár Anna: Változhat a szomszédjog

4.) Világhy Miklós: Magyar Polgári jog – Tulajdonjog, Budapest, 1975. ELTE Sokszorosítóüzem

5.) Menyhárd Attila: Dologi jog, Budapest, 2010., ELTE Eötvös Kiadó

6.) Wellmann György (szerk.), Petrik Ferenc (sorozat főszerk.): Az új Ptk. magyarázata: Polgári jog – Dologi jog, Budapest, 2013. HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft.

7.) 1959. évi IV. törvény Polgári Törvénykönyvről

8.) 2013. évi V. törvény az új Polgári Törvénykönyvről

9.) T/12097. számú törvényjavaslat a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól

   10.) 2013. évi CLXXIV. törvény a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól

   11.) Répássy Róbert – Jogalkotási feladatok az új Ptk. hatályba lépésével kapcsolatosan www.ptk2013.hu; Magyar Jog 2013. évi 11. lapszámának 641-648.o. alapján

   12.) Sáriné Simkó Ágnes – ,,Mi fő a fazékban?” www.ptk2013.hu

Lábjegyzetben megjelölt forrásirodalom:

1 http://www.ugyvedvilag.hu/rovatok/napirend/az-uj-ptk-hoz-kapcsolodo-torvenyeket-fogadtak-el: Az új Ptk.-hoz kapcsolódó törvényeket fogadtak el.

2 http://www.ugyvedvilag.hu/rovatok/napirend/az-uj-ptk-hozkapcsolodo-torvenyeket-fogadtak-el: Az új Ptk.-hoz kapcsolódó törvényeket fogadtak el.

3 Világhy Miklós: Magyar Polgári jog – Tulajdonjog, Budapest, 1975. ELTE Sokszorosítóüzem 56-57.o.

4 Menyhárd Attila: Dologi jog, Budapest, 2010., ELTE Eötvös Kiadó, 153.o.

5 Menyhárd Attila: Dologi jog, Budapest, 2010., ELTE Eötvös Kiadó, 153.o.

6 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről

7 http://ptk2013.hu/szakcikkek/repassy-robert-jogalkotasi-feladatok-az-uj-ptk-hatalybalepesevel-kapcsolatosan-mj-201311-641-648-o/2690

8 http://ptk2013.hu/szakcikkek/sarine-simko-agnes-mi-fo-a-fazekban/2583 

9 http://ptk2013.hu/szakcikkek/repassy-robert-jogalkotasi-feladatok-az-uj-ptk-hatalybalepesevel-kapcsolatosan-mj-201311-641-648-o/2690

10 Wellmann György (szerk.), Petrik Ferenc (sorozat főszerk.): Az új Ptk. magyarázata: Polgári jog – Dologi jog, Budapest, 2013. HVG-ORAC Lap-és Könyvkiadó Kft., 40.o.

11 http://ptk2013.hu/szakcikkek/repassy-robert-jogalkotasi-feladatok-az-uj-ptk-hatalybalepesevel-kapcsolatosan-mj-201311-641-648-o/2690

12 http://www.ugyvedvilag.hu/rovatok/napirend/az-uj-ptk-hoz-kapcsolodo-torvenyeket-fogadtak-el: Az új Ptk.-hoz kapcsolódó törvényeket fogadtak el.

13 http://www.parlament.hu/irom39/12097/12097.pdf

14 http://www.parlament.hu/irom39/12097/12097.pdf

/0 Hozzászólások/by