A munkajog kiemelt szakterületemet képezi, ezért fontosnak tartom, hogy ebben témában mindenképpen publikáljak. A munkajog alapvetően a polgári jogból ágazott ki és vált különálló jogággá. Ennek a jogágnak speciális jellegét adja, hogy alapvetően a magánjoggal szoros kapcsolatban áll, de vannak benne a polgári jogtól lényegesen eltérő jogintézmények. A munkajogot elsődlegesen a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szabályozza, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény másodlagos, szubszidiárius jelleggel alkalmazandó a munkajogon belül. Ez azt jelenti, hogy amit az Mt. a munkajogon belül nem szabályoz, ott a Ptk. rendelkezéseit kell figyelembe venni.
Ebben a rovatban tárgyalom a munkaviszony létesítésével, módosulásával és megszűnésével kapcsolatos szabályozásokat, illetve ide tartoznak a sportolók, illetve a hagyományos munkaviszonyban dolgozó munkavállalók személyiségi jogaival kapcsolatos szakcikkek megjelentetése. A GDPR hatályba lépése óta különösen fontos a munkavállalók adatainak, és így személyiségi jogainak védelme, így ebben a lapfülben megjelentetésre kerülnek olyan munkajogi témájú tanulmányok, amelyeket érinti a GDPR EU rendeletének és az Információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény renedlkezéseinek a szabályozása.
E témák mellett szintén a Munkajog lapfülön belül jelentetem meg a munkáltató és a munkavállaló kártérítési felelősségével, a munkaszerződések, beleértve a tanulmányi szerződések megkötésével, tartalmával és a bérezéssel, egyéb járulékokkal (pótlékok) kapcsolatban írt tanulmányaimat. A Munkajog lapfül tartalmazza azon cikkeimet is, amely adatvédelmi témában íródtak, de a munkajoggal szoros összefüggésben állnak.

A Magyar Közlöny 83. számában 2020. április 22-én, szerdán megjelent a 142/2020. (IV. 22.) Korm. rendelet a veszélyhelyzetben alkalmazandó munkajogi szabályokról (a továbbiakban: Korm. rendelet). A Korm. rendelet annak visszavonásáig, a veszélyhelyzet idejére eltérő munkajogi tárgyú rendelkezéseket állapít meg a Nemzetközi Labdarugó Szövetség (FIFA) koronavírus-járvánnyal (a továbbiakban: veszélyhelyzet) kapcsolatos tájékoztatójában foglaltak figyelembevételével.

A Korm. rendelet a veszélyhelyzet idejére feljogosítja a Magyar Labdarugó Szövetség által kiírt versenyrendszerben szereplő sportszervezetet, hogy  az általa labdarúgás sportágban munkaviszonyban (vagy megbízási jogviszonyban) foglalkoztatott hivatásos sportoló, illetve a munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott sportszakembert megillető rendszeres havi díjazását írásbeli nyilatkozatával egyoldalúan csökkentheti.

A megbízási jogviszony esetén akkor lehet a díjazást csökkenteni, ha a megbízási díj a számvitelről szóló törvény szerint bérköltségként kerül kifizetésre.

A havi díjazás csökkentésének mértéke a Korm. rendelet értelmében 70% lehet.

A kép forrása az Adobe Stock.

A havi díjazás csökkentése a veszélyhelyzet idejére érvényes.

A Korm. rendelet hasonló rendelkezéseket tartalmaz a látvány-csapatsportban működő és a fenti előírások hatálya alá nem tartozó országos sportági szakszövetség ide vonatkozó döntésére is.

A Korm. rendelet a kihirdetését követő nap lép hatályba. Ennek értelmében a rendelet előírásait a sportmunkaviszonyban a mai naptól kell alkalmazni.

A Kormány e rendelet hatályát a veszélyhelyzet idejére meghosszabbítja.

A Magyar Közlöny 83. száma csak magyarul érhető el.

Az árvaellátás iránti igény érvényesítése.

A Tny. 64. (1) bek.-e szerint a nyugellátást (árvaellátást) írásban, kizárólag az e célra rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon (a továbbiakban igénybejelentő lap) kell igényelni. Ez az aktus az Ákr. 35. § (1) bek.-e értelmében kérelemnek minősül. Mivel a nyugellátás személyhez kötődő jogosultság, ezért azt a jogosulton kívül senki, még az örökös vagy a házastárs sem érvényesítheti. A társadalombiztosítási nyugellátás megállapítására irányuló eljárás illeték- és költségmentes, ami azt jelenti, hogy az eljárás lefolytatása az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Itv.) szabályozott általános tételű közigazgatási hatósági eljárási illeték megfizetése nélkül kezdeményezhető. [Tny. 81. §]

Az igénybejelentő lap a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: MÁK) honlapjáról letölthető K11 sorszám alatt.

A Tny. 64. § (2) bek.-e kimondja, hogy az igényt visszamenőleg legfeljebb 6 hónapra lehet érvényesíteni, az ellátást a jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az igénybejelentés időpontját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani. Az igényt az ellátás megállapításának kezdő időpontjában hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.

Az igénybejelentő laphoz csatolni kell:

  • az elhunyt jogszerző halotti anyakönyvi kivonatát vagy az elhunyt jogszerzőt halottnak vagy eltűntnek nyilvánító bírósági végzést;
  • a gyámhatóságnál (bármely járási, kormányhivatal, de értelemszerűen a születés helye szerinti járási/kormányhivatal) tett  teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot;
  • az igénylő születési anyakönyvi kivonatát;
  • a foglalkoztató által, a szolgálati időt igazoló eredeti okiratot (Ez alatt a munkaviszony munkáltató általi igazolása értendő, amely igazolja azt az időt, amely alatt a munkavállaló a munkáltatóval jogviszonyban állt, és a keresetéből, a munkáltató által a nyugdíjjárulék levonásra került.);
  • az egyéni vállalkozói jogviszony esetén a társadalombiztosítási igazgatási szervek nyilvántartásából lekérhető igazolásokat (Ezek az Ügyfélkapun keresztül lekérdezhetőek.);

A szolgálati időnek tekintendő a biztosítási jogviszony 1997. december 31-e utáni időtartama. Szolgálati időnek számít továbbá a TnyR. 29. § (1) bek.-e alapján a munkaviszony, a közszolgálati viszony, a közalkalmazotti viszony, a szolgálati viszony, a szakmunkástanuló viszony, valamint a tanulmányi szerződés alapján kötött jogviszonyban, biztosításban töltött idő. A TnyR. 32. § (1) bek.-e értelmében szolgálati időként kell figyelembe venni

a) a táppénz (betegszabadság idejére folyósított juttatás), a baleseti táppénz, illetőleg a kártalanítási segély, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyógykezelési járadék, az ideiglenes rokkantsági nyugdíj és az időleges rokkantsági járadék folyósításának,

b) a szülési szabadságnak, és

c) a gyermekgondozási díj, illetve a gyermekgondozási segély folyósításának

időtartamát.

(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni a szolgálati idő alatt vagy az ezt követő harminc napon belül kezdődött kórházi ápolás idejét is. A biztosítás megszűnését, illetőleg az egyéb címen szerzett szolgálati időt követő kórházi ápolás alapján összesen egy évet – gümőkóros megbetegedés esetén két évet – lehet szolgálati időként figyelembe venni.

Csatolni kell továbbá:

  • az árva legfeljebb 50 százalékos egészségi állapotát megállapító, rokkantsági ellátás vagy rehabilitációs ellátás ügyében hat hónapon belül hozott határozatot, ennek hiányában az árva egészségi állapotával összefüggő iratokat, ha az árva az árvaellátás megállapítását arra hivatkozva kéri, hogy megváltozott munkaképességű,
  • 16 év feletti árva esetén a köznevelési vagy felsőoktatási intézmény által kiállított iskolalátogatási igazolást.

Az igénybejelentés csak aláírással érvényes, e nélkül nem kerül elbírálásra.

Forrás: pexels.com

Az igénybejelentő lap benyújtásának helye.

2017. november 1-jétől az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság beolvadt a Magyar Államkincstárba. Ennek megfelelően a kérelmet a Magyar Államkincstár (MÁK) Nyugdíjfolyósító Igazgatóságához vagy az igénylő lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez kell benyújtani, illetve megküldeni.

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek.

A TnyR. 1. §-a felsorolja a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerveket:

(1) A Kormány nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként  

a) a fővárosi és megyei kormányhivatalnak az 1. számú mellékletben meghatározott járási (fővárosi kerületi) hivatalát (a továbbiakban: járási hivatal),

b) a fővárosi és megyei kormányhivatalt a Pest Megyei Kormányhivatal kivételével (a továbbiakban: kormányhivatal),

c) a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot (a továbbiakban: Nyugdíjfolyósító Igazgatóság),

d) a Kincstár központi szervét (a továbbiakban: Központ)

jelöli ki.

(2) A Kormány nyugdíjfolyósító szervként a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot jelöli ki.

(3) A Kormány központi nyugdíjbiztosítási szervként a Központot jelöli ki.

A TnyR. 2. § (1) bek.-e értelmében az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv a járási hivatal. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szervek illetékessége az 1. számú mellékletben meghatározott területre terjed ki.

Budapest Főváros és Pest megye területén működő általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv Budapest Főváros Kormányhivatala VIII. Kerületi Hivatala, amelynek illetékességi területe Budapest fővárosra és Pest megyére terjed ki.

Az igénybejelentéshez tartozó mellékletek.

A TnyR. 3. számú melléklete tartalmazza a Tny. 44/D. §-a szerinti esetben a hozzátartozói nyugellátások kiszámítása során alkalmazandó százalékos mértékeket.

A TnyR. 4. számú melléklete pedig a nyugellátás iránti igény bejelentésére szolgáló nyomtatvány és elektronikus űrlap adattartalmára vonatkozó szabályokat tartalmazza.

Az alábbi dokumentum az ügyintézés menetéről szól, amelyet a Magyar Államkincstár készített.

Forrás: pexels.com

Bírói gyakorlat.

EBH.2011. 2354. A nyugdíjigény nem évül el, a késedelmes jogérvényesítésnek nem jogkövetkezménye az igényre való jogosultság elvesztése szolgálati nyugellátás esetében sem.

Kúria Mfv. 10.789/2016/14. Az ellátás hat hónapra visszamenőleg történő megállapítását csak akkor kell alkalmazni, ha az igénylő a hatósági eljárás alatt erre vonatkozó nyilatkozatot tesz.

Fővárosi Munkaügyi Bíróság M.662/2012/8. A hozzátartozói nyugellátásról szóló közigazgatási határozat ellen indított közigazgatási per során megalapozza a bírói ítéletet, ha a hatósági eljárásban készített szakvélemények és az igazságügyi orvosszakértő szakvéleményének lényeges  megállapítási megegyeznek.

Fővárosi Munkaügyi Bíróság M.408/2011/15. Ha az igazságügyi orvosszakértő álláspontja jól megindokoltan tér el a hatósági eljárásban készült szakvéleményektől (például pontosan meg van jelölve, hogy a hatósági eljárás során mely betegségből eredő egészségkárosodást nem vették figyelembe), újabb szakértő kirendelése nem szükséges.

Felhasznált források.

Nagykommentár a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényhez – Szerkesztette: Pánczél Áron. Budapest, Wolters Kluwer – Jogtár

1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról (Tny.)

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

168/1997. (X.6) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról (TnyR.)



Az alábbi cikk a hozzátartozói nyugellátások egyik fajtájáról, az árvaellátásról szól. Ez a jogintézmény elég speciális, ezért több törvény és rendelet is szabályozza.

A cikk két részből áll: az első rész e jogintézménnyel kapcsolatos alapfogalmakat, és annak főbb jellemzőit mutatja be, míg a második rész az árvaellátással kapcsolatos igényérvényesítést, és az ahhoz kapcsolódó eljárást tárgyalja.

Mindkét rész végén ismertetve lett néhány – az adott témával kapcsolatos – bírói gyakorlat is.

A nyugellátás fogalma.

A nyugellátások olyan, a keresettől, jövedelemtől függő rendszeres pénzellátások, amelyek a biztosítottnak (volt biztosítottnak), illetve a hozzátartozójának nyugdíjjárulék megfizetése ellenében szerzett szolgálati idő alapján járnak.

A nyugellátások a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretein belül járnak a biztosítottnak.

A szolgálati idő.

A szolgálati idő fogalmát a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 4. § (1) bekezdés h) pontja határozza meg.

Szolgálati idő az az időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett. A nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség nélkül szolgálati időnek minősülő időszakokat a Tny. külön határozza meg.

Tartásra köteles és képes hozzátartozó.

A Tny. 4. § (1) bekezdés i) pontja szerint tartásra köteles és képes hozzátartozó az az árvaellátást, illetve a szülői nyugdíjat igénylő tartására törvény alapján, – a tartási kötelezettség sorrendjében – az elhunyt jogszerzőt megelőzően köteles személy,

ia) akivel szemben a bíróság elrendelte az árvaellátást igénylőt, illetve a szülői nyugdíjat igénylőt megillető tartás teljesítését, vagy

ib) akinek – a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerint – a családjában az egy főre jutó jövedelem meghaladja az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének két és félszeresét, kivéve, ha a bíróság úgy döntött, hogy vele szemben nem rendelei el az árvaellátást igénylőt, illetve a szülői nyugdíjat igénylőt megillető tartás teljesítését, azzal, hogy az ismeretlen helyen tartozkodó személyt tartásra képtelennek kell tekinteni.

Forrás: pexel.com

Árvaellátás fogalma.

A Tny. 4. § (1) bekezdés f) pontja szerint árvaellátás az elhunyt nyugdíjas, illetve nyugdíjban nem részesülő, de nyugdíjjogosultságot szerzett elhunyt személy gyermekének, örökbe fogadott gyermekének, meghatározott feltételek esetén nevelt gyermekének, testvérének, unokájának járó ellátás.

A Tny. 6. § (2) bekezdése felsorolja a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátások fajtáit, amelyek a következők:

a) az özvegyi nyugdíj;

b) az árvaellátás;

c) a szülői nyugdíj;

d) a baleseti hozzátartozói nyugellátások;

e) az özvegyi járadék.

A jogosultság feltételei.

Az árvaellátásra való jogosultság feltételeit a Tny. 46. §, 54. § (1)-(3) bek.-i, valamint az 55. § (1)-(5) bek.-i szabályozzák.

A Tny 54. § (1) bekezdése a jogosultság tekintetében, annak 46. §-ban foglaltakra hivatkozik. E rendelkezés szerint árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve a házasságban vagy az éllettársi közösségben együtt élők egy háztartásban közösen nevelt gyermeket is -, akinek szülője megfelel a Tny. 46. §-ában az elhunyt házastársra meghatározott feltételeknek.

A Tny. 46. §-a az alábbiakat állapítja meg:

(1) Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa öregségi nyugdíjasként halt meg, vagy akinek házastársa  

a) a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és

aa) az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül, vagy

ab) összesen legalább 2 év,

b) a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 4 év,

c) a 25 éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 6 év,

d) a 30 éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 8 év,

e) a 35 éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és legalább 10 év,

f) a 45 éves életkor betöltését követően hunyt el, és legalább 15 év

szolgálati időt szerzett.

(2) Özvegyi nyugdíjra az is jogosult, akinek házastársa az (1) bekezdés szerint szükséges szolgálati időt nem szerezte meg, de az alacsonyabb életkorhoz előírt szolgálati időt az ott meghatározott életkor betöltéséig megszerezte, és ezt követően szolgálati idejében a haláláig harminc napnál hosszabb megszakítás nincs. E harminc napba nem lehet beszámítani a keresőképtelenség idejét.

A (3) bekezdés értelmében szolgálati időnek kell tekinteni azt az időtartamot, ami alatt az elhunyt jogszerző rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban vagy rokkantsági ellátásban részesült.

A Tny. 54. § (2) bekezdése szerint az örökbe fogadott gyermeknek vér szerinti szülője jogán árvaellátás nem jár, kivéve, ha a gyermeket a vér szerinti szülő házastársa fogadta örökbe. A (3) bekezdés pedig kimondja, hogy árvaellátás jár a testvérnek és az unokának (ideértve a dédunokát és az ükunokát is) is, ha őt az elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

Mind e mellett érdemes tudni, hogy az 54. § (3) bek.-ében meghatározott gyermek árvaellátásának folyósítása – az erről szóló elsőfokú határozat közlését követő hónap első napjától – szünetel, ha a tartásra kötelezett hozzátartozó tartásra képessé válik. [TnyR. 64. § (1) bek.]

Az árvaellátás időtartama.

Az árvaellátás időtartamát a Tny. 55. § (1)-(5) bekezdései határozzák meg.

Az árvaellátás legkorábban az elhunyt személy halála napjától kezdődően a gyermek 16. életévének betöltése napjáig jár.

Ha a gyermek nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a 25. életév betöltéséig jár.

Ha az árva a jogszerző halálakor 25 évesnél idősebb, részére árvaellátás nem állapítható meg, a korábban megállapított árvaellátás pedig az árva 25. születésnapját követő naptól – a folytatott tanulmányoktól függően – megszűnik. Ez alól kivételt képez, ha az árva a 25. életévének betöltésekor árvaellátásban részesült és megváltozott munkaképességű volt. Ebben az esetben addig jár az árva részére az ellátás, ameddig megváltozott munkaképességűnek minősül. Fontos tudni, hogyha állapotjavulás miatt megszűntetik az árvaellátást, az 25 éves kor felett akkor sem állapítható meg újra, ha az egészségi állapota később romlani kezd.

A Központ (Magyar Államkincstár központi szerve) rendkívül indokolt esetben, méltányosságból kivételes árvaellátást állapíthat meg, ha az árva a jogszerző halálakor 25 évesnél idősebb, és felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanulmányokat folytat. A központ szintén méltányossági jogkörben meghosszabbíthatja az árvaellátásra való jogosultságot, ha a jogszerző korábbi halálára és az árva tanulmányaira tekintettel a jogosultság az árva 25. születésnapján fennállt.

Ha a gyermek a jogosultság megszűnése előtt megváltozott munkaképességűvé válik, az árvaellátás életkorra tekintet nélkül megilleti.

Az árvaellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a gyermek vagy az életben maradt szülője újabb házasságot köt, vagy örökbe fogadják.

Az árvaellátás iskolai tanulmányok címén azt a gyermeket is megilleti, aki

  • betegsége, testi vagy értelmi fogyatékossága, várandóssága, gyermekszülés vagy 3 évesnél fiatalabb gyermekének gondozása miatt a tanulmányait egyéni munkarenddel rendelkező tanulóként végzi,
  • 25 évesnél fiatalabb, és felnőttképzésben vesz részt, feltéve, hogy a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát.

Fontos megjegyezni, hogy iskolai tanulmánok címén az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, a nyári tanulmányi szünet tartamára is jár.  A jogalkotó a szülőt és a vele egy háztartásban élő ellátásra rászoruló gyermeket ezzel a szabályozással kívánja kedvezőbb helyzetbe hozni, megkönnyítve a szülő számára a tanulmányok alatt, a gyermekneveléssel járó költségek fedezését.

Magyarországon a tanuló árva esetén a közoktatási információs rendszer, illetve a felsőoktatási információs rendszer működtetője a tanulói, hallgatói jogviszony létesítését, fennállását és a tanulmányok befejezésének várható idejét a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére a tanulói jogviszony megszűnését, illetve a hallgatói jogviszony szünetelését, megszűnését hivatalból igazolja. Tehát ebben az esetben a jogosultnak (kérelmezőnek) nincsen egyéni teendője.

Külföldi tanulmányok esetén, a tanulmányok folytatását a tanulmányok megkezdésétől számítva egy hónapon belül kell igazolni.

Ha a tanuló vagy hallgató tanulói vagy hallgatói jogviszonya betegség vagy szülés miatt szünetel, e tény az árvaellátásra való jogosultágot nem érinti.

Forrás: pexel.com

Az ellátás összege.

Az árvaellátás összegének mértékét a Tny. 56. § (1)-(4) bekezdései állapítják meg. 

Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak a 30%-a, ami az elhunytat nyugdíjként halála időpontjában megillette, vagy megillette volna. Az árvaellátásnak a TnyR. 64/D. §-a szerint külön minimum van meghatározva, így annak összeg nem lehet alacsonyabb 24 250 forintnál. A Tny. 59. §-a értelmében több árva esetén mindegyik megkapja a jogszabály alapján őt megillető összeget. Az árvaellátás az özvegyi, illetve a szülői nyugdíjjal ellentétben nem kerül megosztásra. [Tny. 51. §, 59. §]

Összefoglalva a fentieket az árvaellátás alapösszege az alapjául szolgáló öregségi nyugdíj összegének 30%-a, de legalább a már említett 24 250 forint.

Az öregségi nyugdíj 60%-a jár árvaellátásként annak a gyermeknek,

a) akinek mindkét szülője elhunyt

b) akinek életben lévő szülője megváltozott munkaképességű.

Ha pedig a gyermek mindkét szülője után jogosult az árvaellátásra, akkor azt az összeget kell folyósítani, amely számára előnyösebb.

Megváltozott munkaképesség.

Megváltozott munkaképességű az a személy, akinek az egészségi állapota 50%-os. A megváltozott munkaképesség részletes szabályait a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) határozza meg.

Bírói gyakorlat.

17/2000. (V.26.) AB határozat Nem alkotmányellenes az árvaellátásra való jogosultság szolgálati időhöz való kötése. Egyrészt az állam nem köteles minden élethelyzetre társadalombiztosítási megoldást kínálni, a nyugdíjrendszer csak az egyik formája a megélhetést biztosító ellátásoknak. Másrészt pedig árvaellátás az elhunyt jogszerző megszerzett nyugdíjjogosultságára épül, attól függ, ezért a szükséges szolgálati időt megszerzettek és az azzal nem rendelkezők árvái nem tekinthetők homogén csoportnak, így diszkriminációról sem beszélhetünk.

867/B/1997. AB határozat Nem alkotmányellenes, hogy az árvaellátás – hacsak az árva nem megváltozott munkaképességű – 25. életév betöltésekor megszűnik, mivel a gyermekek védelmét kimondó alkotmányos rendelkezés nem keletkeztet alanyi jogosultságot.

EBH2004. 1065. Nem jár az árvaellátás a megváltozott munkaképességű személynek, ha a jogszerző halálakor 25 évesnél idősebb.

Fővárosi Munkaügyi Bíróság M.3325/2006/10. Nem felróható az árvaellátás felvétele az árvának, ha igazolni tudja, hogy a bejelentést megtette, ennek ellenére a Nyufig a folyósítást nem szüntette meg.

Felhasznált források.

Nagykommentár a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényhez – Szerkesztette: Pánczél Áron. Budapest, Wolters Kluwer – Jogtár

1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról (Tny.)

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

168/1997. (X.6) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról (TnyR.)

Az ELTE ÁJK Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékének

szervezésében:

A sztrájkjog – gyakorlat és gyakorolhatóság

A nemzetközi követelmények és a magyar szabályozás

2018. november 15., csütörtök

Aula Magna
1053 Budapest, Egyetem tér 1–3.

A részvétel ingyenes, a regisztráció – figyelemmel a létszám korlátozottságára – kötelező a nemethne.krisztina@ajk.elte.hu email címen november 11-ig!

 

PROGRAM:

09:00–09:45 REGISZTRÁCIÓ

9:45–10:15
MENYHÁRD ATTILA – dékán, ELTE ÁJK
Köszöntő a Házigazda nevében

JÖRG BERGSTERMANN – igazgató, Friedrich Ebert Stiftung Budapesti Képviselet
Megnyitó

10:15–10:40
BERKI ERZSÉBET – munkaügyi kapcsolatok szakértő, főiskolai tanár
A sztrájk helye a munkaharc eszközei között

10:40–11:05
HUNGLER SÁRA – adjunktus, ELTE ÁJK; kutató, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont
A sztrájkjog, mint: korlátozott alapjog? – Európa két Bíróságának interpretációja

11:05–11:30
PETROVICS ZOLTÁN – adjunktus, ELTE ÁJK
Tilalomfák és megszorítások – Hogyan illeszkedik a magyar szabályozás a nemzetközi elvárásokhoz

11:30–11:45 KÁVÉSZÜNET

11:45–12:10
HORVÁTH ISTVÁN – tanszékvezető, habilitált egyetemi docens, ELTE ÁJK
A rendszerváltozástól a konferenciáig – a magyar sztrájktörvény története

12:10–12:35
RÁCZ RÉKA – egyetemi tanársegéd, ELTE ÁJK
Szolgáltatásból elégséges – a sztrájkjog törvényi korlátozása

12:35–13:00
TÁNCZOS RITA – bíró, Kúria; oktató, ELTE ÁJK
Megítélés kérdése – mértékadó kúriai döntések a sztrájkjogról

13:00–14:00 EBÉDSZÜNET

14:00–14:25
VALLASEK MAGDOLNA – adjunktus, Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, Kolozsvár
Egy szomszédállam szabályozása – a román sztrájkjog: alkotmányos garanciákkal kiüresítve

14:25–14:45
BOROS PÉTERNÉ – elnök, Magyar Közalkalmazottak, Köztisztviselők és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete
A szublimált sztrájkjog visszaszerzése

14:45–15:10
KARSAI ZOLTÁN – elnök, Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete
A versenyszférában szervezett sztrájk hazai tapasztalatairól

15:10–15:35
BAJNAI GÁBOR – ügyvéd, oktató, ELTE ÁJK; korábban a MÁV HR vezérigazgató-helyettese
Szigorúan ellenőrzött vonatok? – Mit tehet és mit nem a munkáltató sztrájk esetén:
A Magyar Államvasutak példája

15:35 KÉRDÉSEK – VÉLEMÉNYEK

 

Forrás: ELTE-ÁJK honlapja

Részletek a PDF fájlban találhatóak.

Konferencia_a_sztrájkjogról_20181115_MTÜ