A munkajog mellett a másik kiemelt szakterületem a sportjog. Mára a sport kiemelt üzlet- és iparággá nőtte ki magát. Ezért ezt a jelenséget a jognak, és ezenbelül a sportjognak is követnie kell szabályain keresztül. A sportjog viszonylag fiatal jogág, habár napjainkban a harmadik sporttörvény rendelkezései szabályozzák a sportot, ez a jogterület még mindig nem nyerte el a teljes önállóságát. A sportjog egyfajta vegyes jogterületnek mondható, hiszen kettőssége megmutatkozik abban, hogy az Alaptörvény mellett, a Ptk., a Pp., az Ákr., a Kp., az Art., az Air., az SZJA, a TAO, a Btk., és a a BE, valmint sok más egyéb fel nem sorolt törvény, kormányrendelet (pl.: doppingellenes tevékenységről szóló kormányrendelet), rendelet és Európai Uniós rendelet, irányelv szabályozza.
A sportjogot tehát sportközjogra és sportmagánjogra lehet felosztani. A közjogi rész szabályozza a sport intézményrendszerét, az állam sportot érintő szabályozását, az egyes sportban tevékenykedő közintézményeket (pl.: Magyar Olimpiai Bizottság), egyéb szervezeteket, a sportért felelős állami irányítás egyes szintjeit, valamint a sporthoz köthető közbeszerzések rendszerét. Egyszóval a sportközjog másnéven a sport közigazgatási joga. A magánjogi rész pedig a sportolók jogállásával, biztosításával és kártérítési felelősségével, egyéb magánjogi jogviszonyaival, így például személyiségi jogaival foglalkozik.
A Sportjog lapfülön belül tárgyalom a sportban működő nemzetközi szervezetekről szóló tanulmányokat. Ide tartoznak például a következő szervezetek: Nemzetközi Olimpiai Bizottság, Nemzetközi Sportválasztott Bíróság (CAS), a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA), stb. A sportjog, a fentieket látva, nagyon nagy területet szabályoz, ezért is fontos, hogy e jogterület kiemelten legyen kezelve.

Módosult a Sporttörvény!

A SPORTJUS Magyar Sportjogász Társaság tagjaként, és sportjogászként kötelességem felhívni minden Tisztelt Sportoló szíves figyelmét, hogy a SPORTJUS tájékoztatása szerint a Magyar Országgyűlés 2018. december 10-én elfogadta  a T/3371. sz. törvényjavaslatot, amellyel módosította a sportról szóló 2004. évi I. törvényt.

A törvényjavaslat már több, mint 4 hónapja el lett fogadva, és közzé lett téve, de mivel honlapom ezen időszakban átmenteileg nem üzemelt, majd pedig az elmúlt hónapokban megújult, ezért csak most van alkalmam a módosításról értesíteni az érintetteket. Aki még nem értesült a Sporttörvény múlt év decemberi módosulásáról, a cikkem alján lévő PDF dokumentumban megtekintheti a Sporttörvény megváltozott szakaszait.

A módosult Sporttörvény tartalmaz néhány érdekes jogintézményt, amelyet megemlítenék a teljesség igénye nélkül. A módosítás tartalmazza a sportakadémia rendszer és a regisztrált szabadidő-sportoló jogintézményét. E mellett bevezetésre kerülnek új szabályok a sportolók adatainak kezelését, a TAO és látvány-csapatsport támogatását, állami sportcélú támogatásokat, olimpiai életjáradékot, a sportrendezvények biztonságáról szóló rendelkezéseket, a sportrendezvény szervezői közreműködőt, a nemzeti sportinformációs rendszerben szereplő adatokat, az edzői járadékra vonatkozó szabályokat, a doppingellenes szabályok módosulását, illetve kiegészülését illetően.

A sportszakembereknek: különösen a sportszervezőknek és a szakmai vezetőknek érdemes e szabályokat tanulmányozni, hogy naprakész, friss ismeretekkel rendelkezzenek mindennapi munkájuk során. Bármilyen kérdés esetén időben tudjanak sportjogász szakemberhez fordulni, és segítségét igénybe venni.

Az alábbiakban PDF formátumban csatolom a T/3371. számú törvényjavaslatot, így könnyebben nyomon követhetőek az egyes módosítások.

Budapest, 2019. április 29.

Sportbaráti üdvözlettel:   Dr. Samkó Zoltán Ferenc
Sportjogász