A munkajog mellett a másik kiemelt szakterületem a sportjog. Mára a sport kiemelt üzlet- és iparággá nőtte ki magát. Ezért ezt a jelenséget a jognak, és ezenbelül a sportjognak is követnie kell szabályain keresztül. A sportjog viszonylag fiatal jogág, habár napjainkban a harmadik sporttörvény rendelkezései szabályozzák a sportot, ez a jogterület még mindig nem nyerte el a teljes önállóságát. A sportjog egyfajta vegyes jogterületnek mondható, hiszen kettőssége megmutatkozik abban, hogy az Alaptörvény mellett, a Ptk., a Pp., az Ákr., a Kp., az Art., az Air., az SZJA, a TAO, a Btk., és a a BE, valmint sok más egyéb fel nem sorolt törvény, kormányrendelet (pl.: doppingellenes tevékenységről szóló kormányrendelet), rendelet és Európai Uniós rendelet, irányelv szabályozza.
A sportjogot tehát sportközjogra és sportmagánjogra lehet felosztani. A közjogi rész szabályozza a sport intézményrendszerét, az állam sportot érintő szabályozását, az egyes sportban tevékenykedő közintézményeket (pl.: Magyar Olimpiai Bizottság), egyéb szervezeteket, a sportért felelős állami irányítás egyes szintjeit, valamint a sporthoz köthető közbeszerzések rendszerét. Egyszóval a sportközjog másnéven a sport közigazgatási joga. A magánjogi rész pedig a sportolók jogállásával, biztosításával és kártérítési felelősségével, egyéb magánjogi jogviszonyaival, így például személyiségi jogaival foglalkozik.
A Sportjog lapfülön belül tárgyalom a sportban működő nemzetközi szervezetekről szóló tanulmányokat. Ide tartoznak például a következő szervezetek: Nemzetközi Olimpiai Bizottság, Nemzetközi Sportválasztott Bíróság (CAS), a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA), stb. A sportjog, a fentieket látva, nagyon nagy területet szabályoz, ezért is fontos, hogy e jogterület kiemelten legyen kezelve.

Megjelent a legújabb tanulmányom harmadik, utolsó része, amelyben a sportegészség- és sportbaleset-biztosítás igénybevételének szabályait tárgyalom. Megvásárolható a www.orac.hu oldalon vagy a Kiadónál!

A harmadik részben a sport élet-és balesetbiztosítással kapcsolatos szabályozási anomáliákat járom körbe, illetve részletesen tárgyalom a sportbiztosítás igénybevételének szabályait. E szolgáltatás manapság már elengedhetetlen a professzionális sportolók számára, a hivatásos sport biztonságos és hatékony folytatásához.

A hivatásos sportolók elemi érdeke, hogy hatékonyan tudjanak sportolni, azonban ennek egyik jelentős feltétele a sportbiztosítás megléte. 

Amennyiben érdekli a sportbiztosítással kapcsolatos tanulmányom befejező, harmadik része, úgy kérem, látogasson el a KIadó honlapjára: www.orac.hu. A lapszám megvásárolható személyesen is a Kiadónál.


Megjelent legújabb tanulmányom folytatása a Sportjog című folyóirat legfrissebb lapszámában az ORAC Kiadó és a Testnevelési Egyetem gondozásában: ,,Ép testben ép lélek?” 2. rész címmel. A tanulmány befejező része tavasz végén vagy nyár elején várható.

A tanulmány második része az előző gondolatmenetét folytatja. Ez a rész a sport összegbiztosítások alapvető tulajdonságait és szabályait elemzi. A szakcikk a sport összegbiztosítások azon elemeit írja le, amelyek elengedhetetlenek a sport összegbiztosítási szerződések megkötéséhez. A tanulmány e része a Polgári Törvénykönyv és a Sporttörvény rendelkezéseit összehasonlítva tárgyalja.

A tanulmány vége összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat a tárgyalt jogintézményről, és javaslatokat fogalmaz meg a jogalkotó számára a Sporttörvényben (A sportról szóló 2004. évi I. törvény)  található visszás rendelkezések módosításával kapcsolatban.

A tanulmány befejező része az összegbiztosítások két fajtáját tárgyalja: az élet-és balesetbiztosítási szerződéseket, valamint az egészségbiztosítás szabályait.

Amennyiben érdekli a szakcikk teljes tartalma vásárolja meg az Orac Kiadónál.

www.hvgorac.hu/sportjog

Sportjog, HVG-ORAC, 2021./4. szám

A NOB módosította a nemzetközi doppingellenes szabályzatot

A nemzetközi doppingellenes szabályzatot felülvizsgálták az ez évre elhalasztott 2020-as nyári tokiói olimpiai játékokra. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) kérésére a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) közzétette doppingellenes szabályzatait.

A WADA a közzétételében csatolta az Általános Nemzetközi Doppingellenes Szabályzatot és a hozzákapcsolódó körlevelet is, amelyek egységesen alkalmazandók a nyári olimpiai játékokon, amely 2021 júliusában és augusztusában kerül megrendezésre.

Az Általános Nemzetközi Doppingellenes Szabályzat, amely a a nyári olimpiai játékokon alkalmazandó a NOB által került módosításra, hogy megfeleljen a nemzetközi szabványoknak, amelyek már most hatályban vannak. Ennek értelmében a Szabályzatot a nemzetközi szabványokkal összhangban kell alkalmazni a nyári olimpiai játékokon.

A Tiltott Anyagok (Szerek) Listája 2021. január 1-je óta hatályban van.

A szabályok az olimpia teljes időtartamára vonatkoznak, tehát a nyitónap július 13-tól egészen a záróünnepség augusztus 8. napjáig.

A 2020. évi nyári olimpiai játékok ideje alatt minden sportoló dopping vizsgálatokon köteles részt venni, amelyet a WADA végez el.

Az alábbi cikk forrása a WADA honlapja: wada-ama.org. A részletszabályokat az Általános Nemzetközi Doppingellenes Szabályzat tartalmazza.


Zéró tolerancia a doppingnak

Ezen a héten az Egyesült Államok szenátusa elfogadta a Rodchenkov Doppingellenes Törvényt (Rodchenkov Törvény). A törvény célja, hogy a versenyszerű sporttevékenység folytatása során megvédje a sportolókat a tiltott gyógyszerek/teljesítményfokozók használata (egyszóval a doppingolás) elleni küzdelemben. A Rodchenkov Törvény bevezetőjében foglalt rendelkezés szerint ,,a törvény fő célja, hogy büntetőjogi szankciókat  vessen ki azon személyekre, akik nemzetközi doppingcsalásban vettek részt, e mellett kárpótlást nyújtson ezen konspirációk áldozatainak, és annak megkövetelése, hogy az információk meg legyenek osztva az Egyesült Államok Doppingellenes Ügynökségével, annak érdekében, hogy megkönnyítsék a doppingellenes küzdelmet, valamint egyéb célok elérését is biztosítsák.” A törvény által megcélzott intézkedések többsége pozitív visszajelzést kapott, azonban a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) aggodalmát fejezte ki néhány szakasszal kapcsolatban, ahogy ez a szervezet hivatalos honlapján is olvasható.

A fő problémát a törvény extraterritoriális hatálya jelentette. Ez azt jelenti, hogy a Rodchenkov Törvény a saját egyedi szabályait vezetné be a törvény hatálya, tárgya, a sportolókat, valamint a sportszervezeteket és doppingellenes ügynökségeket érintő rendelkezései tekintetében. E szabályok teljes mértékben ellentétben állnak a WADA által alkalmazott sportszabályozás alapelveivel. A WADA szerint a törvény ezen átfedései nem a leghatékonyabbak e terület szabályozására. A törvény több joghatóságot is alkalmaz, amely veszélyezteti a WADA és az egyes nemzeti doppingellenes szervezetek vizsgálati képességeit és hatékonyságát. A törvény gátolja a visszaéléseket feltáró személyek igénybe vételének lehetőségét a vizsgálat idejére, a fentiekben megemlített többes joghatóság alkalmazása miatt.

A WADA szakemberei szerint további problémát jelent, hogy a Rodchenkov Törvény egyoldalúan kívánja érvényesíteni az Egyesült Államok büntető joghatóságát minden globális doppingtevékenységet illetően. E szabályozásával a törvény aláássa a sport tisztaságát és veszélyezteti a nemzetek közötti partneri együttműködést. A törvény szabályozása elég egyoldalú, amely felveti a diszkrimináció lehetőségét az egyes sportolók között a jelen szabályok alkalmazásával, amelyek csak az Egyesült Államok joghatóságát ismerik el. Ezek a rendelkezések a vizsgálat menetével kapcsolatosak, amelyek ellentétesek a WADA Kódex szabályaival. A WADA jelezte, hogy az Egyesült Államokkal való együttműködés fontos, ezért a szervezet továbbra is erre fog törekedni.

A témával kapcsolatos teljes cikk a WADA honlapján található. Kérem, látogasson el a WADA honlapjára további információért. A témával kapcsolatos cikkek és jogszabályok csak angol nyelven érhetők el a táblázatban, amely a cikk alján megtalálható.

Fontos weboldalak a témával kapcsolatban
A cikk forrása1.)
https://www.wada-ama.org/en/media/news/2020-11/wada-statement-on-us-senates-passing-of-the-rodchenkov-anti-doping-act
2.)
https://www.wada-ama.org/en/media/news/2020-03/wada-calls-on-us-senate-to-consider-widely-held-concerns-about-rodchenkov-act
WADA Kódexhttps://www.wada-ama.org/en/what-we-do/the-code
A Rodchenkov Törvény, és annak jogalkotási szakaszaihttps://www.congress.gov/116/bills/s259/BILLS-116s259is.pdf
https://www.congress.gov/116/bills/hr835/BILLS-116hr835enr.pdf
https://www.congress.gov/116/crec/2020/11/16/CREC-2020-11-16-pt1-PgS6693-3.pdf
https://www.congress.gov/116/crec/2020/11/16/CREC-2020-11-16.pdf (House of Representatives Record)
USADA állásfoglalás
Az Egyesült Államok Dopping Ügynöksége
https://www.usada.org/statement/travis-tygart-statement-rodchenkov-act/



A gyógyászati célú mentesség (TUE engedély) jelentősége a sportegészségügyi jogban és a sportegészségügyben

A kép forrása: WADA
www.wada-ama.org

Minden sportoló megbetegedhet vagy érintett lehet olyan nem kívánatos körülményben, amely miatt gyógyszert kell szednie. Ezért elengedhetetlen, hogy az adott sportoló megfelelő ismerettel rendelkezzen a gyógyászati célú mentességről (TUE engedély). Mi az a TUE? Hogyan igényelhető? Miért szükséges? Milyen feltételek fennállása esetén igényelhető a TUE? A jelen cikk ezekre a kérdésekre adja meg a választ dióhéjban.

Rövidítések:

NADO vagy ADO: Nemzeti Antidopping Szervezet

WADA: Nemzetközi Antidopping Ügynökség

TUE: gyógyászati célú mentesség (TUE engedély)

TUEC: Gyógyászati Célú Mentesség Bizottság

IF: Nemzetközi Szövetség

MEO: Jelentős Sportesemény Szervező

CAS: Nemzetközi Sportdöntő Bíróság

Mi az a TUE?

Mindenki lehet beteg, ami gyakran megtörténik a sportolókkal is. Ha egy sportoló beteg vagy bármilyen más negatív körülmény áll be életében, akkor gyógyszert kell szednie. Ha a sportoló által rendszeresen szedett gyógyszer megtalálható a Tiltólistán, akkor számára gyógyászati célú mentesség (TUE engedély) adható, amely alapján a sportoló tovább szedheti az adott gyógyszert.

Miért szükséges a TUE a sportoló számára?

A TUE biztosítja a sportoló számára, hogy legális, tehát, törvényes keretek között történő, a jogszabályokkal teljes mértékben megegyező sportegészségügyi ellátást vegyen igénybe, még akkor is, ha a gyógykezelés tiltott gyógymód vagy gyógyszer alkalmazását teszi szükségessé. A TUE engedély kérelmezési eljárás célja, hogy pozitív teszt eredményeképpen elkerülhető legyen az ezért járó büntetés vagy egyéb hátrányos jogkövetkezmény. Ez a kérelmezési eljárás megakadályozza, hogy a sportoló a Dopping Bizottság által doppingvétséggel legyen meggyanúsítható.

Milyen feltételek megléte esetén kérelmezhető a TUE?

A TUE olyan esetben kérelmezhető, ha a sportoló olyan gyógyszert vagy táplálék-kiegészítőt szed, amely a Tiltólistán szerepel.

Ki kérelmezheti a TUE-t?

Minden sportoló kérelmezheti a TUE-t, amennyiben dopping eljárás alanya lehet. Fontos, hogy a TUE engedélyt a tiltott gyógyszer rendszere szedése előtt kell kérelmezni. A sportoló minden személyes és egészségügyi adata bizalmasan kezelendő az eljárás során.

Mikor kell a TUE engedély iránti kérelmet benyújtani?

A TUE engedélyezése iránti kérelmet legalább a sporteseményen való részvétel előtt 30 nappal kell benyújtani. Vészhelyzet vagy egyéb kivételes helyzetben a TUE visszamenőleges hatállyal is megadható.

Hogyan tudja kérelmezni egy adott sportoló a TUE-t? A TUE engedély iránti kérelmezési eljárás menete.

1. Első lépésként minden sportolónak saját nemzeti doppingbizottságához (NADO vagy ADO) kell folyamodni a TUE kérelem beszerzése végett az ADAMS* rendszeren keresztül.

*ADAMS: Antidopping adminisztrációs és kezelőfelület

2. Második lépésként a kezelőorvos felülvizsgálja a sportolót, majd kitölti a TUE kérelmet. A vizsgálat után a TUE kérelmet vissza kell küldeni a nemzeti doppingellenes szervezetnek (ADO).

3. Harmadik lépésként az ADO által szakértőkből felállított bizottság megvizsgálja a sportoló TUE engedély iránti kérelmét és helyt ad neki, amennyiben:

  • A sportoló egészsége károsodna abban az esetben, ha az orvos által felírt gyógyszert nem venné be.
  • A szedett gyógyszer nem emeli meg a sportoló teljesítményét annál, mint ami a normális egészségi állapotát visszaállítaná vagy eredményezné.
  • Nincs semmilyen más alternatív gyógymód vagy kezelési megoldás.

4. Negyedik lépésként az ADO a döntésében mindig javaslatot tesz arra, hogy a sportoló a számára felírt gyógyszert szedheti-e vagy sem. Az elutasított kérvény esetén  a döntés okát meg kell indokolni a sportoló felé. A sportoló az elutasító döntés ellen fellebbezhet.

Benyújthatja-e a sportoló a fellebbezését az elutasító döntés ellen?

Igen, a sportoló benyújthatja fellebbezését, amennyiben sérelmezi a döntést. Ha sportoló nemzeti szintű sportolónak minősül, akkor fellebbezését saját nemzeti dopping szervezetének nemzeti szintű fellebbviteli testületéhez vagy, ha a sportoló olyan sporteseményre nevez be, ahol a Jelentős Sportesemény Szervező saját TUE követelményeket támaszt, akkor a sportoló a fellebbezését a Jelentős Sportesemény Szervező fellebbviteli testületéhez nyújthatja be. Az elsőfokú eljárás díjmentes.

A NADO döntése egyes esetben megfellebbezhető a WADÁ-nál.

Ha a sportoló nemzetközi szintű sportolónak minősül, akkor a fellebbezését a Nemzetközi Szervezet (IF) – Gyógyászati Célú Mentesség Bizottságához (TUEC) kell benyújtania felülvizsgálatra. Ha a TUEC elutasítja a TUE-t, akkor a sportoló kérheti a döntés felülvizsgálatát a WADÁ-tól vagy fellebbezését közvetlenül benyújthatja a Nemzetközi Sportdöntő Bírósághoz (CAS).

Ha a WADA a sportoló fellebbezését elfogadja, akkor a sportolónak 500 dollár (USD) adminisztratív, eljárási díjat kell fizetni.

A WADA fenntartja a jogot arra, hogy a sportoló ügyét különböző okokból ne vizsgálja felül. Ebben az esetben a sportolónak újra be kell nyújtania a TUE engedély iránti kérelmét saját nemzeti dopping szervezetéhez megfontolás végett, különösen akkor, ha új, meggyőző orvosi információkat mutatnak be a nemzeti dopping szervezet TUE Bizottságának.

Kivel tarthatja a kapcsolatot a sportoló, illetve hova küldheti vissza kérelmét?

Nemzeti szintű sportoló: Nemzeti Antidopping Szervezet (NADO). Magyarország esetében a Magyar Antidopping Csoport (MACS, HUNADO).

TUE információs vonal (Magyarország):

Telefon:

+36-70/3379-984

+36-70/1997-062

tuebizottsag@antidopping.hu

Nemzetközi szintű sportoló: Nemzetközi Szervezet (IF).

Központ: 800 Place Victoria, Suite 1700, P.O. Box 120, Montreal, QC, H4Z 1B7, Canada • Tel.: +1.514.904.9232 • Fax: +1.514.904.8650;

Európa: Maison du Sport International, Avenue de Rhodanie 54, 1007 Lausanne, Switzerland • Tel.: +41.21.343.43.40 • Fax: +41.21.343.43.41.


Az olimpiai járadékkal kapcsolatos módosulások

Az elmúlt hetekben módosultak a Sporttörvény olimpiai járadékkal és a nevezési joggal kapcsolatos rendelkezései. Az olimpiai járadékkal kapcsolatos rendelkezéseket a sportról szóló 2004. évi I. törvény olimpiai járadékkal összefüggő módosításáról szóló 2020. évi XCIV. törvény, míg a nevezési joggal kapcsolatos módosításokat a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2020. évi XCV. törvény tartalmazza.

Az olimpiai járadékkal kapcsolatos rendelkezéseket a sportról szóló 2004. évi I. törvény olimpiai járadékkal összefüggő módosításáról szóló 2020. évi XCIV. törvény a továbbiakban: Módtv7.-ként, míg a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2020. évi XCV. törvény a továbbiakban: Módtv8.-ként lesz jelölve.

A Sporttörvény 59. § (3) bekezdése az alábbiak szerint módosul: az érmes sportoló özvegye a sportoló halálának időpontját követő hónaptól kezdődően élete végéig járadékra jogosult abban az esetben, ha magyar állampolgár és az érmessel annak házastársaként a halála időpontjában és az azt megelőző 5 évben megszakítás nélkül közös háztartásban élt.

A Sporttörvény 60. § (3) az alábbiak szerint módosul: az érmes özvegye az érmes járadéka fele részének megfelelő özvegyi járadékra jogosult. Az érmes özvegye az érmes járadékának teljes összegére jogosult közös kiskorú gyermekük nagykorúvá válásáig.

A Sporttörvény ,,hatályba léptető és átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 78/N. §-sal egészül ki: amennyiben az özvegy a Módtv7. hatályba lépésekor özvegyi járadékra jogosult, a Módtv7. 60. § (3) bekezdése alapján teljes összegű járadékra jogosult, a járadék e bekezdés szerinti megállapítására irányuló közigazgatási hatósági eljárás megindítására a jogosult kérelme alapján kerül sor. A rendelkezés hatályba lépésétől a megváltozott összegű járadék folyósításáig  terjedő átmeneti időszakra eső esetleges különbözet – a jegybanki alapkamattal növelt értékben – a megváltozott járadékkal együtt kerül folyósításra.

Amennyiben az érmes özvegye a Módtv7.  hatálybalépésekor annak 59. § (3) bekezdése alapján özvegyi járadékra válik jogosulttá, az özvegyi járadék e törvény hatálybalépését követően jár azzal, hogy a járadék e bekezdés szerinti megállapítására a jogosult kérelme alapján kerül sor.

E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.

A sporttörvény nevezési joggal kapcsolatos változásai

A módosítás a Sporttörvény 33.§ (2) bekezdését érinti, amely a következő e) ponttal egészül ki:

A versenyrendszerben (bajnokságban) való indulás (nevezés) joga nem ruházható át, az erre irányuló szerződés semmis. E rendelkezés alól kivételt képez, ha: 

e) az indulási (nevezési) joggal rendelkező sportvállalkozás az azonos sportszövetség által kiírt és szervezett versenyrendszer (bajnokság) azonos vagy magasabb bajnoki osztályában való részvétel céljából gazdasági társaságot alapít (vagy abban tagként részt vesz), és az indulási (nevezési) jogot a sportszövetség elnöksége előzetes jóváhagyásával erre a társaságra ruházza át és az indulási (nevezési) jog átruházásával érintett sportvállalkozásoknak lejárt köztartozása nincs.

Az Stv. 33. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

(2b) A sportszövetség elnöksége a (2) bekezdés e) pontja szerinti átruházás előzetes jóváhagyását megtagadja, ha az átruházás feltételei nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak és a sportszövetség szabályzatában meghatározott feltételeknek. A sportszövetség szabályzatában megjelölt szerve hivatalból vagy kérelemre megvizsgálhatja, hogy az indulási (nevezési) jog (2) bekezdés e) pontja szerinti átruházása az indulási jog joggal való visszaélést megvalósító átruházására irányul-e. A vizsgálat eredménye alapján a sportszövetség elnöksége az eset összes körülményei mérlegelése alapján dönt arról, hogy az indulási (nevezési) jog átruházásával érintett sportszervezet részt vehet-e a versenyrendszerben. A sportszövetség elnökségének az indulás jogát megtagadó határozatával szemben az érintett sportszervezet a határozat kézbesítésétől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül keresettel bírósághoz, illetve választottbírósághoz fordulhat. 

Az Stv. „Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 78/O. §-sal egészül ki:

78/O. § E törvénynek a sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló 2020. évi XCV. törvénnyel megállapított 33. § (2) bekezdés e) pontját és (2b) bekezdését a 2020–2021-es versenyrendszerbe (bajnokságba) való nevezés során is alkalmazni kell. 

Ez a törvény a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.

Forrás: Magyar Közlöny 2020. évi 170. szám


A CAS ítéletének rövid elemzése

A CAS elfogadta a Manchester City labdarugóklub fellebbezését, ami azt jelenti, hogy a labdarugóklub részt vehet az UEFA Bajnokok Ligájában. A Manchester City továbbá elkerülte az UEFA által kiszabott pénzbüntetés nagyobb részének a kifizetését is.

Az UEFA korábban 30 millió eurós pénzbüntetést rótt ki a labdarugóklubra, mert a sportklub megsértette saját működésének és az UEFA labdarugóklubok gazdálkodására vonatkozó szabályait. A sportklub többet költött, mint amennyi bevétellel rendelkezett. E mellett az UEFA döntése értelmében a Manchester City két évre ki lett volna zárva a Bajnokok Ligájából is.

Az UEFA döntése ellen a sportklub fellebbezést nyújtott be a CAS-hoz, mert azzal a sportszervezet nem értett egyet. A CAS megállapította, hogy az UEFA állításainak nagy része alaptalan vagy már elévült, ezért a Nemzetközi Sportdöntőbíróság helyt adott a klub fellebbezésének.

A CAS döntésének értelmében a labdarugóklubnak nem kell megfizetni a 30 millió eurós pénzbüntetés nagyobb részét, mivel azt a Nemzetközi Sportdöntőbíróság, annak harmadára csökkentette. Így a 30 millió eurós büntetés helyett csak 10 millió euró összegű pénzbüntetést kell megfizetni a Manchester City-nek. A Manchester City továbbá nem kerül kizárásra, és így továbbra is részt vehet az UEFA Bajnokok Ligája mérkőzésein.

A CAS döntése 35 oldalas, és jelen ügy minden jelentős pontjára részletesen kitér. A teljes döntés megtekinthető a cikk alján lévő linken. Ha további információra lenne szüksége, kérem, látogasson el a Nemzetközi Sportdöntőbíróság honlapjára (CAS).

Nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) hivatalos honlapja

CAS 2019/A/6298 Manchester City FC v. UEFA

Intézkedések a sportrendezvények és a sportedzések megtartásával kapcsolatban

A mai naptól (2020. május 4.) hatályos a Kormány sportrendezvényekről és sportedzésekről szóló 170/2020. (IV.30.) Korm. rendelete (a továbbiakban: rendelet), amely a Magyar Közlöny 2020. 96. számában jelent meg. A rendelet rendelkezései értelmében, azok szigorú betartásával hétfőtől megtarthatóak a sportrendezvények és a sportedzések.

A rendelet a sportrendezvények és sportedzések megtartását egész Magyarország területén engedélyezi. A sportrendezvényeket nézők nélkül, zárt körülmények között lehet megtartani. A rendelet értelmében szintén megengedett a sportegyesület által szervezett, valamint az amatőr sport, a szabadidős sport és a tömegsport célú edzésen való részvétel.

A rendelet kimondja továbbá, hogy annak rendelkezései akkor is alkalmazandóak, ha a kijárási korlátozásról, illetve a védelmi intézkedésekről szóló kormányrendelet eltérően rendelkezik.

A rendelet a lóversenyt is sportrendezvénynek tekinti.

A rendelet 2020. május 4-én lép hatályba.

A Kormány e rendelet hatályát a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig meghosszabbítja.

Forrás: pexels.com


A sportjog egy szerteágazó jogterület, amely magában foglalja a főbb jogterületeket. Így például a klasszikus polgári jogot, a büntetőjogot, az alkotmányjogot vagy a közigazgatási jogot.

A sportjog azonban nemcsak a hagyományos jogágakból épül fel, hanem ide tartoznak a speciális jogterületek is, mint például: az egészségügyi jog, a biztosítási jog, a nemzetközi jog, a nemzetközi magánjog, a versenyjog vagy a közbeszerzési jog, stb.

Ebből is jól látható, hogy a sportjog egy vegyes szakjogág, amelyben majdnem mindegyik jogterület megtalálható. A sportjog egy viszonylag fiatal jogág, amely mára egy elkülönült speciális szakterületet alkot a jogtudományon belül.

I. Bevezetés; a sport, mint jogintézmény rövid története

A sport hosszú idő óta létezik, azonban annak jogi szabályozása később alakult ki. A sportjog kialakulása a 18. század második, és a 19. század első felére tehető. Ekkor alakultak ki a klasszikus szabadság jogok, majd a később a polgári és politikai jogok. A polgárság egyet jelentett a nép, tágabb értelemben a nemzet fogalmával. Ennek értelmében a szabadság jogok a politikai jogokkal együtt, nem a polgárt, hanem az egész népet, nemzetet megillették. E jogokat első generációs jogoknak nevezik. Ezek a jogok a teljesség igénye nélkül például az élethez való jog, az emberi méltósághoz való jog, a személyes szabadsághoz való jog, a gyülekezéshez való jog, stb.

A 19. században kiépül a szociális állam, amely elkezd gondoskodni a polgárairól. A szociális állam kiépülésével együtt megjelennek a második generációs jogok. Ide tartoznak a szociális jogok, mint például: a foglalkoztatáshoz való jog vagy az egészséghez való jog.

Az egészséghez való jog intézményesülésével egyidejűleg jelentek meg olyan szolgáltatások, amelyek az embereket az egészséges életmódhoz hozzá segítették. Ilyen tevékenység volt a sport.

Nemzetközi szinten a sport jogi szabályozása a 20. században intézményesült. Egészen pontosan 1966. december 16-án fogadta el az ENSZ Közgyűlése a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányát, amelynek 12. cikke kimondja, hogy ,,Az államok elismerik mindenkinek a jogát arra, hogy a testi és a lelki egészség elérhető legmagasabb szintjét élvezze”. [Princzinger, 2010.] Hasonló cél fogalmazódik meg a New York-i Gyermekjogi Egyezményben is (a Gyermekek Jogairól Szóló Egyezmény – New York, 1989. november 20.). E két egyezmény elfogadása megteremtette a sportjog nemzetközi alapját, vagyis kialakult a nemzetközi sportjog. A két egyezmény ratifikálásával az államok  magukra nézve kötelezőnek fogadták el ezen egyezmények tartalmát, amely az egyes államok nemzeti sportjogi szabályozásába fokozatosan beépült.

Magyarországon a Reformkor (1825-1848) előtt, és után is egy-egy törvénytervezet szabályozta a testmozgást és a testnevelést, de nem tették kötelezővé. A bethleni konszolidáció időszakában (1921-1931) fogadták el a testnevelésről szóló 1921. évi LIII. törvényt, amely a testnevelést állami feladatként jelölte meg. A szocialista érában a sport teljes állami irányítására került sor. Ebből is következik, hogy egységes sportjogi szabályozás a fentebb említett időszakokban nem volt.

Magyarországon először a rendszerváltást követően jelent meg az egységes sportjogi szabályozás. Ennek alapját a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) teremtette meg. Az Alkotmány 67.§ (1) és 70/D.§ (1) bekezdései adtak a sportnak létjogosultságot állami kerteken belül.

Alkotmány ,,70/D.§ (1) A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. 

(2) Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és a természetes környezet védelmével valósítja meg.”

,,67. § (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges.”

Magyarország 2012. január 1-jétől hatályos Alaptörvényének XX. cikke pedig a következőképpen fogalmaz:

Alaptörvény ,,XX. cikk (1) Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával, a munkavédelem és az egészségügyi ellátás megszervezésével, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával, valamint a környezet védelmének biztosításával segíti elő.”

Jól látható, hogy a két normaszöveg kisebb eltéréssel ugyan, de majdnem azonos. A korábban hatályban volt Alkotmány, és a most hatályos Alaptörvény mellett a sportot három törvény szabályozta, illetve szabályozza. A rendszerváltást követően az első sportról szóló 1996. évi LXIV. törvény, majd a 2000. évi CXLV. törvény, végül a ma is hatályos sportról szóló 2004. évi I. törvény. Így jelenleg a sport intézményét alapvetően két törvény, az Alaptörvény és a sportról szóló 2004. évi I. törvény szabályozza. A két törvény mellett számos más jogszabály is a sportjogi szabályozás alá tartozik.

A rendszerváltást követő elmúlt 30 évben megalkotott és elfogadott, majd kihírdetett három sporttörvény is jól mutatja, hogy a sportjogi szabályozás egy stabil alapot kapott, hiszen az Alaptörvény mellett egy egységes sporttörvény szabályozza sportot, mint az egészséges élet megőrzésének eszközét. Az eddigi rövid történeti bevezető alapján egyértelműen megállapítható, hogy a sportjog mára egy külön, vegyes szakjogágat képvisel a jogtudományon belül.

Forrás: 2ser.com

II. A sportjog fogalma

A sportjog a sportot szabályozó jogi normák összessége. A sportjog a sportot, mint testedzési és testfejlesztési tevéknységet teljes egészében szabályozza.

Az Európai Sport Charta 2. cikke szerint: ,,A sport minden olyan fizikai tevékenység, amely esetenként vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erőnlét fejlesztését szolgálja, társadalmi kapcsolatok teremtése, avagy különböző szintű versenyeken való eredmények elérése céljából.”

A sportjog, mint minden más jogág szabályrendszerét normák alkotják. A norma a jog legkisebb, még értelemmel bíró eleme, általános magatartási szabály. A norma három részből áll: hipotézis (tényállás), diszpozició (előírás) és szankció (jogkövetkezmény).

III. A sportjog szabályozása

Ahogy arra korábban már utalás történt, a sportjog egy szerteágazó jogterület, amelyet sok jogszabály szabályoz. Itt példálózó jelleggel azok a jogszabályok kerülnek felsorolásra, amelyek a jogterület szempontjából fontosak.

E jogszabályok a következők:

  • Magyarország Alaptörvénye
  • 2004. évi I. törvény a sportról
  • 2013. évi V. törvény a polgári törvénykönyvről
  • 2012. évi C. törvény a büntető törvénykönyvről
  • 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
  • 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről
  • 1996. évi LXV. törvény az egyes sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről
  • 39/2004. (III.12.) Korm. rendelet a sportfegyelmi felelősségről
  • 43/2011. (III.23.) Korm. rendelet a doppingellenes tevékenység szabályairól
  • 41/2004. (III.12.) Korm. rendelet az olimpiai járadékról
  • 7/2001. (X.4.) ISM rendelet a tanköteles fiatal munkavállaló sportcélú foglalkoztatásáról, stb.

Felhasznált irodalom:

  1. Princzinger Péter: Sportjog I. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2010.
  2. Sárközy Tamás: Magyar Sportjog – Az új Polgári Törvénykönyv után. Budapest, HVG ORAC Lap-és könyvkiadó Kft., 2015.
  3. Nemes András: Jogi és sportjogi ismeretek. Budapest, HVG ORAC Lap-és könyvkiadó Kft., 2011.
  4. Európai Sport Charta 2. cikke
Forrás: pexels.com

Módosult a Sporttörvény!

A SPORTJUS Magyar Sportjogász Társaság tagjaként, és sportjogászként kötelességem felhívni minden Tisztelt Sportoló szíves figyelmét, hogy a SPORTJUS tájékoztatása szerint a Magyar Országgyűlés 2018. december 10-én elfogadta  a T/3371. sz. törvényjavaslatot, amellyel módosította a sportról szóló 2004. évi I. törvényt.

A törvényjavaslat már több, mint 4 hónapja el lett fogadva, és közzé lett téve, de mivel honlapom ezen időszakban átmenteileg nem üzemelt, majd pedig az elmúlt hónapokban megújult, ezért csak most van alkalmam a módosításról értesíteni az érintetteket. Aki még nem értesült a Sporttörvény múlt év decemberi módosulásáról, a cikkem alján lévő PDF dokumentumban megtekintheti a Sporttörvény megváltozott szakaszait.

A módosult Sporttörvény tartalmaz néhány érdekes jogintézményt, amelyet megemlítenék a teljesség igénye nélkül. A módosítás tartalmazza a sportakadémia rendszer és a regisztrált szabadidő-sportoló jogintézményét. E mellett bevezetésre kerülnek új szabályok a sportolók adatainak kezelését, a TAO és látvány-csapatsport támogatását, állami sportcélú támogatásokat, olimpiai életjáradékot, a sportrendezvények biztonságáról szóló rendelkezéseket, a sportrendezvény szervezői közreműködőt, a nemzeti sportinformációs rendszerben szereplő adatokat, az edzői járadékra vonatkozó szabályokat, a doppingellenes szabályok módosulását, illetve kiegészülését illetően.

A sportszakembereknek: különösen a sportszervezőknek és a szakmai vezetőknek érdemes e szabályokat tanulmányozni, hogy naprakész, friss ismeretekkel rendelkezzenek mindennapi munkájuk során. Bármilyen kérdés esetén időben tudjanak sportjogász szakemberhez fordulni, és segítségét igénybe venni.

Az alábbiakban PDF formátumban csatolom a T/3371. számú törvényjavaslatot, így könnyebben nyomon követhetőek az egyes módosítások.

Budapest, 2019. április 29.

Sportbaráti üdvözlettel:   Dr. Samkó Zoltán Ferenc
Sportjogász