Sportjog

A munkajog mellett a másik kiemelt szakterületem a sportjog. Mára a sport kiemelt üzlet- és iparággá nőtte ki magát. Ezért ezt a jelenséget a jognak, és ezen belül a sportjognak is követnie kell szabályain keresztül. A sportjog viszonylag fiatal jogág, habár napjainkban a harmadik sporttörvény rendelkezései szabályozzák a sportot, ez a jogterület még mindig nem nyerte el a teljes önállóságát. A sportjog egyfajta vegyes jogterületnek mondható, hiszen kettőssége megmutatkozik abban, hogy az Alaptörvény mellett, a Ptk., a Pp., az Ákr., a Kp., az Art., az Air., az SZJA, a TAO, a Btk., és a a BE, valamint sok más egyéb fel nem sorolt törvény, kormányrendelet (pl.: doppingellenes tevékenységről szóló kormányrendelet), rendelet és Európai Uniós rendelet, irányelv szabályozza.

A sportjogot tehát sportközjogra és sportmagánjogra lehet felosztani. A közjogi rész szabályozza a sport intézményrendszerét, az állam sportot érintő szabályozását, az egyes sportban tevékenykedő közintézményeket (pl.: EMMI- Emberi Erőforrások Minisztériuma – Sportért Felelős Államtitkárság), egyéb szervezeteket (pl.: közintézményeket: MOB – Magyar Olimpiai Bizottság), a sportért felelős állami irányítás egyes szintjeit, valamint a sporthoz köthető közbeszerzések rendszerét. Egyszóval a sportközjog más néven a sport közigazgatási joga. A magánjogi rész pedig a sportolók jogállásával, biztosításával és kártérítési felelősségével, egyéb magánjogi jogviszonyaival, így például személyiségi jogaival foglalkozik.

A Sportjog lapfülön belül tárgyalom a sportban működő nemzetközi szervezetekről szóló tanulmányokat. Ide tartoznak például a következő szervezetek: NOB – Nemzetközi Olimpiai Bizottság, Nemzetközi Sportválasztott Bíróság (CAS), a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA), stb. A sportjog, a fentieket látva, nagyon nagy területet szabályoz, ezért is fontos, hogy e jogterület kiemelten legyen kezelve.