Megszűnt a 2020 március 15-e óta tartó rendkívüli ítélkezési szünet. A bíróságok a veszélyhelyzet ideje alatt is működnek a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III.31.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) értelmében. A kormányrendelet a kihirdetése napján 15 órakor lép hatályba. A rendkívüli ítélkezési szünet megszűnését követően is be kell tartani a szükséges járványügyi intézkedéseket.

Az eljárási cselekményeket illetően az e rendeletben foglalt rendelkezéseket be kell tartani. A bíróság épületében ügyfél továbbra sem tartózkodhat bent, kivéve a bírósági épületek használati rendjéről szóló 47.SZ/2020. (IV.1.) OBHE határozat (a továbbiakban: VOH) 4. pontjában meghatározott követelmény teljesülése esetén, az eljárási cselekmény foganatosításának ideje alatt tartózkodhat. [a bírósági épületekben tartózkodás rendjének veszélyhelyzet idejére történő szabályozásáról szóló 49.SZ/2020. (IV.3.) OBHE határozat]

A rendelet több eljárásjogi intézkedést tartalmaz. Jelen cikk csak a polgári peres és nemperes eljárásokra vonatkozó legfontosabb intézkedéseket tartalmazza. A közigazgatási és a büntetőeljárásokra vonatkozó rendelkezéseket egy másik cikk ismerteti.

A veszélyhelyzet idején érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések

Polgári peres és nemperes eljárásokra vonatkozó intézkedések

A veszélyhelyzet ideje alatt a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) , valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit a Kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A veszélyhelyzet a határidők folytatását nem érinti, kivéve, ha a Kormányrendelet eltérően nem rendelkezik.

A Pp. hatálya alá tartozó peres eljárásokban a perfelvételt a perfelvételi tárgyalás mellőzésével kell lefolytatni azzal, hogy a bíróság – szükség esetén – további nyilatkozatok írásban történő benyújtására is felhívhatja a feleket, illetve ha a jogi képviselő vagy a fél személyes meghallgatása szükséges, a (7) bekezdésben foglalt módon jár el a perfelvétel lezárása érdekében. 

Az e bekezdés szerinti rendelkezéseket a személyi állapotot érintő perekben is alkalmazni kell.

A Pp. hatálya alá tartozó peres eljárásokban az érdemi tárgyalást, a régi Pp. hatálya alá tartozó perekben a tárgyalást lehetőség szerint elektronikus hírközlő hálózat vagy más elektronikus kép és hang továbbítására alkalmas eszköz útján kell megtartani. Ha ennek feltételei nem biztosítottak a tárgyalás megtartása helyett, a tárgyaláson felveendő nyilatkozatokat a bíróság írásbeli formában szerzi be, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján szerzi be, és szükség szerint jegyzőkönyvben rögzíti. [Kormányrendelet 21.§ (3) bekezdés]

A bíróság a felek kérelmére sem tart perfelvételi tárgyalást. A bíróság erről a feleket írásban figyelmezteti a perfelvétel lezárása előtt, és egyúttal lehetőséget biztosít számukra további nyilatkozatok írásban történő megtételére. A bíróság a perfelvétel lezárását írásban közli a felekkel. [Kormányrendelet 21.§ (2) bekezdés]

Személyes meghallgatás szükségessége esetén a nyilatkozatokat írásban kell beszerezni, vagy a személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevétele útján kell beszerezni, és szükség szerint jegyzőkönyvben rögzíteni. [Kormányrendelet 21.§ (7) bekezdés]

A peres eljárásokban az eljárás szünetelésének a felek közös kérelmére korlátlan számban van helye.

A veszélyhelyzet ideje alatt – a (3) bekezdésben fogalt kivétellel – nincs helye az eljárási cselekmény lefolytatásának, ha azt olyan helyen kellene foganatosítani, amely járványügyi intézkedés hatálya alatt áll.

A veszélyhelyzet ideje alatt a keresetlevelet, a keresetet tartalmazó iratot, a viszontkeresetlevelet, a beszámítást tartalmazó iratot és az írásbeli ellenkérelmet a jogi képviselő nélkül eljáró fél kizárólag írásban, a jogszabályban előírt nyomtatvány alkalmazása nélkül is előterjesztheti. [Kormányrendelet 24.§]

Ha a jogi képviselő nélkül eljáró fél által előterjesztett keresetlevél nem tartalmazza a kötelező tartalmi elemeket vagy alaki kellékeket, a bíróságnak a hiánypótlásra felhívó végzésben a keresetlevél valamennyi hiányosságát fel kell tüntetnie, és a bíróságnak részletes, a fél jogban való járatlanságához igazodó teljes körű tájékoztatást kell adnia a hiányok pótlására vonatkozóan. Ennek eredménytelensége esetén van csak helye visszautasításnak.

A veszélyhelyzet ideje alatt a beadványok a bírósági kezelőirodán személyesen nem adhatók be, azokat a bíróság bejáratánál lévő, zárt gyűjtőszekrényben lehet elhelyezni.

Ha a veszélyhelyzet ideje alatt az eljárásban hirdetményi kézbesítésnek van helye, az eljárás félbeszakad a hirdetményi kézbesítés okának megszűnéséig vagy a veszélyhelyzet megszűnéséig.

A bíróság az ítéletet tárgyaláson kívül hozza meg. [Kormányrendelet 28.§ (2) bekezdés]

A fellebbezési és a felülvizsgálati eljárásokban a felek tárgyalás tartását nem kérhetik. [Kormányrendelet 29.§ (1) bekezdés]

Ha a határidő a polgári peres és nemperes eljárásokban, valamint a 45/2020 (III.14.) Korm.rendelet, és e Kormányrendelet hatályba lépését követő 15. napig terjedő időszakban jár le, a határidő meghosszabbodik e rendelet hatályba lépését követő 30. napig.

E rendeletet a folyamatban lévő ügyekben és a polgári nemperes eljárásokban is alkalmazni kell.

Röviden összefoglalva az eddig leírtakat: a bíróságok továbbra is működnek, azonban a személyes megjelenést teljes mértékben az írásbeliség váltja fel. Azt is lehet mondani, hogy a peres ügyszak jelenleg hasonlóképpen működik, mint a nemperes ügyszak. Ezekre az intézkedésekre a jelenlegi járványügyi-helyzet miatt van szükség, hogy a járvány terjedését minél hatékonyabban lassítani lehessen, és így óvjuk egymás egészségét. Ezért szükséges a Kormányrendelet minden rendelkezésének betartása.

0 válaszok

Hagyjon egy választ

Want to join the discussion?
Feel free to contribute!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

négy × egy =